Család

Nagyapja: Entz Ferenc (1805–1877) orvos, szőlész, kertész, az MTA tagja. Sz: Entz Géza, id. (1842–1919) zoológus, az MTA tagja, Seivert Adél Jozefina. Testvére: Entz Géza, ifj. (1875–1943) zoológus, az MTA tagja.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1900), a csecsemőkori betegségek kórbonctana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem II. sz. Anatómiai Intézet gyakornoka (1900–1901), egy. tanársegéde, egy. adjunktusa (1901–1916) és magántanára (1911–1916), rk. tanára (1916–1917); közben Bécsben és Berlinben ösztöndíjas vendégkutató (1905–1906), egyúttal a bp.-i Szent István Kórház patológus főorvosa is (1914–1917). Az I. vh.-ban zászlóalj-orvosfőnökként szolgált (1914–1915), majd a sátoraljaújhelyi harctéri betegmegfigyelő állomás laboratóriumvezető főorvosa (1915–1917). Az Állatorvosi Főiskolán a kórbonctan ny. r. tanára és a Kórbonctani Intézet vezetője (1917–1918); közben Drezdában, Münchenben és Berlinben ösztöndíjas (1917), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára (1918. jan.–aug.), a bp.-i Szent Rókus Kórház patológus osztályvezető főorvosa (1919–1924). A Budapestre menekített pozsonyi és kolozsvári egyetemek egyesített tanfolyamának előadó tanára (1920–1921), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a kórbonctan és a törvényszéki orvostan ny. r. tanára (1921–1951), egy. tanára (1951–1952); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1921–1922, 1928–1929, 1929–1930), az egyetem rektora (1931–1932 és 1945–1946). A Pécsi Orvosi Kamara elnöke (1936–1937), a Nagy Lajos Kollégium igazgatója (1943–1944). A fertőző betegségek, elsősorban az állati paraziták által okozott kórképek kórbonctanának nemzetközileg is elismert kutatója. Alapvetően új eredményeket ért el az örökléstan kórbonctani vonatkozásainak kutatása, a fejlődési rendellenességek csontpatológiai vizsgálata terén, a szifilisz és a gümőkór kórokozóinak felderítése terén, elsők között ismerte fel a leukémia daganatos jellegét.

Emlékezet

Pécsett hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).