Engel Pál
Engel Pál

2024. október 12. Szombat

Engel Pál

történész

Születési adatok

1938. február 27.

Budapest

Halálozási adatok

2001. augusztus 21.

Budapest


Család

Sz: Engel Károly, Borvendég Piroska textiltervező. Kétszer nősült: első házasságából egy leány, második házasságából két fiú született.

Iskola

A bp.-i II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban éretts. (1956), az ELTE BTK-n történelem–könyvtár szakon végzett (1961), a történelemtudomány kandidátusa (1986), doktora (1994), az MTA tagja (l.: 1995. dec. 18.; r.: 2001. máj. 7.).

Életút

Az ELTE Egyetemi Könyvár tud. munkatársa (1961–1967), a Posta Műszaki és Dokumentációs Központ könyvtárvezetője (1968–1982), az OSZK tud. főmunkatársa (1982). Az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. munkatársa (1982. szept. 1.–1986), tud. főmunkatársa (1986–1994), tud. tanácsadója, kutatóprofesszora (1994–2001) és a Középkori Osztály vezetője (1989–2001) és az Intézet tud. igazgató-helyettese (1991–2001). Az MTA Könyvtára főigazgatója (1996–1997). A Miskolci Bölcsészegyesület tanára (1990–1992), a JATE BTK Középkori és Koraújkori Tanszék mb. tanszékvezető egy. docense (1992–1993), az Eötvös Collegium tanára (1993-tól). Az ELTE BTK Kelet-Európai Tanszék tanársegéde (1963–1965), a Történelem Segédtudományai Tanszék mb. előadója (1974–1975). A Gondolat Kiadó (1971–1973), a Magyar Országos Levéltár (MOL) Diplomatikai Fényképgyűjteményének munkatársa is (1973-tól). Kutatói pályáját, Perényi József biztatására bizantinológusként kezdte, majd érdeklődése a közép- és koraújkori magyar társadalom- és gazdaságtörténet felé fordult. Később Mályusz Elemér irányítása alatt részt vehetett a Zsigmond-kori oklevéltár anyaggyűjtési munkáiban, ill. Borsa Iván bevonta a MOL Diplomatikai Fényképgyűjteményének munkálataiba. Elsősorban az Anjou-, a Zsigmond és a Hunyadi-kor magyar társadalom- és közigazgatás-történetével foglalkozott, Magyarország világi archontológiája. 1310–1457. (I–II. köt. 1996) a magyar történettudomány egyik kiemelkedő teljesítménye.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya osztályelnök-helyettese (1999–2001) Az MTA Társadalomtörténeti Munkabizottsága alelnöke (1991-től), az Informatikai Bizottsága társelnöke; a Bizantinológiai Albizottság tagja (1991-től). A Magyar Történelmi Társulat tagja (1990-től), a Középkor-tudományi Társaság tagja (1991-től), elnöke (1993–2001). A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága tagja. A Bolgár–magyar Vegyes Bizottság tagja (1982-től). A Centre International d’Information sur les Sources de l’Histoire Balkanique et Méditerranéenne (CIBA) tagja (1985-től).

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1976), Szűcs Jenő-díj (1990), Deák Ferenc-díj (2000).

Szerkesztés

A Magyarország története c. könyvsorozat főszerkesztője (1989-től).

Főbb művei

F. m.: A bizánci nemesség születése. (Egyetemi Könyvtár Évkönyve, 1966)
A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. (Egyetemi Könyvtár Évkönyve, 1968)
Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 83. Bp., 1977)
A honor. A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1981)
Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről. (Századok, 1982)
Világtörténelem évszámokban. I. köt. 1789-ig. Összeáll. (Bp., 1982)
Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Lővei Pállal, Varga Líviával. (Ars Hungarica, 1983)
Vár és hatalom. Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon. (Világosság, 1984)
A szegedi eskü és a váradi béke. Adalék az 1444. év eseménytörténetéhez. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Bp., 1984)
Hunyadi János kormányzó itineráriuma. 1446–1452. (Századok, 1984)
Ung megye nemesi társadalma 1437 előtt. Kand. értek. (Bp., 1985)
Főnemesi sírkövek a Zsigmond-kori Magyarországon. (Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp., 1986)
Ozorai Pipo. (Ozorai Pipo emlékezete. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1987)
Az utazó király. Zsigmond itineráriuma. – Zsigmond bárói. (Művészet Zsigmond király korában. 1387–1437. I. köt. Tanulmányok. Bp., 1987)
Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. (Századok, 1987)
Az ország újraegyesítése. Károly Róbert küzdelmei az oligarchák ellen. 1310– 1323. (Századok, 1988)
Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Szerk. (Új történelmi tár. 2. Bp., 1989)
Beilleszkedés Európába. A kezdetektől 1440-ig. (Magyarok Európában. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1990)
A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése. (Századok, 1990)
Thuróczy, János: Chronicle of the Hungarians. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bloomington, 1991)
Korai magyar történeti lexikon. IX–XIV. sz. Szerk. (Bp., 1994)
Magyarország világi archontológiája. 1310–1457. I–II. köt. Doktori értek. is. (Bp., 1996)
A temesvári és a moldovai szandzsák törökkori települései. 1554–1579. (Szeged, 1996)
Nagy Lajos ismeretlen adományreformja. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. nov. 5.)
A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. (Bp., 1998)
Magyarország története. 1301–1457. Kristó Gyulával, Kubinyi Andrással. Egy. tankönyv. (Bp., 1998)
Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. (Bp., 2001).

Irodalom

Irod.: E. P. munkásságának bibliográfiája. 1964–1998. (Történelmi Szemle, 1998)
Beszélgetés a 2000-ben E. P. történésszel. (2000 [folyóirat], 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője