Engel Pál
történész
Születési adatok
1938. február 27.
Budapest
Halálozási adatok
2001. augusztus 21.
Budapest
Család
Sz: Engel Károly, Borvendég Piroska textiltervező. Kétszer nősült: első házasságából egy leány, második házasságából két fiú született.Iskola
A bp.-i II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban éretts. (1956), az ELTE BTK-n történelem–könyvtár szakon végzett (1961), a történelemtudomány kandidátusa (1986), doktora (1994), az MTA tagja (l.: 1995. dec. 18.; r.: 2001. máj. 7.).Életút
Az ELTE Egyetemi Könyvár tud. munkatársa (1961–1967), a Posta Műszaki és Dokumentációs Központ könyvtárvezetője (1968–1982), az OSZK tud. főmunkatársa (1982). Az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. munkatársa (1982. szept. 1.–1986), tud. főmunkatársa (1986–1994), tud. tanácsadója, kutatóprofesszora (1994–2001) és a Középkori Osztály vezetője (1989–2001) és az Intézet tud. igazgató-helyettese (1991–2001). Az MTA Könyvtára főigazgatója (1996–1997). A Miskolci Bölcsészegyesület tanára (1990–1992), a JATE BTK Középkori és Koraújkori Tanszék mb. tanszékvezető egy. docense (1992–1993), az Eötvös Collegium tanára (1993-tól). Az ELTE BTK Kelet-Európai Tanszék tanársegéde (1963–1965), a Történelem Segédtudományai Tanszék mb. előadója (1974–1975). A Gondolat Kiadó (1971–1973), a Magyar Országos Levéltár (MOL) Diplomatikai Fényképgyűjteményének munkatársa is (1973-tól). Kutatói pályáját, Perényi József biztatására bizantinológusként kezdte, majd érdeklődése a közép- és koraújkori magyar társadalom- és gazdaságtörténet felé fordult. Később Mályusz Elemér irányítása alatt részt vehetett a Zsigmond-kori oklevéltár anyaggyűjtési munkáiban, ill. Borsa Iván bevonta a MOL Diplomatikai Fényképgyűjteményének munkálataiba. Elsősorban az Anjou-, a Zsigmond és a Hunyadi-kor magyar társadalom- és közigazgatás-történetével foglalkozott, Magyarország világi archontológiája. 1310–1457. (I–II. köt. 1996) a magyar történettudomány egyik kiemelkedő teljesítménye.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
Az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya osztályelnök-helyettese (1999–2001) Az MTA Társadalomtörténeti Munkabizottsága alelnöke (1991-től), az Informatikai Bizottsága társelnöke; a Bizantinológiai Albizottság tagja (1991-től). A Magyar Történelmi Társulat tagja (1990-től), a Középkor-tudományi Társaság tagja (1991-től), elnöke (1993–2001). A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága tagja. A Bolgár–magyar Vegyes Bizottság tagja (1982-től). A Centre International d’Information sur les Sources de l’Histoire Balkanique et Méditerranéenne (CIBA) tagja (1985-től).Elismerés
Szocialista Kultúráért (1976), Szűcs Jenő-díj (1990), Deák Ferenc-díj (2000).Szerkesztés
A Magyarország története c. könyvsorozat főszerkesztője (1989-től).Főbb művei
F. m.: A bizánci nemesség születése. (Egyetemi Könyvtár Évkönyve, 1966)A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. (Egyetemi Könyvtár Évkönyve, 1968)
Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 83. Bp., 1977)
A honor. A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1981)
Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről. (Századok, 1982)
Világtörténelem évszámokban. I. köt. 1789-ig. Összeáll. (Bp., 1982)
Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Lővei Pállal, Varga Líviával. (Ars Hungarica, 1983)
Vár és hatalom. Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon. (Világosság, 1984)
A szegedi eskü és a váradi béke. Adalék az 1444. év eseménytörténetéhez. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Bp., 1984)
Hunyadi János kormányzó itineráriuma. 1446–1452. (Századok, 1984)
Ung megye nemesi társadalma 1437 előtt. Kand. értek. (Bp., 1985)
Főnemesi sírkövek a Zsigmond-kori Magyarországon. (Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp., 1986)
Ozorai Pipo. (Ozorai Pipo emlékezete. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1987)
Az utazó király. Zsigmond itineráriuma. – Zsigmond bárói. (Művészet Zsigmond király korában. 1387–1437. I. köt. Tanulmányok. Bp., 1987)
Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. (Századok, 1987)
Az ország újraegyesítése. Károly Róbert küzdelmei az oligarchák ellen. 1310– 1323. (Századok, 1988)
Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Szerk. (Új történelmi tár. 2. Bp., 1989)
Beilleszkedés Európába. A kezdetektől 1440-ig. (Magyarok Európában. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1990)
A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése. (Századok, 1990)
Thuróczy, János: Chronicle of the Hungarians. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bloomington, 1991)
Korai magyar történeti lexikon. IX–XIV. sz. Szerk. (Bp., 1994)
Magyarország világi archontológiája. 1310–1457. I–II. köt. Doktori értek. is. (Bp., 1996)
A temesvári és a moldovai szandzsák törökkori települései. 1554–1579. (Szeged, 1996)
Nagy Lajos ismeretlen adományreformja. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. nov. 5.)
A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. (Bp., 1998)
Magyarország története. 1301–1457. Kristó Gyulával, Kubinyi Andrással. Egy. tankönyv. (Bp., 1998)
Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. (Bp., 2001).
Irodalom
Irod.: E. P. munkásságának bibliográfiája. 1964–1998. (Történelmi Szemle, 1998)Beszélgetés a 2000-ben E. P. történésszel. (2000 [folyóirat], 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)