Endrődi Sándor
Endrődi Sándor

2024. december 9. Hétfő

Endrődi Sándor

költő, író

Névváltozatok

1916-ig Kupricz

Születési adatok

1850. január 16.

Veszprém

Halálozási adatok

1920. november 7.

Budapest


Család

Sz: endrődi Kupricz Sándor jogász, törvényszéki bíró, hamvai Kováts Szerafin. F: 1880–1889: Écsy Antónia. Özvegy, két kisgyermeke (Margit, †1885 és Sándor, †1886) után felesége is meghalt (†1889). Fia: Endrődi Béla (1886–1956) író, költő.

Iskola

Középiskoláit Nagyszombatban, Veszprémben, a kecskeméti piaristáknál és Székesfehérvárott végezte. Pesten, a sikertelen érettségi vizsgái után rövid ideig színésznek állt (Balassagyarmatra, Novák Sándor társulatához szerződött 1868–1869). Végül is Pápán éretts. (1869), Berlinben és Lipcsében irodalmi és esztétikai tanulmányokat folytatott (1869–1870), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar szakos tanári okl. szerzett (1877); közben jogot is hallgatott. Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.).

Életút

A Baloldal (1874–1875), a Fővárosi Lapok belső munkatársa (1875–1876), a nagyváradi reáliskola r. tanára (1877–1889), Nagyváradról felesége és két kisgyermeke halála miatt távozott (1889). Budapesten telepedett le, a Képviselőházi Napló szerkesztője (1892–1908), majd Ferenczi Zoltánnal és Szana Tamással a Petőfi-Könyvtár és a Petőfi-album szerkesztője (1908– 1910). A 19. sz. végének egyik legjelentősebb költője, az akkor népszerű ún. epigonköltészet meghatározó személyisége. Első, romantikus versei a Nefelejcsben jelentek meg (1868), nagy sikert aratott a Kuruc nóták c. kötete (1897). Heine költészetére emlékeztető szerelmi líráját az érzelemkeltő, magyarázó funkciójú természeti képek alkalmazása jellemzi, elégiái családja elvesztésének tragédiáját idézik. Verseiben megfigyelhető a szentimentalizmustól a szimbolista kifejezésmód felé való eltolódás. Prózái különös, lírai műfajú hangulatrajzok. Különösen értékesek Baudelaire, Béranger, Heine, Victor Hugo, Musset és Schiller fordításai, ill. átköltései. Irodalomtörténeti portrékat és tanulmányokat is írt; sajátos műfaja volt a magyar irodalom- és művelődéstörténet kiemelkedő személyiségei irodalmi igényű, rövid, esszészerű életrajzainak megörökítése.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (1882-től), a Petőfi Társaság alapító tagja (1876), örökös alelnöke (1906-tól).

Elismerés

Az MTA Marczibányi-jutalma (1908), a Petőfi Társaság Nagydíja (posztumusz, 1920).

Szerkesztés

A Baloldal (1874–1875), a Fővárosi Lapok belső munkatársa (1875–1876). Budapesten telepedett le, a Képviselőházi Napló szerkesztője (1892–1908), majd Ferenczi Zoltánnal és Szana Tamással a Petőfi-Könyvtár és a Petőfi-album szerkesztője (1908–1910). A Magyar Hölgyek Életrajzai (1–10. 1885–1886), a Petőfi Könyvtár c. könyvsorozatok szerkesztője (1–30. Ferenczi Zoltánnal, ill. Mühlbeck Károly; 1908–1911). Az Országgyűlés képviselőházának naplója szerkesztője (1887–1892), Abonyi Lajos munkáinak sajtó alá rendezője (I–XX. köt., 1906–1907).

Főbb művei

F. m.: Falusi álmok. Elb.-ek. (1–2. kiad. Bp., 1875)
Tücsökdalok. Versek. (1–2. kiad. Bp., 1876)
Költemények. I–II. köt. (Bp., 1877–1878)
Másodvirágzás. Elb. (Bp., 1879)
Dugonics András. Életrajz. (Magyar Helikon. Pozsony–Bp., 1881)
Ányos Pál életrajza. (Magyar Helikon. Pozsony–Bp., 1883)
Báró Balassa Bálint életrajza. (Magyar Helikon. Pozsony–Bp., 1883)
Kölcsey Ferencz életrajza. (Magyar Helikon. Pozsony–Bp. 1883)
Balatoni ég alatt. Elb.-ek. (Bp., 1884)
E. S. költeményei. 1879–1885. (Bp., 1885)
Zrínyi Ilona. – Lorántffy Zsuzsanna. – Rozgonyi Czeczília és Bethlen Kata. – Dobó Klára és Déryné Róza. – Ferenczy Teréz és Dukai Takách Judit. – Báró Wesselényi Miklósné és Molnár Borbála. – Jókainé Laborfalvy Róza és Petőfiné Szendrey Júlia. – Kisfaludy Atala. (Magyar Hölgyek Életrajzai. 1–10. füz. Pozsony–Bp., 1885)
Hangulatok. Útirajzok és költői vázlatok. (Nagyvárad, 1887)
Költők világa. 1871–1887. Irodalomtörténeti rajzok. (Nagyvárad, 1887)
Költemények. (Szépirodalmi Könyvtár. Bp., 1891)
Kurucz nóták. 1700–1720. (Bp., 1897
2. kiad. 1898
3. kiad. 1906
4. kiad. 1928
5. kiad. 1935
németül: Wien, 1898)
E. S. összegyűjtött költeményei. 1867–1897. I–IV. köt. (Bp., 1898)
Századunk magyar irodalma képekben. Széchenyi föllépésétől a kiegyezésig. (Bp., 1900)
Isten felé. Költemények. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1901. nov. 4.
a kötet megjelent: Bp., 1901)
Ghitta. – Az otthon világából. Két elb. (Magyar Könyvtár. Bp., 1901)
Tarlóvirágok. Költemények. (Bp., 1904)
E. S. költeményei. 1867–1901. (Bp., 1904)
őszi harmat után. Költemények. (Bp., 1905)
Anakreóni dalok. 1902–1909. Versek. (Bp., 1910)
A pálya végén. Versek. (Az Élet könyvei. Bp., 1914)
Játszi órák. Gyermekversek. Ill. Nagy Sándorné. (Bp., 1921)
E. S: kiadatlan levelei és költeményei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Bánkuty Ernő. (Győri Szemle, 1938)
szerk.: Dugonics András: Bátori Mária. Szomorú történet 5 szakaszban. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár 18. Bp., 1881)
A magyar költészet kincsesháza. Összeáll. (Bp., 1895
2. kiad. 1903
3. kiad. 1912)
Petőfi-album. Szerk. Bartók Lajossal, Szana Tamással. (Bp., 1898)
Vajda János kisebb költeményei. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1903)
Bokréta a magyar népköltészet java termékeiből. Összeáll. (Bp., 1905
hasonmás kiad. 1998)
Babérerdő a magyar költészet java termékeiből. Segédkönyvül a magyar irodalomtörténet oktatásához. Összeáll. (Bp., 1905)
Magyar népballadák. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1906
2. kiad. 1937)
Magyar népdalok. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar remekírók. 55. Bp., 1906
2. kiad. 1937). Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1909)
Petőfi a magyar költők lantján. Versek Petőfiről. Összegyűjtötte Baros Gyulával. (Petőfi Könyvtár. 20. Bp., 1910)
Petőfi napjai a magyar irodalomban. 1842–1849. Egykorú nyomtatványok másaival összeáll. (Petőfi Könyvtár. Bp., 1911)
A magyar költészet kis kincsesháza. Összeáll. E. S., átd. és kibővítette Bókay János. (Új ifj. kiad. Bp., 1927)
Petőfi napjai a magyar irodalomban. 1842–1849. Egykorú nyomtatványok másaival összeáll. Hasonmás kiad. Sajtó alá rend. Benjámin László, Kiss József, Pataki Ferenc. (Bp., 1972)
E. S. Szemelvények E. S. munkáiból és a róla szóló irodalomból. Összeáll. Ács Anna. (Veszprém, 2000)
ford.: Held: A nagy francia forradalom története. (Pest, 1871)
Heine költeményei. (Szépirodalmi Könyvtár. 1. Bp., 1882)
Heine költeményei. I–II. köt. (Egyetemes Könyvtár. 13. Győr, 1889)
Heine: Dalok könyve. Ford. és a bevezető tanulmányt írta. Thumann Pál rajzaival. (Bp., 1892
Remekírók Képes Könyvtára. 19. 2. kiad. 1904)
Heine költeményeiből. (Magyar Könyvtár. Bp., 1900).

Irodalom

Irod.: Palmer Kálmán: E. S. emlékezete. (Bp., 1921)
Badics Ferenc: E. S. l. tag emlékezete. (Bp., 1922)
Szabó Richard: E. S. (Bp., 1926)
Rubinyi Mózes: Vajda János és E. S. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932)
Hofbauer László: E. S. nagyváradi évei. (Debreceni Szemle, 1932)
Horváth János: Újabb költészetünk világnézeti válsága. (H. J.: Tanulmányok. Bp., 1956)
Komlós Aladár: E. S. (K. A.: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp., 1959)
Kristóf György: Endrődi Sándor a Petőfi-szobor leleplezési ünnepélyére írott ódájának története. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
Kolta Ferenc: Kortársak Petőfiről. (Jelenkor, 1973)
Varga Pál: Szentimentális – biedermeier irány a 19. század második felének magyar lírájában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
Pompor Zoltán: Petőfi napjai a magyar irodalomban. E. S. könyve. (Magyar Könyvgyűjtő, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője