Ember Győző
Ember Győző

2024. december 9. Hétfő

Ember Győző

történész, levéltáros

Születési adatok

1909. április 17.

Stájerlakanina, Krassó-Szörény vármegye

Halálozási adatok

1993. december 1.

Budapest


Család

Sz: Ember Gergely, Molnár Lídia. F: Kutassy Stefánia. Leánya: Ember Marianne (1941–) esztéta.

Iskola

A bp.-i Barcsay utcai Gimnáziumban éretts. (1927), a bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1933), az újkori magyar közigazgatás-történet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1942). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1961. ápr. 14.).

Életút

A Magyar Országos Levéltár (MOL) beosztott belföldi ösztöndíjasa (1934–1936), gyakornoka (1936–1937), segédőre (1937–1940), I. osztályú segédőre (1940–1942), allevéltárnoka (1942–1945), levéltárnoka (1945–1949), a MOL főigazgatója (1949–1978). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1942–1946), az újkori magyar történelem helyettes tanára (1946–1950), az ELTE BTK c. egy. tanára (1964–1993). Elsősorban 16–19. sz.-i magyar közigazgatás-történettel, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc történetével, a levéltártan általános kérdéseivel foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA II. (Bölcseleti, Társadalmi és Történeti Tudományok Osztály Történettudományi Alosztálya) osztálytitkára (1949–1951), a Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának elnökhelyettese (1970–1976). A Magyar Történelmi Társulat elnöke (1967–1976). A bécsi Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet ún. belső tagja (1933–1934).

Elismerés

Munka Érdemrend (1956; arany, 1967), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978). Baumgarten-díj (1942), Kossuth-díj (1949), Molnár Erik-emlékérem (1975).

Szerkesztés

A Levéltári Közlemények felelős szerkesztője (1954–1978), szerkesztőbizottságának tagja (1979–1989); a Századok szerkesztője (1949–1955), szerkesztőbizottságának elnöke (1976–1986); az Études historiques hongroise szerkesztője (1975, 1980, 1985). A Magyar Országos Levéltár Fond- és Állagjegyzék (1974–1975), a Magyar Országos Levéltár Kiadványai I. Levéltári leltárak. (1973, 1989), III. Hatóság- és hivataltörténet. (1974–1991), IV. Levéltártan és történeti forrástudományok. szerkesztője (1978, 1982, 1991).

Főbb művei

F. m.: A magyar királyi helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában Egy. doktori értek. is. (Bp., 1933)
Magyarország és az államtanács első tagjai. (Századok, 1935)
Mária Terézia úrbérrendezése és az államtanács. (Századok, 1936)
A magyar királyi helytartótanács ügyintézésének története. 1724–1848. (Bp., 1940)
A helytartótanács egyházügyi bizottságának kialakulása. (Regnum, 1943)
Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (Bp., 1946)
A Honvédelmi Bizottmány. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. okt. 18.
megjelent: Századok, 1948)
Magyar parasztmozgalmak 1848- ban. (Bp., 1949)
Az 1848/49-i minisztérium levéltára. (Bp., 1950)
Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Szerk. (Bp., 1951)
Kossuth a Honvédelmi Bizottmány élén. (Kossuth Emlékkönyv. I. köt. Bp., 1952
franciául: 1953)
A levéltári segédletek. (Bp., 1958)
Zur Geschichte des Aussenhandels Ungarns im XIV. Jahrhundert. (Bp., 1960)
A Habsburg- abszolutizmus osztálypolitikája Magyarországon az 1760-as években. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1962. dec. 3.
megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Über die historische Statistik. (Bp., 1970)
A Habsburg-birodalom központi kormányszervei. 1711–1765. (Történelmi Szemle, 1975)
Levéltári terminológiai lexikon. Szerk. (Bp., 1982)
Magyarország közigazgatása. 1711–1765. (Levéltári Közlemények, 1983)
Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. (Bp., 1988)
Báró Buccov Erdélyben és az osztrák államtanács. 1761–1764. (Századok, 1988)
Magyarország története. 1686–1790. I–II. köt. Főszerk. Heckenast Gusztávval. (Bp., 1989)
A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben. (Levéltári Közlemények, 1990).

Irodalom

Irod.: E. Gy. műveinek bibliográfiája. (Levéltári Közlemények, 1974)
Erdmann Gyula: Beszélgetés E. Gy.-vel. (Levéltári Szemle, 1989)
Borsa Iván: E. Gy., a levéltáros. (Levéltári Közlemények, 1994)
Judák Margit: E. Gy. műveinek bibliográfiája. Kiegészítés 1973-tól. (Levéltári Közlemények, 1994)
Benda Kálmán: E. Gy. (Magyar Tudomány, 1994)
Sárközi Zoltán: E. Gy. (Századok, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője