Egyed Zoltán
Egyed Zoltán

2022. január 19. Szerda

Egyed Zoltán, székelyvásárhelyi és pókai

író, kritikus, szerkesztő

Születési adatok

1894. április 17.

Válaszút, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1947. június 28.

Budapest


Család

Sz: Egyed Béla, Gerzon Mariska (1876–1909). Féltestvére: Egyed Béla (1911–1990) orvos.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be (1912–1914).

Életút

A Dési Színházi Ujság szerkesztője (1913), az I. vh.-ban az orosz és az olasz fronton szolgált (1914–1918), leszerelése után Budapesten telepedett le, és szerkesztői munkája mellett csak irodalommal foglalkozott (1918-tól). A Déli Hírlap belső munkatársa (1918–1919), az összeomlás után, mint az ellenforradalmi különítmény tagja rövid ideig Bécsben élt (1919). Budapestre való visszatérése után a Tőzsdei Kurir (1921–1922), az Esti Kurir (1922–1923), az Esti Élet belső munkatársa (1923–1924). A Reggel munkatársa (1924–1936), szerkesztője (1936–1941); közben egy fél évet Hollywoodban töltött (1937). A Rivalda és a Film, Színház, Irodalom szerkesztője (1941–1944). Az 1930–1940-es évek egyik legismertebb színházi kritikusa, különösen népszerűek voltak a Film, Színház Irodalomban megjelent karcolatai. Regényei könnyed stílusban megírt lektűrök voltak, s szinte kizárólag saját tapasztalatait írta meg a színházi világból. Ő fedezte fel – többek között – Hajmássy Ilonát (= Massey, Ilona), a Hollywoodban ismertté vált korábbi revügörlt (erről a karrierről szól Hollywoodi kaland c. műve, 1942). Egyed Zoltán „talált rá” Karády Katalinra is, tőle származik a színésznő művészneve, majd az akkor még szinte teljesen ismeretlen elvált asszonyt egy terjedelmes írásban mutatta be (a Színházi Életben, 1938-ban). A szerelem elfárad (1943) c. önironikus műve a Karádyval való kapcsolatát beszélte el: a prózai színésznővé vált dizőz története igazi bestseller lett. Regényeken kívül még több egyfelvonásost, számos kabarétréfát és néhány filmforgatókönyvet írt. Az ország német megszállása után a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidára vitték, majd Ausztriába hurcolták (1944. dec.-étől). A munkatábort amerikai csapatok szabadították fel. Jávor Pállal egy repülőgépen tért haza, de a fogságban szerzett súlyos betegségében néhány év múlva meghalt.

Emlékezet

A Színpadi Szerzők Egyesülete igazgatója.

Főbb művei

F. m.: A költő két asszonya. Regény. (Bp., 1928)
Csirkevonat. (Erdély lelke. Szerk. Ignácz Rózsa. Bp., 1940)
Báráck. Regény. (Bp., 1942)
Hollywoodi kaland. Regény. (Bp., 1942)
A szerelem elfárad. Regény. (A Film, Színház, Irodalom Könyvtára. 2. 1–2. kiad. Bp., 1943)
színművei: Szerződés. Tréfa 1 felvonásban. (Bem.: Modern Színpad, 1916. aug. 19.)
Rouge et noir. Játék 2 felvonásban. (Bem.: Andrássy úti Színház, 1920. nov. 18.)
Urvacnov, Lev: Maruszja, egy kis cseléd története az élet három útján. Ford. (Bem.: Új Színház, 1928. máj. 11.)
Égő szoknya. Színmű 3 felvonásban, 11 képben. (Bem.: Magyar Színház, 1928. szept. 8.)
Albrecht, Franz: IV. Henrik. Ford. (Bem.: Nemzeti Színház, 1936)
Színiiskola. Székely Jánossal. Színmű és filmforgatókönyv is. (Bem.: Volkstheater, Bécs, 1937
film: 1938).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Ignotus Pál: Az égő szoknya. E. Z. színdarabja a Magyar Színházban. (Nyugat, 1928)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Bródy András: E. Z. (Haladás, 1947)
Stella Adorján: Búcsú E. Z.-tól. (Politika, 1947)
Kristóf Károly: E. Z. meghalt. (Világ, 1947)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Molnár Gál Péter: „A szerelem elfárad.” (Filmvilág, 1990)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006). *Lexikonok téves születési helye: Kolozsvár és téves halálozási adat: jún. 8.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője