Egyed István
Egyed István

2024. október 12. Szombat

Egyed István

jogász

Születési adatok

1886. július 11.

Budapest

Halálozási adatok

1966. július 14.

Budapest

Temetési adatok

1966. július 22.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Egyed István kerületi rendőrkapitány, Búzay Erna. Testvére: Lókay Ferencné Egyed Erna (1889–) grafikus.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen jogtudományi (1908) és államtudományi doktori okl. szerzett (1909), Budapesten bírói vizsgát tett (1913), az önkormányzati közigazgatás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1922).

Életút

Budapesten bírósági joggyakornok (1908–1911), törvényszéki jegyző (1912–1913), kúriai tanácsjegyző (1913–1914), albíró (1914–1915). Mint törvényszéki (1915–1923), majd ítélőtáblai bíró (1923-tól) az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Osztályának szakelőadója (1919–1927). A budapesti tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Kar magántanára (1922-től); az ipari közigazgatási jog mb. előadója (1922–1927), ny. rk. (1927–1928), ny. r. tanára (1928–1935). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán (JNMGE) a közigazgatási jog ny. r. tanára (1935–1948); közben a Közgazdaság-tudományi Kar dékánja (1938–1939 és 1947–1948). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban közigazgatási joggal, a közigazgatósági hatóságok és bíróságok jogkörével és az önkormányzatok törvényhatósági jogaival foglalkozott. Az összeomlás után érdeklődése az új határok között kialakult magyar állam és a szomszéd országok jogi konfliktusai, a nemzeti kisebbségek jogai, a magyar állameszme és a szentkoronatan története és aktualitása, valamint az új államrendszerek alkotmányjogi kérdései felé fordult. Részt vett az 1920. évi béketárgyalások előkészítésében, majd több fontos törvényjavaslat előadója volt (pl. 1920: az alkotmányosság helyreállításáról; 1925: a választási bíráskodás reformjáról; 1926: a felsőházi reformról stb.). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1938), elnöke (1947–1952), egyúttal a Szent István Társulat elnöke is (1947-től). Az Országos Nemzeti Klub főtitkára, a Magyar Családvédelmi Szövetség Családjogi Szakosztályának elnöke, a Magyar Jogászegylet titkára (1921–1944). Az Actio Catholica Országos Elnökségének tagja.

Emlékezet

A hágai Institute Intermédiaire Internationale l. tagja.

Főbb művei

F. m.: A delegáció pénzügyi hatásköre. Egyetemi pályadíjjal kitüntetett dolgozat. (Bp., 1907)
A közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság hatásköri összeütközései. – A hatásköri bíróság hatásköre. (Jogtudományi Közlöny, 1909)
Autonómia. (Katholikus Szemle, 1910)
A törvényhatósági önkormányzat bírói védelme a gyakorlatban. – A hatásköri bíróság gyakorlatából. – A nyugdíjazás ténye mint közigazgatási panasz tárgya. (Jogtudományi Közlöny, 1910)
A magyar hadügy a vezérek korában. (Magyar Katonai Közlöny, 1910)
Választás vagy kinevezés? A törvényhatósági tisztviselői jog reformjához. (Katholikus Szemle, 1911)
A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. (Jogállam, 1911)
A törvényhatóság joga az államsegélyre. – Közigazgatási centralizáció. – Vitás köztisztviselői illetmények. (Jogtudományi Közlöny, 1911)
A közigazgatási bíróság újabb határozatai. (Jogtudományi Közlöny, 1912)
Karhatalom az önkormányzatban. (Városi Szemle, 1912)
A törvényhatóság önkormányzati hatásköre. 1–2. (Katholikus Szemle, 1913)
Államfelügyelet az önkormányzat felett. (Jogállam, 1913)
A közigazgatás mint alkotmánybiztosíték. (Jogtudományi Közlöny, 1914)
A törvényhatósági szabályrendeletek megerősítése. (Jogállam, 1914)
A törvényhatóság háztartása és a közigazgatási reform. (Katholikus Szemle, 1915)
Hadbavonult tanúk. (Jogtudományi Közlöny, 1915)
A polgári per nyilvánossága. – Törvényhatósági szabályrendeletek megerősítése. (Jogállam, 1915)
Önkormányzati közigazgatás a német államokban. Írta, és a Magyar Jogászegylet 1913. dec. 6-án tartott ülésén bemutatta E. I. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Új folyam. XI. 71–72. Bp., 1916)
Az alsófokú közigazgatási bíráskodás. (Városi Szemle, 1916)
Bolgár–magyar kapcsolatok. (A Cél, 1916)
A háborús jog kialakulása. (Jogállam, 1916)
A lakásbérlet és a háború 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1916)
A magyar közjog befolyása a kettős monarchia jogállására. (Jogállam, 1917)
A hatásköri bíróság gyakorlata az első tíz évben. (Jogállam, 1918)
A béke közigazgatása. (Jogállam, 1919)
A nemzeti kisebbségek védelme. – Ideiglenes államfő. (Jogállam, 1920)
Tanácsrendszer. (A bolsevizmus Magyarországon. Szerk. Gratz Gusztáv. Bp., 1920)
Nemzetgyűlés és alkotmányreform. 1–2. – A magyarság védelme a cseh-szlovák államban. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1921)
A király törvényszentesítési joga. (Katholikus Szemle, 1921)
Nemzeti királyság. – Az új porosz alkotmány főbb rendelkezései. – A király helyettesítése és a nádori intézmény felállítása. (Jogállam, 1921)
A Főrendiház reformja. (Katholikus Szemle, 1922)
Közigazgatási reform. (Jogállam, 1923)
Die heutigen staatsrechtlichen Einrichtungen Ungarns. (Ungarisches Jahrbücher. Berlin, 1923)
Mai közjogi berendezkedéseink. Az előszót Térfy Gyula írta. (Bp., 1923
2. kiad. 1925)
A mentelmi jog határai. (A Magyar Jogi Szemle Könyvtára. 29. Bp., 1924)
Közigazgatási képzés a Közgazdaság-tudományi karon. (Jogállam, 1924)
A magyar megyei önkormányzat fejlődése. – A magyar vármegye válsága. (Magyar Gazdák Szemléje, 1924)
Az új választójogi törvény. 1925. évi XXVI. tc. Összeáll. Térfy Gyula. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1925)
A Felsőház fölállítása. (Magyar Kultúra, 1925)
Iparjog. Monográfia. (Bp., 1925
2. teljesen átd. kiad. 1948)
Az 1925. év bírói gyakorlata. Szerk. Szalai Emil. Írta. Többekkel. (A Jogállam Könyvtára. 24. Bp., 1926)
Az Országgyűlés Felsőháza. 1926. évi XXII. tc. A nemzetgyűlési tárgyalások anyagának közlésével. Összeáll. Térfy Gyula. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1926)
A közigazgatási jogi gyakorlat. – Jogfolytonosság. – A trónfosztásról szóló törvény. (Jogállam, 1926)
A közigazgatási képzés reformja. (Városi Szemle, 1927)
Liberalizmus és konzervativizmus. (Magyar Kultúra, 1927)
A magyar katolikus egyház az országgyűlésben. (Magyar Katholikus Almanach. I. Bp., 1927)
Közjogi alapismeretek. Monográfia. 12 táblával. (A magyar népművelés könyvei. 1927
2. kiad. 1937)
Az udvartartás és udvari vagyon. (Bp., 1928)
Magyar törvények és jogszabályok mutatója. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1928
I–II. pótköt. 1933–1938
I. pótfüzet. 1940)
Vármegyei önkormányzat. Monográfia. (Bp., 1929)
Il „comitato” ungherese. (Annuario di Diritto Comparato e di Studi Legislativi. Roma, 1930)
Das ungarische Komitat. (Ungarische Jahrbücher, 1930)
Alkotmány és közigazgatás. – Igazságszolgáltatás. (Magyarország Vereckétől napjainkig. II. köt. Bp., 1930
és külön: Bp., 1930)
A kisebbségi kérdés. (Aktuális problémák. 3. A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1930)
Az alkotmánytörténelem írásának új útjai. (Jogállam, 1931)
A katholikus egyház az állami törvényhozásban. (Katholikus Szemle, 1932)
Wlassics Gyula. (Jogállam, 1932)
Wlassics és a közigazgatási bíróság. (Jogállam, 1933)
La constitution hongroise après la guerre mondiale. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1933)
Az országgyűlés két háza ellentéteinek kiegyenlítése. (Bp., 1933)
A közigazgatási képzés, különös tekintettel a mérnökök közigazgatási alkalmazására. (Városi Szemle, 1934)
A székesfővárosi tanács megszüntetése. (Jogállam, 1934)
Új irány a modern alkotmányokban. (A Magyar Közigazgatás Könyvtára. 1. Bp., 1935)
Reformra szorul-e a magyar alkotmány? – A törvényhozás feladatai a család- és erkölcsvédelem fokozottabb kiépítésében. (Katholikus Szemle, 1935)
Az új államrendszerek és a magyar alkotmány. (Magyar Jogászegyleti Értekezések és egyéb Tanulmányok. 3. Bp., 1935)
A székesfőváros szabályrendeletei. (Jogállam, 1935)
Budapest önkormányzata. Monográfia 2 táblával és 1 kihajtható térképpel. (Statisztikai Közlemények. 78. köt. 3. Bp., 1935)
A szabályrendeletek záradéka. (Városi Szemle, 1936)
A közigazgatási tisztviselők képzése és képesítése. (Bp., 1936)
Budapest környékének közigazgatási rendezése. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai. 2. Bp., 1936)
Országgyűlési összeférhetetlenség. Közjogi és politikai tanulmány. (A Magyar Jogászegylet Könyvtára. 18. Bp., 1937)
Tanulmányok a kormányzói jogkör kiterjesztéséről. Többekkel. (Bp., 1937)
A tanya-kérdés és a tanyai közigazgatás. (Katholikus Szemle, 1938)
Községi szabályrendeletek. (A mai magyar község. Bp., 1938)
A vidéki városi törvényhatóságok jogállása. (A mai magyar város. Bp., 1938)
Szent István államalkotása. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Bp., 1938)
Hűség az alkotmányhoz. E. I. előadása. (Az Ország Útja, 1938
és külön: Az Országos Nemzeti Klub kiadványai. 18. Bp., 1938)
Politikai nemzet – népi nemzet. E. I. előadása az Országos Nemzeti Klubban, 1939. nov. 29-én. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai. 31. Bp., 1939)
Az ezeréves magyar alkotmány. (Az ezeréves Magyarország. Bp., 1939)
Az új honvédelmi törvény. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. Bp., 1940)
Apponyi mint közjogász. Székfoglaló előadás. (Elhangzott: 1940. okt. 11.
megjelent: A Szent István Akadémia Történelem-, Jog- és Társadalmi Tudományok Osztályának Értekezései. II. köt. 10. Bp., 1941)
A szentkorona-eszme története. (Katholikus Szemle, 1941)
Doros Gábor: Javaslat, a faj, a család és a népszaporodás védelméről szóló törvényes intézkedésekre. Az előszót írta. (A Magyar Családvédelmi Szövetség kiadványa. Bp., 1941)
Magyar jellem és magyar alkotmány. E. I. előadása az Országos Nemzeti Klubban, 1941. márc. 19-én. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai. 48. Bp., 1941)
A parlamentarizmus sorsa. E. I. előadása az Országos Nemzeti Klubban, 1941. dec. 17-én. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai. 53. Bp., 1942)
Apponyi állambölcseleti felfogása. (Katholikus Szemle, 1942)
Az ipari közigazgatási jog vázlata. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1942. évi tanfolyamainak anyaga. Mohi Rezsővel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. XV. köt. 1. füz. Bp., 1942)
Idegenforgalmi iparok. (Az Idegenforgalmi Újságírók Egyesülete kiadványa. Bp., 1942)
A mi alkotmányunk. Monográfia. (A Magyar Szemle Könyvei. 18. Bp., 1943)
La politique hongroise des nationalités. Polzovics Ivánnal. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1943)
A sajtószabadság fogalma. (Sajtótudományi könyvtár. 6. Bp., 1943)
Nemzetiségi törvényünk megalkotásának háromnegyedszázados fordulóján. (Kisebbségvédelem, 1943 és külön: Bp., 1944)
Ipari közigazgatás és közigazgatási jog. (Magyar Közigazgatás, 1944)
Az iparjogosítványok kiadásának háborús rendje. (Gazdasági Jog, 1944)
A magyar állameszme európai értelme. (Az idegenforgalmi közigazgatási szaktanfolyam kiadványai. 17. Bp., 1944)
A magyar közigazgatás demokratikus reformja. (Városi Szemle, 1945)
Demokrácia és közigazgatás. – Az új fővárosi törvény előkészítése. (Városi Szemle, 1946)
A jog szerepe a társadalomban. (Az Új Ember Kiskönyvtára. 10. Bp., 1947)
A magyar közigazgatási jog alaptanai. Monográfia. (Bp., 1947)
A parlamentarizmus sorsa. (Magyar Szemle, 1994).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Népszabadság, 1966. júl. 20.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője