Egerszegi Sándor
Egerszegi Sándor

2023. december 9. Szombat

Egerszegi Sándor

agrokémikus, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1920. december 13.

Patalom, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1974. december 29.

Budapest

Temetési adatok

1975. január 10.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagybátyja: Egerszegi Sándor (1886–1961) politikus, országgyűlési képviselő. Sz: Egerszegi Dénes földműves, Török Erzsébet. Apja 14 kh-on gazdálkodott. Hárman voltak testvérek (egy húga és egy öccse született). F: Dankanics Erzsébet. Leánya: Egerszegi Erzsébet (1951. máj. 19.); fia: Egerszegi Sándor (1953. jún. 24.).

Iskola

Pécsett tanítói képesítést (1940), a gyomai mezőgazdasági népiskolában gazdasági szaktanítói okl. (1942), majd katonai szolgálatot teljesített (1942–1944), a csurgói mezőgazdasági középiskolában éretts. (1945). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztályán mezőgazda okl. szerzett (1948). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán doktorált (1959), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1963).

Életút

Az Agrokémiai Intézet, ill. az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (TAKI) tud. munkatársa (1949–1957), a Homokkutatási és Homokjavítási Osztály vezetője (1957–1974). Homoktalajok vizsgálatával, szervesanyag-gazdálkodási, agrometeorológiai és növényhonosítási kérdésekkel foglalkozott. Kidolgozta a homoktalajok termőképességének fokozását szolgáló, a gyökérrendszer fiziológiai tulajdonságait figyelembe vevő aljtrágyázási módszerét (= Egerszegi-féle homokjavítási módszer). Módszerével nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az addig terméketlen futóhomokon elérhető termésátlagok javítása terén. Komposztfekolit néven új, speciális komposzttrágyát kísérletezett ki (1950), a szikes talajok okszerűbb művelését előmozdító újítást dolgozott ki, majd ormos szántás néven új talajvédelmi eljárást vezetett be (1951). Többször járt Izraelben és Egyiptomban, ahol a sivatagi homoktalajokat tanulmányozta, ill. egy évet az USA-ban is eltöltött (1967-ben).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Talajtani Bizottsága tagja. A Magyar Meteorológiai Társaság választmányi tagja, Agrometeorológiai Szakosztályának titkára. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Talajtani Társasága vezetőségi tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (1954). Steiner Lajos-emlékérem (1953), Kossuth-díj (a gyenge termőképességű homoktalajok megjavítási módszerének kidolgozásáért, 1956).

Főbb művei

F. m.: Mezővédő erdősáv talajvédelmi szerepe a vízerózió leküzdésében. – A szélerózió – defláció – leküzdése erdősávrendszerrel. (Az időjárás, 1951)
Homokterületeink termőképességének megjavítása aljtrágyázással. (Agrokémia és Talajtan, 1952)
Az aljtrágyázás rendszerének agrometeorológiai vonatkozásai. (Az időjárás, 1953)
Új homokjavítási rendszer – aljtrágyázás. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Homokterületeink termőképességének megjavítása „aljtrágyázással.” (Agrokémia és Talajtan, 1953
angolul: New Method of Improving Sandy Soils by „Deep Placement Manure”, Acta Agronomica, 1953)
A hazai komplex talajvédelem kérdései. Többekkel. Orosz és német nyelvű összefoglalóval. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve, 1954 és külön: Bp., 1956)
Homokterületek megjavítása aljtrágyázással. (Magyar Mezőgazdaság, 1954)
A homok termővé tétele. (Természet és Társadalom, 1954)
A réteges homokjavítás. (Agrártudomány, 1956 és Kertészet és Szőlészet, 1956)
Az aljtrágyázás. (Kreybig Lajos: Az agrotechnika tényezői és irányelvei. Bp., 1956)
Gyökerek talajba hatolási sebességének vizsgálata P-32-vel aljtrágyázott homokon. Láng Istvánnal, T. Vágó Évával. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
A homok javítása és hasznosítása. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
A laza homoktalaj tartós megjavítása. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1957)
Homoktalajok vízgazdálkodásának megjavítása és agrofiziológiai vonatkozásai. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957)
A laza homoktalaj mély termőrétegének kialakítása és tartós megjavítása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957
angolul: Creation and Permanent Maintenance of a Deep Fertile Layer in Loose Sandy Soil. Acta Agronomica, 1958)
A réteges homokjavítás. (Agrártudomány, 1958)
Tartamkísérletek a réteges homokjavítás továbbfejlesztésére. – A szervestrágya biológiai bomlásának csökkentése. – Újabb szempontok a homok földművelési rendszerének kidolgozásához. (MTA TAKI Homokkutatási Osztály Éves Jelentései, 1959)
Szervestrágya gazdaságos és tartós kihasználása a homoktalajban. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959
angolul: Economical and Lasting Utilization of Organic Fertilizers in Sandy Soils. Acta Agronomica, 1960)
A homoktalajok termőhelyének mélyítése. (Magyar Mezőgazdaság, 1960)
A homoktalajok mély termőterének kialakítása. Kand. értek. (Bp., 1960)
A talaj mélyművelése. – A homoktalaj tartós megjavítása elméletének és alkalmazásának főbb szempontjai. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A homoktalajok agrotechnikájának és javításának módjai. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Növénytermesztés homokon. Monográfia. Antal Józseffel, Penyigey Dénessel. 14 táblával. (Bp., 1966)
Die Erhöhung der Ertragsfähigkeit von Sandböden in Ungarn. (Acta Agronomica, 1968).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1974. dec. 31. és 1975. jan. 7.)
Láng Sándor: E. S. (Agrokémia és Talajtan, 1975)
E. S. (MEDOSZ Lapja, 1976. jan.)
Fehér György: E. S. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Kádár Imre–Márton László–Láng István: Az őrbottyáni 50 éves örök rozs és egyéb műtrágyázási tartamkísérletek tanulságai. (Bp., 2012)
Keszthelyi életrajzi lexikon. HYPERLINK „http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/” http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/ *MÉL, RÚL: téves halálozási adat: dec. 30. Gyászjelentése szerint dec. 29-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője