Ecsedy Ildikó
nyelvész, orientalista
Születési adatok
1938. március 23.
Ungvár, Ung vármegye
Halálozási adatok
2004. február 5.
Budapest
Temetési adatok
2004. március 5.
Budapest
Újpesti Temető
Család
Nagyapja: Margittai Antal (1880–1939) botanikus. Sz: Ecsedy Árpád könyvelő (†1976), Margittai Ilona polgári iskolai, ill. általános iskolai tanár. Testvére: Ecsedy Emese középiskolai tanár Amszterdamban, Ecsedy Csaba (1942–1995) etnográfus, etnológus, afrikanista, kandidátus, Ecsedy Réka zenetanár. A család 1945-ig Munkácson élt.Iskola
Általános iskolai tanulmányait Budapesten, részben magánúton, részben a Pető Intézetben végezte, a Veres Pálné Leánygimnáziumban éretts. (1956). Az ELTE BTK-n magyar–kínai szakos előadói okl. szerzett (1961), kínai és belső-ázsiai filológiából doktorált (1962), a nyelvtudományok kandidátusa (1980), doktora (1985).Életút
Az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének könyvtárosa (1961–1971), tud. munkatársa (1971–1974). Az MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztikai Csoportjának (1974–1979), ill. az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének tud. munkatársa (1979–1986), az MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztikai Osztályának tud. tanácsadója (1986-tól). Az ELTE c. egy. tanára (1990-től), a Tan Kapuja Buddhista Főiskola professzora (1999-től). A Miskolci Bölcsészegyesület Kínai Szakának tud. irányítója (1990–1991). Az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola sinológiai programjának vezetője (2000–2003). Sinológiával foglalkozott, elsősorban a magyar őstörténetre, ill. a sztyeppei nomád türk népek történetére vonatkozó kínai forrásokat vizsgálta. Alapvetően új eredményeket ért el az ókori kínai nomád népek társadalom- és településtörténetének feltárása terén, véleménye szerint a buddhizmus összekötő kapocs volt e korai népek kultúrájának és történelmének vizsgálatában. Különösen értékesek a nagy Tang-kori kínai zarándokok (pl. Fa Hszian, Hszuan Csang, Ji Csing stb.) útleírásainak kultúr- és művelődéstörténeti tanulmányozása. Az archeoasztronómiai kutatások úttörőjeként elsőként értelmezte történeti forrásként a régi kínai régészet és csillagászat eredményeit, elsők között kutatta az i. sz. 1. évezred gazdaság- és diplomáciatörténeti összefüggéseit. Műfordítóként elsősorban klasszikus kínai irodalmat tolmácsolt.Emlékezet
Csecsemőkorában súlyos betegségen esett át, élete derekán azonban a gyermekbénulás (= poliomielitisz) újra visszatért. Élete utolsó huszonöt évét ágyhoz kötve, óbudai (Budapest III. kerület Búvár utca 1.) lakásában töltötte. A Megyeri úti temetőben nyugszik.Elismertség
Az MTA Orientalisztikai Bizottsága tagja (1976-tól). A Tőkei Ferenc Társaság tb. elnöke (2000–2004). A Kőrösi Csoma Társaság, az Ókortudományi Társaság és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja. A római Accademia Europaea tagja (1994-től). A T’ang Society tagja.Elismerés
Eötvös József-koszorú (1995).Szerkesztés
A Kőrösi Csoma Kiskönyvtár sorozatszerkesztője (1993-tól).Főbb művei
F. m.: A középkori népi hangszeres zene nyomozása régi személyneveinkben. (Magyar Nyelv, 1960)Adalékok a karluk nép történetéhez kínai források alapján. Egy. doktori értek. (Bp., 1961)
Uigurs and Tibetans in Pei-t’ing. (Acta Orientalia, 1964)
Old Turkic Titles of Chinese Origin. (Acta Orientalia, 1965)
Trade-and-war Relations between the Turks and China in the Second Half of the 6th Century. (Acta Orientalia, 1968)
Nomád gazdaság, nomád társadalom. (Magyar Filozófiai Szemle, 1969)
Törzs és törzsi társadalom a VI. századi türk birodalomban. (Keletkutatás, 1973)
A kínai civilizáció ázsiai talaja. (Világosság, 1973 és Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1982)
Cultivators and Barbarians in Ancient China. (Acta Orientalia, 1974)
Szinkretikus vallás vagy reformok utópiája? Az „Égi Út” tana Koreában.(Világosság, 1974)
Törzs és birodalom, törzs és társadalom a türk korban. (Ethnographia, 1975)
Archaikus piacok a régi Kínában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1975)
Selyemvaluta és mandarin-tekintély. A kínai külkereskedelem az első évezredben. (Keletkutatás, 1975)
Az ázsiai termelési mód vitájának egy újabb összefoglalásáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1976)
A kínai civilizáció „ázsiai” talaja. – A nomád társadalmak gazdasági és társadalmi szerkezetéről. (Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1976)
Perzsa követek a kínai udvarban az V–VI. században. (Antik Tanulmányok, 1976
angolul: Early Persian Envoys in the Chinese Courts. Acta Antiqua, 1980)
Tribe and Empire, Tribe and Society in the Turk Age. (Acta Orientalia, 1977)
Japán metamorfózis-történetek. (Nagyvilág, 1978)
Historical Time and Mythical History in Ancient China. (Jubilee Volume of the Oriental Collection. 1951–1976. 1951–1976. Szerk. Apor Éva. Bp., 1978)
Archaic Markets in Ancient China. (Oikumene, 1978)
A magyarországi „Attila sírja” hagyomány keleti hátteréről. (Előmunkálatok a Magyarság néprajzához. 3. Mítosz és történelem. Szerk. Hoppál Mihály, Istvánovits Márton. Bp., 1978 és Kínai nyelv és irodalom. Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. Szerk. Hamar Imre, Salát Gergely. Bp., 2003)
A Problem of Interpretation of the Early Chinese Sources on Barbarians. (Prolegomena to the Sources on the History of Pre-Islamic Central Asia. Szerk. Harmatta János. Bp., 1979)
Nomádok és kereskedők Kína határain. Monográfia és kand. értek. is. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. 16. Bp., 1979)
Nyugati türkök Észak-Kínában a VII. század közepén. (Antik Tanulmányok, 1979
angolul: Acta Antiqua, 1980)
A Contribution to the History of Karluks in the T’ang Period. (Acta Orientalia, 1980)
A kínai időszámítás. (Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. Bp., 1980 és Fizikai Szemle, 1983)
Nomads in History and Historical Research. – Nomadic Societies and State Formations. (Acta Orientalia, 1981)
Kína nyelvei. – A kínai nyelv. – A japán nyelv. (Keleti nevek magyar helyesírása. Bp., 1981)
Főváros és faluközösség a kínai történelem kezdetén. – A nomád társadalmak gazdasági és társadalmi szervezetéről. (Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. 2. bőv. kiad. 1982)
The Oriental Background to the Hungarian Tradition about „Attila’s Tomb.” (Acta Orientalia, 1982)
A nomád gazdaság és társadalom problémái a történelemben és a kutatásban. – Az eurázsiai lovas nomádok világa mint a földművesközösségek „történelmi környezete.” (Nomád társadalmak és államalakulatok. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1983)
Nanchao: An Archaic State between China and Tibet. (Tibetan and Buddhist Studies. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1984)
A kínai történeti források magyarországi tanulságai. – A magyar keletkutatás útjai a Nagy Falon innen és túl. (Kína kultúrája Magyarországon. Szerk. Ferenczy Mária. Bp., 1985)
A történelmi hagyomány szerepe és sorsa Kínában. (Kultúrák sorsa a fejlődő világban. Szerk. Boglár Lajos. Bp., 1985)
A kínai állam kezdetei. Monográfia és doktori értek. is. (Keleti Könyvtár. Bp., 1987)
Fallikus szimbólumok. Képek és jelképek a kínai írásban. (A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a művészetben. Szerk. Hoppál Mihály, Szepes Erika. Bp., 1987)
Kínai–türk politikai kapcsolatok és konfliktusok 615-ben. (Antik Tanulmányok, 1987/88
angolul: Acta Antiqua, 1988)
„Rabszolgaság” a türk vezérek temetkezési szokásaiban 649 körül. (Antik Tanulmányok, 1987/88
angolul: Acta Orientalia, 1989)
Türk temetési szokások. Kínai források alapján. (Ethnographia, 1988 és külön: Folklór, folklorisztika és etnológia. Bp., 1988)
The „Asiatic” Basic of Chinese Civilization. (Primitive Society and Asiatic Mode of Production. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1989)
Hétköznapok és ünnepek a régi Kínában. A képanyagot összeáll. Cseh Éva. (Írisz. Bp., 1990)
Csou Ta-kuan, Csen-la földje, szokásainak leírása. (Keletkutatás, 1991)
On the Religious Tolerance in Burial Traditions on the Silk Road. (Varia Eurasiatica. Festschrift für Professor András Róna-Tas. Szeged, 1991)
The New Year’s Tree and Other Traces of Ancient Shamanistic Cult in China. (Shamanism in Eurasia. The Comparative Study of the Early Forms of Religion. Proceedings of the Symposium. Sárospatak, 1991. Sept. Szerk. Hoppál Mihály. Bp., 1991)
Bevezetés a régi Kína társadalmának és kultúrájának történetébe. Tanulmányok Kínáról Európa ókorában. (Ex oriente lux. Keleti művelődéstörténeti tanulmányok. 1. Miskolc, 1992)
Kereskedelem és régészet a Selyem útjának keleti végén. (Történelem s kultúra 8. Uray Géza emlékére. Tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1992)
Kínai császárok és alattvalók. (A világtörténelem nagy alakjai. Bp., 1992)
Astronomy in the Ancient Written Sources of the Far East. Barlai Katalinnal. (Archaeoastronomy in the 1990s. Papers Derived from the Third Oxford International Symposium on Archaeoastronomy, St. Andrews, U.K. September 1990. Leicester–Loughborough, 1993)
Kínai eredetű méltóságnevek a türk birodalom területén. – Nancsao. Egy archaikus állam Kína és Tibet között. (Keletkutatás, 1993)
Töprengések a magyar földről és népeiről. A nomád életforma és a „félnomád” terminus csapdái, valamint a nemzetiségi társadalom. (Keletkutatás, 1994)
Kereskedelem a Selyem-úton. Nomád közvetítés az iráni sztyeppén Kína és Róma között. (Aetas, 1996)
Kína és szomszédai. Keleti művelődéstörténeti tanulmányok. Oktatási segédanyag. (Bp., 1997)
Kína az ezredfordulón. (História, 1999)
A kínai történelem rejtelmei. Oktatási segédanyag. (Bp., 1999)
Álom és álomfejtés a régi Kínában. Oktatási segédanyag. (Bp., 2001)
Nomadic Society and the Hungarian Conquerors’ Tribal Society of Oriental Origin. (Acta Orientalia, 2002)
Tőkei Ferenc. (Lángra lobbant a szikra. Emlékkönyv a buddhizmus magyarországi meghonosítóiról. Bp., 2004)
szerk.: Magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról. Vál. bibliográfia. Összeáll. Apor Évával. (Bp., 1963)
Balázs Étienne: Gazdaság és társadalom a régi Kínában. Vál., ford., szerk. E. I. Az előszót Tőkei Ferenc írta. A kötet a szerző Chinese Civilization and Bureaucracy és La bureaucratie céleste c. művei alapján készült. (Bp., 1976)
Landor, Henry S.: Utazás a rejtelmes Tibetben. A szerző eredeti fényképeivel és rajzaival. Átd. Tábori Kornél, az utószót írta E. I. (Híres Könyvek. Bp., 1989)
Vallási hagyományok a kultúrák keresztútján. Tanulmányok. Szerk. Ferenczy Máriával. (Történelem és kultúra. 6. Bp., 1990)
ford.: Ho Si Minh: Börtönnapló. Versek. Ford. Weöres Sándor. A szöveget kínai eredetiből magyar prózára fordította, szerk. az utószót és a jegyzeteket írta E. I. Ill. Vincze László. (Bp., 1965
2. kiad. 1969)
Po Csü-ji versei. Ford. (Klasszikus kínai költők. II. köt. Bp., 1967)
Lo Kuan-csung: A három királyság története. Hat fejezet Lo Kuan-csung történelmi regényéből. (Történelem és kultúra. 4. Bp., 1987
2. jav. kiad. 1997)
Tian Han: Egyfelvonásosok. Dokumentumok a kínai polgárháború korszakából, az 1920-as–1930-as évekből. Ford. Tőkei Ferenccel. (Történelem és kultúra. 7. Bp., 1991)
Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést. Versek, elbeszélések. Ford. Többekkel. (Bp., 1997
2. kiad. 2006).
Irodalom
Irod.: A[ntal]. G[ábor].: „A történelem kezdetei és mellékútjai.” Min dolgozik E. I. orientalista? (Magyar Nemzet, 1977. máj. 13.)Illés Zsuzsa: E. I.: Nomádok és kereskedők Kína határain. (Századok, 1981)
Tagányi Zoltán: E. I.: A kínai állam kezdetei. (Agrártörténeti Szemle, 1992)
Antal Barnabás: Tanulmányok a „Mennyei Birodalom”-ról. E. I.: A kínai történelem rejtelmei. (Ezredvég, 2000)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2004. febr. 7. és Népszabadság, 2004. febr. 12.)
Kalmár Éva: E. I. (Lángra lobbant a szikra. Emlékkönyv a buddhizmus magyarországi meghonosítóiról. Bp., 2004)
Kalmár Éva: E. I. ( HYPERLINK „http://www.tkbe.hu/archivum/emlek_ecsedyildiko.html” www.tkbe.hu/archivum/emlek_ecsedyildiko.html 2006)
Salát Gergely: In memoriam E. I. (Sinológiai műhely. 7. Kínai történelem és kultúra. Tanulmányok E. I. emlékének. Szerk. Hamar Imre, Salát Gergely. Bp., 2009)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)