Főbb művei

F. m.: A királyi adózás története Magyarországon 1323-ig. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1908)
Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. (Innsbruck, 1914)
A főbányagrófi hivatalról. (Századunk, 1914)
Kereskedelmünk közvetítőiről a XVIII. században. (Századunk, 1918)
Mária Terézia iparpolitikája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. okt. 4.
megjelent: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp., 1922)
A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. (Bp., 1922)
Bevezetés a magyar történelembe. (Pécs–Bp., 1924
franciául: Paris, 1928, 1932
olaszul: Milano, 1929
angolul: London, 1929)
Mária Terézia és a parasztkérdés. (Klebelsberg Emlékkönyv. Bp., 1925)
A volt monarchia udvartartásának vagyona. (Bp., 1928)
A Habsburg-Lotharingiai ház családi törvénye. (Bp., 1929)
Die deutsche Frage und der Krimkrieg. (Berlin, 1931)
Jog- és alkotmánytörténet. (A magyar történetírás új útjai. Bp., 1931)
A magyar alkotmányfejlődés. Válasz Tomcsányi Móric és Molnár Kálmán bírálatára. (Bp., 1931)
Magyarország története (Bp., 1933
9. kiad. 1946)
A püspöki székek és káptalani javadalmak betöltése Mária Terézia korától 1918-ig (Bp., 1935)
Államérdek és a jog tanítása Mária Terézia korában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. jan. 20.
megjelent: A kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. II. köt. A Jog- és Államtudományi Kar története. 1667–1935. Bp., 1936)
A jog- és államtudományi kar története. 1667–1935. (A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. II. Bp., 1936)
Thallóczy Lajos, a történetíró. (Bp., 1938)
A magyar közgazdaság száz éve. 1841–1941. (Bp., 1941)
A szentkorona-eszme története. (Bp., 1941
angolul: 1941)
Magyar alkotmány- és jogtörténet. Egy. tankönyv. (Bp., 1946)
1848, a szabadság éve. (Bp., 1948)
A földesúri büntetőbíráskodás a XVI–XVII. században. (Bp., 1954)
A bécsi udvar jobbágypolitikája. (Bp., 1956)
A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon. 1780–1815. (Bp., 1958)
szerk.: A budai basák magyar nyelvű levelezése. 1553–1589. Takáts Sándorral, Szekfű Gyulával. I. köt. (Bp., 1915)
Emlékkönyv dr. Viski Illés József tanári működése 40. évfordulójára. Degré Alajossal. (Bp., 1942)
ford.: Thallóczy Lajos: Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter. Németre ford. (München–Leipzig, 1913).

Irodalom

Irod.: Kérészy Zoltán: Hűbéri eszmék és magyar jogfejlődés. Észrevételek E. F.-nek Jog- és alkotmánytörténet c. dolgozatára. (Bp., 1931)
Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? Reflexiók E. F. Jog- és alkotmánytörténet c. dolgozatára. (Pécs, 1931)
Mályusz Elemér: Az E.-vita. (Századok, 1931)
Bónis György: Ferenc Eckhart. Nekrológ és bibl. (Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Germanische Abteilung, 1958)
Kardos József: Az E.-vita és a szentkorona-tan. (Századok, 1969)
Horváth Pál: E. F. nyomdokain. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Kállay István, Az úriszéki peres anyag feltárása E. F. munkásságában. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Kardos József: E. F. és a szentkorona- eszme. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Spiess, A.: E. F., a gazdaságtörténész. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Székely György: E. F., az alkotmány- és jogtörténész. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Vargyai Gyula: Bírálat, kihívás és program. E. F. programesszéjének keletkezése. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Horváth Pál: E. F. és a magyar jogi historizmus. (Történelmi Szemle, 1987/88).

Megjegyzések

Eckhardt Sándor és Eckhart Ferenc másképpen írták családnevüket!