Ecker István
Ecker István

2024. december 9. Hétfő

Ecker István

mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő

Születési adatok

1923. október 24.

Kiszsidány, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1998. április 19.

Keszthely


Család

Sz: Ecker János gazdálkodó, Lágler Róza. F: Herényi Zsuzsanna tanítónő. Leánya: Ecker Zsuzsanna.

Iskola

A kőszegi tanítóképző intézetben éretts. és tanítói képesítést (1944), a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztályán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktorált (1960). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1970), doktora (1988).

Életút

A köcski állami gazdaság agronómusa (1949–1950), az ATE Növénytermesztéstani Tanszékének tanársegéde (1950–1955), a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia adjunktusa (1955–1962), a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK) Földműveléstani és Növénytermesztési Intézet Növénytermesztéstani Tanszékének egy. docense (1962–1979), egy. tanára (1979. júl. 1.–1995. máj. 30.). Az Egyesült Arab Köztársaságban (EAK, 1963–1964) és az Egyesült Államokban járt hosszabb tanulmányúton (1970–1971). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Tudományos pályafutásának kezdetén takarmánynövények termesztési és betakarítási kérdéseivel foglalkozott, majd érdeklődése a gyepgazdálkodás, a gyephasznosítás, valamint a pázsitfűfélék és a pillangósok nemesítése és fajtafenntartása felé fordult. Nevéhez fűződik a szarvasmarhatartást szolgáló, gyepgazdálkodásra alapozott takarmánytermelési rendszer magyarországi kidolgozása. További kutatási területe: gyepek és pázsitok szellőztetése; új fűfajtákkal történő gyeptelepítés; nagyüzemi fűmagtermesztés; a gyeptrágyázás új, hatékonyabb módszerei; szarvaskerep nemesítése; közúti földművek gyepesítése stb.

Elismertség

A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Gyepgazdálkodási Szakosztályának vezetőségi tagja. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) tagja (1977-től), ill. gyepgazdálkodási témában, a FAO-ban Magyarország nemzeti képviselője (1979-től). Az FKGP tagja (1989-től), a párt országgyűlési képviselőjelöltje (1990), Zala megyei elnöke (1992–1994?).

Elismerés

FiO Érem (1985).

Főbb művei

F. m.: Takarmánynövények gyökér- és gumósnövények termesztése. Tankönyv. (Bp., 1954)
A magnak termesztett fehérvirágú csillagfürt betakarítása. (Agrártudomány, 1959)
A szója tenyészterülete és trágyázása. (Kutatási eredmények a gyakorlatnak. Bp., 1961)
Összefüggés néhány műveleti növény gyökerének minősége és lebontásának gyorsasága között. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1960
megjelent: A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kiadványai. 10. Bp., 1962)
Háromévi trágyázási és tenyészterület-kísérletek szójával. (Kísérleti Közlemények, 1961)
A szója tenyészterülete és trágyázása. – A vöröshere első évi magfogásának hatása a szénatermésre. (Kutatási eredmények a gyakorlatnak. Bp., 1961)
Tarlóheréről való magfogás hatása a következő év szénatermésére. (Kísérleti Közlemények, 1962)
Elhanyagolt hasznos növényünk a csicsóka. Priszter Szaniszlóval. (Búvár, 1963)
A takarmánygazdálkodás néhány kérdése. (Magyar Mezőgazdaság, 1965)
Az apró burgonya gazdaságos hasznosítása sertésekkel. (Magyar Mezőgazdaság, 1966)
Délnyugat-dunántúli gyepek javítása feltörés nélkül. Részben kand. értek. is. (Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Közleményei, Keszthely, 1969)
A korszerű trágyázás újabb eredményei. Témadokumentáció. (Bp., 1969)
A gyep szellőztetésével és trágyázásával kapcsolatos újabb adatok. (Az ATEK kiadványa. Keszthely, 1970)
Az öntözött és az öntözetlen gyepgazdálkodás legújabb eredményei. Témadokumentáció. Gruber Ferenccel, Varga Jánossal. (Bp., 1970)
A szarvasmarha takarmányozása az USA kukoricaövezetében. (Magyar Mezőgazdaság, 1971)
Egy és két fűfajjal történő gyeptelepítés szénahozamának alakulása ásványi eredetű talajon és lápon. (Az ATEK kiadványa. Keszthely, 1972)
A szarvasmarhatartás és a takarmányozás. (Magyar Mezőgazdaság, 1972)
Adatok a szarvaskerep [Lotus corniculatus L.] nemesítéséhez és vetőmagtermesztéséhez. (Gyepgazdálkodás, 1974)
Legeltetésen alapuló racionális szarvasmarhatartás keszthelyi rendszere. (Magyar Mezőgazdaság, 1975)
A szarvaskerep örökléstani viszonyai és nemesítése. (A szarvaskerep. Bp., 1976)
Fűfajok és -fajták szerepe a nagyüzemi fűmagtermesztésben. (Az ATEK Nagykanizsai Főiskolai Kara kiadványa. Nagykanizsa, 1976)
Lolium fajok. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1976)
Szempontok a zöld pántlikafű termesztéséhez. – A gyepgazdálkodás és a gyephasznosítás legújabb eredményei. (Magyar Mezőgazdaság, 1977)
A gyeptrágyázás legújabb eredményei. (A Georgikon Napok kiadványa. Keszthely, 1978)
A közúti földművek gyepesítéséhez alkalmazható gyepnövények kisparcellás, füvesítési vizsgálatai. (A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet Közleményei, 1978)
Intenzív gyepgazdálkodás. – Fajok és fajták szerepe a gyeptermések fejlesztésében. (Magyar Mezőgazdaság, 1983)
A hazai gyepgazdálkodás fejlesztése. Doktori értek. (Keszthely, 1986)
kéziratban: A szarvasmarhatartást szolgáló, gyepgazdálkodásra alapozott takarmánytermelési rendszer. (MÉM, 1976).

Irodalom

Irod.: Találkozás E. I.-nal, az FKGP képviselőjelöltjével. (Keszthelyi Hírlap, 1990. febr. 16.)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Keszthelyi életrajzi lexikon. HYPERLINK „http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/” http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője