Éble Gábor
Éble Gábor

2024. november 7. Csütörtök

Éble Gábor

történész, levéltáros, genealógus

Névváltozatok

Eble Gábor

Születési adatok

1843. március 25.

Mecsér, Moson vármegye

Halálozási adatok

1923. december 29.

Budapest

Temetési adatok

1923. december 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Éble János mészáros, Keller Terézia. F: Radeczky Adamecz Anna.

Iskola

Középiskoláit a magyaróvári piarista és a győri bencés gimnáziumban végezte, a pesti tudományegyetemen jogot tanult (1863–1864), a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben gazda okl. szerzett (1868).

Életút

Gr. Sándor Móric biai uradalmának alkalmazottja (1868–1870), gr. Károlyi György parádi birtokán gazdatiszt (1870), a gr. Károlyi család budapesti pénztárnoka, levéltárosa (1875–1901), nyugdíjba vonult (1901). Család- és gazdaságtörténettel, elsősorban a Károlyi család történetével, a Károlyi grófok uradalmainak vizsgálatával foglalkozott. Feldolgozta a Károlyi család hatalmas levéltárát, amellyel alapvetően új eredményeket ért el a koraújkori magyar nagybirtokok gazdasági tevékenységének feltárása terén. Genealógiai dolgozatai a szakma klasszikusai, műveinek többsége bibliofil, rendkívül ritka kiadvány. Kmety György (1813–1865) honvéd ezredes egy előkerült levele nyomán ő kutatta fel a Vilmos-huszárezredben, Csornánál (1849. jún. 13-án) hősi halált halt Wladyslaw Dzwonkowski és Münster Ede kapitányok sírját. Szépirodalmi tevékenysége is értékes, elsősorban verseket írt. Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Szentkirályi utca 35.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőbe temették. Sírját felszámolták! – Költeményei és irodalomtörténeti dolgozatai a Figyelőben jelentek meg (1887-től).

Főbb művei

F. m.: Kölcsey kiadatlan költeményei. (Figyelő, 1887)
A nagykárolyi Kölcsey-szoba. (Budapesti Hírlap, 1887)
A bujáki vár története. Cs. L. nyomán kiegészítette és magánhasználatra kiadta É. G. (Bp., 1887)
Nagykárolyi gr. Károlyi Sándor tábornagy temetése alkalmából… részint elénekelt részint elmondott verses búcsúztató. Sajtó alá rend. és kiadta. 2 táblával. (Bp., 1888)
Egy Károlyi exhumálása. (Egyetértés, 1890. 156.)
A nagykárolyi gr. Károlyiak leszármazása II. Lászlótól. Összeáll. (Bp., 1890)
Egy magyar nyomda a XVIII. században. A nagykárolyi magyar nyomda története 1754-től 1876-ig. Adalék nemzeti közművelődésünk történetéhez. Levéltári kútfők alapján írta É. G. (Bp., 1891)
Károlyi Ferenc gróf és kora. 1705–1758. I. köt. A grófi nemzetség levéltárának adatai alapján írta É. G. Unicus. 5 táblával. Aranyozott gerincű félbőrkötésben, márványozott előzéklapokkal. (Bp., 1893)
A gróf Károlyiak. (Bp., 1894)
Koháry István gróf végnapjai 1731-ben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
A Harruckern és a Károlyi család. Genealógiai tanulmány. Dombordíszes, címerrajzos, aranyozott keretes egészvászon kötésben, dekoratív előzékekkel. (Bp., 1895)
Nagykárolyi Károlyi Ferenc gróf rövid életrajza. (Bp., 1896)
A Weil die Stadti Eble család leszármazása. (Bp., 1896)
A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. Eredeti kútfők nyomán írta É. G. Lapszámozáson belül egész oldalas, képes táblákkal. (Bp., 1897)
Károlyi Ferencz gróf gazdasági tevékenységéből. 1. Az ecsedi uradalom megszerzése. 2–4. Nyíregyháza újraalapítása. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1897)
Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. Gazdaságtörténeti tanulmány. 6 táblával. (Bp., 1898)
Gr. Károlyi Sándor naplójegyzetei 1725-ből. 1–2. (Történelmi Tár, 1902)
A cserneki és tarkeői Dessewffy család. Genealógiai tanulmány. Dessewffy Sándor csanádi püspök megbízásából írta É. G. 30 táblával és 8 különálló, kihajtható leszármazási táblával. (Bp., 1903)
Katonai sérelmeink 1758-ban. – Károlyi Sándor a majtényi fegyverletétel után. – Egy labanc Dessewffy. (Századok, 1904)
A kuruc Károlyi. Adalék Károlyi Sándor életrajzához. (Századok, 1905)
A kuruc Károlyi és a labanc Dessewffy. A Századokban megjelent írásai. (Bp., 1905)
A gróf Károlyi-család vérrokonsága hercegi nemzetségekkel. (Turul, 1905)
A debrő-parádi hitbizományi uradalom története. (Századok, 1909)
A debrői uradalom birtoklási története. Levéltári eredeti és hiteles okiratok alapján írta É. G. 4 táblával. (Bp., 1909)
A nagykárolyi Szentháromság-kápolna története. 1 táblával. (Bp., 1910)
Egy régi pesti palota. 3 táblával. (Századok, 1911 és külön: Bp., 1911)
József nádor és Károly főherceg Pesten 1803–1804-ben. 6 táblával. (Bp., 1911
németül: Palatin Erzherzog Joseph und Erzherzog Karl in Pest, 1803–1804. Bp., 1911)
Az ecsedi százéves úrbéri per története. 1776–1877. Eredeti periratok és levelezések nyomán írta. É. G. 6 táblával. (Bp., 1912)
A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. Levéltári és anyakönyvi eredeti és hiteles okiratok alapján írta É. G. Kiadói pergamenkötésben, 47 táblával, 6 kihajtható melléklettel. (Bp., 1913)
A szamosújvári Verzár család. Lapszámozáson belül 3 egészoldalas táblával, 5 kihajtható melléklettel. (Bp., 1915)
A gróf Károlyi nemzetség levéltárának történetéhez. Sajtó alá rend., bev., jegyz. Sunkó Attila. (Fons, 1997)
A nagykárolyi gr. Károlyi család és székhelyeik története. (Debrecen, 2005)
A szamosújvári Verzár család. 1–3. (Erdélyi örmény gyökerek, 2013).

Irodalom

Irod.: Ballagi Aladár: É. G.: Egy magyar nyomda a XVIII. században. A nagykárolyi magyar nyomda története 1754-től 1876-ig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
Takáts Sándor: É. G.: Károlyi Ferenc gróf és kora. 1705–1758. I. köt. (Katholikus Szemle, 1893)
Pettkó Béla: É. G.: Károlyi Ferenc gróf és kora. 1705–1758. I. köt. (Századok, 1893)
Karácsonyi János: É. G.: A Harruckern és a Károlyi család. (Századok, 1895)
Acsády Ignác: É. G.: A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. (Századok, 1897)
Acsády Ignác: É. G.: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1898)
Karácsonyi János: É. G.: A cserneki és tarkeői Dessewffy család. (Századok, 1903)
Csaplár Benedek: É. G.: A cserneki és tarkeői Dessewffy család. (Katholikus Szemle, 1903)
Acsády Ignác: É. G.: A cserneki és tarkeői Dessewffy család. (Budapesti Szemle, 1903)
Békefi Remig: A nagykárolyi Szentháromság-kápolna története. (Századok, 1910)
Pethő Sándor: É. G.: József nádor és Károly főherceg Pesten 1803–1804-ben. (Századok, 1911)
Hóman Bálint: É. G.: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. (Századok, 1914)
Madzsar Imre: É. G.: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. (Történeti Szemle, 1915)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Enzsöl Imre: É. G. (Moson megyei életrajzi lexikon, 2012
HYPERLINK „http://mmel.nansoft.hu/?o=szc&c=111” http://mmel.nansoft.hu/?o=szc&c=111)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője