Dudich Endre
Dudich Endre

2025. február 13. Csütörtök

Dudich Endre

zoológus, entomológus

Születési adatok

1895. március 25.

Nagysalló, Bars vármegye

Halálozási adatok

1971. február 5.

Budapest


Család

Sz: Dudich Endre (†1933) orvos, Udvary Anna (†1943). Kétszer nősült. F: 1. Vendl Józsa. 2. Benedek Margit. Fia: Dudich Endre (1934–) geológus.

Iskola

Az esztergomi bencés gimnáziumban éretts. (1913), a bp.-i tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári okl. (1920), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1922), az ízeltlábú állatok rendszertana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925), a biológiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; ismét l.: 1951. dec. 15.; r.: 1964. ápr. 24.).

Életút

Az I. vh.-ban az orosz és az olasz harctéren frontszolgálatot teljesített (1915–1918). A bp.-i tudományegyetem Állattani Intézete gyakornoka (1918–1919), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattárába beosztott középiskolai tanár (1919–1922), múzeumi őr (1922–1934); közben a Nápolyi Élettani Állomás Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója (1925). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Állatrendszertani Tanszék magántanára (1925–1934), ny. rk. (1934–1936), ny. r. tanára (1936– 1952), egy. tanára (1952–1958) és a Tanszék vezetője (1949-1958). Az alsógödi Dunakutató Állomás igazgatója (1958–1970). A magyarországi produkcióbiológiai és állattársulás-tani kutatások elindítója, elsősorban a különböző vízi élőhelyek faunájának, a föld alatti vizek, a barlangok, a talajvíz élővilágának feltárása terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. A barlangbiológiai kutatások úttörője. Elsőként alkalmazta a matematikai módszereket a rovarok ún. variációs vizsgálatainál. Az állatrendszertan és az állatföldrajz egyetemi oktatásának elindítója Magyarországon. A magyarországi zoológiai ötéves tervek kidolgozója.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Róla nevezték el az ELTE TTK Lágymányosi Kampuszán a Dudich Endre-nagyelőadótermet.

Elismertség

Az MTA Zoológiai Bizottsága, majd Hidrobiológiai Bizottsága elnöke; Biológiai Osztályának vezetőségi tagja. A Szent István Akadémia tagja. A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának alelnöke (1934–1941), elnöke (1941–1944). A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság elnöke (1958–1962). A Magyar Rovartani Társaság első alelnöke, dísztagja (1970-től). A Magyar Hidrológiai Társaság (1965-től), a Magyar Biológiai Társaság t. tagja (1966-tól). A Zoologisch-botanische Gesellschaft Wien t. tagja (1960-tól), az Arbeitsgemeinschaft Donauforschung vezetőségi tagja, majd elnöke (1961-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (1955 és 1960). Bugát Pál-díj (1920), Margó-díj (1931), Kossuth-díj (1957), Kadic Ottokár-díj (1962), Frivaldszky-emlékplakett (1962), az MTA nívódíja (1969).

Szerkesztés

A Fragmenta Faunistica Hungarica szerkesztője (1940–1947), az Acta Zoologica (1953–1971) és a Karszt- és Barlangkutatás főszerkesztője (1960-tól). Az Annales Universitatis Scientiarium Budapestiensis. Sectio Biologica szerkesztője (Soó Rezsővel, 1957– 1967). A Fauna Hungariae c. sorozat szerkesztőbizottságának elnöke (1955–1964).

Főbb művei

F. m.: A magyarországi emlősök és azok külső rovarélősködőinek határozó táblái. Éhik Gyulával. (Bp., 1924)
Ízeltlábú állatok. (Rendszeres állattan. III. köt. Pécs, 1927)
A tengervíz hatása az édesvízi ászkákra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1928)
Az Aggteleki barlang élővilágának élelemforrásai. (Bp., 1930)
Systemathische und biologische Untersuchungen über der Kalkeinlagerungen das Crustaceenpanzers in polarisiertem Lichte. (Stuttgart, 1931)
Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle „Baradla” in Ungarn. (Speläologische Monographien. Wien, 1932)
Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke. (Bp., 1932)
A magasabbrendű rákok mészpáncéljának fejlődése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1933. máj. 1.)
Élettér, élőhely, életközösség. (Természettudományi Közlöny. Pótfüzet, 1939)
Bars vármegye pókszabású [Arachnoidea] faunájának alapvetése. Kolosváry G.-vel, Szalay L.-lel. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1940)
Az állat és élete. Hankó Bélával. (Bp., 1942)
Az állatok gyűjtése. Szerk. (Bp., 1948)
A halak testalakjának bionómiája. Akadémia székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. márc. 22.
megjelent: ELTE Biológiai Intézetének Évkönyve. Bp., 1950)
Rákok. – Félrovarok. – Fatetvek. – Bolhák. – Bogarak. (Állathatározó. Bp., 1950)
Fejlődéstörténeti állatrendszertan. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1950-1952)
A rovargyűjtés technikája. Szerk. (Bp., 1951)
Állatföldrajz. I–II. köt. (Bp., 1951–1952)
A magyar zoológia ötéves terve. (MTA IV. Osztálya Közleményei, 1952)
Erdőtalajok ízeltlábúinak produkcióbiológiai vizsgálata. Balogh Jánossal, Loksa Imrével. (MTA IV. Osztálya Közleményei, 1952)
A homogenitás szerepe az állatok rendszerének kialakulásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1953. jan. 2.)
A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Összeáll. (Bp., 1958)
A barlangbiológia és problémái. (MTA Biológiai Csoportja Közleményei, 1959)
A Duna állatvilága és problémái. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1965. dec. 1.)
Állatrendszertan. Egy. tankönyv. Loksa Imrével. (Bp., 1969).

Irodalom

Irod.: Balogh János: D. E. (Magyar Tudomány, 1971)
Soós Árpád: Megemlékezés D. E.-ről. Életrajz és művei bibliográfiája. (Állattani Közlemények, 1972)
Loksa Imre: Megemlékezés D. E.-ről. (Karszt- és Barlangkutatás, 1972)
Jermy Tibor: D. E., az ember. (Magyar Tudomány, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője