Dóka Klára
Dóka Klára

2024. március 29. Péntek

Dóka Klára

történész, levéltáros

Születési adatok

1944. február 25.

Léva, volt Bars-Hont vármegye

Halálozási adatok

2012. november 15.

Budapest

Temetési adatok

2012. november 30.

Gyömrő


Család

Sz: Dóka Károly, Lengyel Klára; szülei MÁV-alkalmazottak voltak. Hajadon. Három testvére volt. Családja 1947-ben költözött Magyarországra, Csömörön telepedtek le.

Iskola

A bp.-i XVI. kerületi Corvin Mátyás Gimnáziumban, orosz tagozaton éretts. (1962), az ELTE BTK-n történelem–magyar szakos tanári okl. szerzett (1968), doktorált (1969), a történelemtudományok kandidátusa (1974), doktora (1996).

Életút

Budapest Főváros Levéltárának segédlevéltárosa (1968–1974), levéltárosa, csoportvezetője (1981–1984); közben az Országos Vízügyi Levéltár alapító vezetője (1974–1981), az Új Magyar Központi Levéltár főlevéltárosa, a Módszertani Osztály osztályvezető-helyettese, főtanácsosa (1984–1992), a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa (1992–2007). Kora újkori és 18–19. sz.-i városi társadalomtörténettel, gazdaság- és technikatörténettel, közigazgatás-történettel foglalkozott, elsősorban a kézművesipari szervezetek és a pest-budai céhrendszer fejlődését, átalakulását vizsgálta. Jelentős szerepet vállalt az Országos Vízügyi Levéltár megalapításában (1977. febr. 17.), a vízügyi műszaki tudománytörténeti kutatások és dokumentáció elindításában. Forráskiadói tevékenysége is értékes, összeállította a katolikus, a protestáns és egyéb egyházi levéltárak térképeinek katalógusát, fondjegyzékeit, ill. egyéb levéltári segédleteket. A magyar levéltárosok szakmai érdekvédelmi szervezetének egyik megalapítója, tájékoztatójának szerkesztője.

Elismertség

Az MTA Egyháztörténeti Bizottsága tagja (1998-tól). A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Kézművesipar-történeti Munkabizottságának tagja (1971-től), elnöke (1992–2001), örökös tagja (2001-től); Településtörténeti Munkabizottsága tagja. A Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciójának titkára (1982–1986), a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnökségi tagja (1986–1993). A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1987). Pro Urbe Budapest Díj (1973), Pauler Gyula-díj (elsőként, 1992), Kormos László-díj (2002), Széchényi Ferenc-díj (2003), Ember Győző-díj (2006).

Szerkesztés

Az Új Magyar Központi Levéltár Közleményei (1985–1988), a Pallium szerkesztője (1991–1998). A Magyarországi Egyházi Levéltárak Térképei összeállítója (I–XVI. köt. Bp., 1989–1992). A Magyar Egyháztörténeti Vázlatok és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia szerkesztőségének tagja.

Főbb művei

F. m.: A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Az ELTE Új- és Legújabbkori Történeti Tanszékének kiadványai. 1. Bp., 1970)
A pest-budai iparosok szerszámkészlete a reformkorban. (Technikatörténeti Szemle, 1971/72)
A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években. (Századok, 1972)
A munkásszervezkedés kezdeti korszaka Magyarországon. 1830–1872. Monográfia. (Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete. Történeti tanulmányok. Bp., 1972)
A pest-budai céhes ipar válsága a 19. században. Kand. értek. (Bp., 1973)
Pest polgári közegészségügyének megszervezése. 1850–1852. (Orvostörténeti Közlemények, 1973)
A pest-budai kézművesek életmódja. 1810–1872. (Ethnographia, 1975)
Az első pesti vízvezeték építése. (Építés- és Építészettudomány, 1975)
A Rába-szabályozás kérdése 1786-ban. (Soproni Szemle, 1976)
Közegészségügyi viszonyok Pesten az 1866. évi kolerajárvány idején. (Orvostörténeti Közlemények, 1976)
A Szegedi Királyi Biztosság. 1879–1884. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77)
A Bodrog szabályozása. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1977)
Az Országos Vízügyi Szaklevéltár munkájáról. – A segédgyűjtemények szerepe a vízügyi levéltári munkában. (Levéltári Szemle, 1977)
A nicki gát építése. (Vasi Szemle, 1977)
A vízügyi szakigazgatás kezdetei. 1772–1788. (Levéltári Közlemények, 1977/78)
A Rába felmérése a XIX. század első felében. (Arrabona, 1977/78)
Vízügyi térképkatalógus készítése. (Geodézia és Kartográfia, 1978)
Adalékok a vízügyi szakigazgatás történetéhez. 1788–1848. – Az Országos Öntözésügyi Hivatal szervezete és iratainak forrásértéke. (Levéltári Szemle, 1978)
A pest-budai céhes ipar válsága 1840–1912. Monográfia. (Bp., 1979)
Szeged árvíz utáni újjáépítésének szervezete. (Hidrológiai Közlöny, 1979)
A vízügyi szakigazgatás története. 1772–1953. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1979)
Régi öntözések Vas megyében. (Vasi Szemle, 1979)
A Körös-vidék helytörténeti forrásai az Országos Vízügyi Levéltárban. A Körös-vidéki vízitársulatok iratai. 1851–1948. (Levéltári Szemle, 1979)
A vízmesterképzés 100 éves története. (Hidrológiai Közlöny, 1980)
A magyarországi vízmesterképzés múltjából. (Vízügyi Közlemények, 1980)
A Tisza-szabályozás szervezete. 1846–1879. (Levéltári Szemle, 1980)
A kultúrmérnöki hivatalok. 1879–1948. (Levéltári Közlemények, 1980)
Mikovinyi Sámuel elképzelése a Tisza–Duna–Sió–Balaton–Dráva hajózható csatornáról. (Hidrológiai Tájékoztató, 1980)
Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez. 1873–1948. 1–2. (Soproni Szemle, 1980)
A folyammérnöki hivatalok története. (Vízügyi Közlemények, 1981)
Buda kézművesei 1828-ban. (Történelmi Szemle, 1981)
Vedres István, a vízimérnök. (Hidrológiai Tájékoztató, 1981)
A folyammérnöki hivatalok története. (Vízügyi Közlemények, 1981)
Adatok a Vas megyei vízellátás történetéhez. 1890–1945. (Vasi Szemle, 1981)
A vízrajzi szolgálat szervezete. 1886–1952. (Levéltári Szemle, 1981)
A könyvtörténet levéltári forrásaiból. (Magyar Könyvszemle, 1982)
Az Országos Vízügyi Levéltár gyűjteményei. (Hidrológiai Tájékoztató, 1982)
Gazdálkodás a Tisza árterein a XIX. század első felében. (Agrártörténeti Szemle, 1982)
A kultúrmérnöki hivatalok iratainak forrásértéke. (Levéltári Szemle, 1982)
A vízügyi szakigazgatás története. 1–3. (Vízügyi Közlemények, 1982–1983)
A Lajta szabályozása. 1786–1935. (Győri Tanulmányok, 1983)
A vízépítő mérnökképzés 200 éves történetéből. (Hidrológiai Közlöny, 1984)
125 éve született Borovszky Samu. (Honismeret, 1985)
A tollrajztól a műszaki dokumentációig. Történeti áttekintés. (Új Magyar Központi Levéltár Közleményei, 1985)
Vízrajzi értekezés. Huszár Mátyás leírása a Körösvidékről. (Bp., 1985)
A pesti könyvkötők 1855-ben. (Magyar Könyvszemle, 1986)
A karlsruhei térképek vízrajzi tanulságai. – A „Vízrajzi leírások” forrásértéke. (Vízügyi Közlemények, 1986)
XVII. századi térképek a karlsruhei levéltárban. (Geodézia és Kartográfia, 1986)
Az 1848/49-es polgári forradalommal kapcsolatos források a koblenzi és karlsruhei levéltárakban. (Levéltári Szemle, 1986)
Iparosműhelyek a töröktől felszabadult Budán. (Technikatörténeti Szemle, 1986/87)
A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében. 1772–1918. Monográfia. (Az Új Magyar Központi Levéltár kiadványai. Bp., 1987)
A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában. 1828–1870. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1988)
Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. (Új Magyar Központi Levéltár Közleményei, 1988)
Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok. I–II. köt. (Bp., 1988)
Herrich Károly élete és működése. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1990)
Az ipari munkásság létszám- és ágazati struktúraviszonyainak alakulása. 1828–1870. (A polgárosodás útján. Tanulmányok Magyarország társadalmának átrétegződéséhez a polgári átalakulás korában. Szerk. Szabad György. Bp., 1990)
Összefoglalás az egyházi levéltárak térképeinek feldolgozásáról. (Levéltári Szemle, 1991)
A kalocsai érseki gazdasági levéltár térképei. (Geodézia és Kartográfia, 1991)
Adalékok a baranyai vízimalmok történetéhez. (Hidrológiai Közlöny, 1992)
A Görgényi Református Egyházmegye levéltára. (Levéltári Szemle, 1992)
Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1992)
Változó tájak, átalakuló gazdaságok. Az egyházi birtokok a 18–19. századi felmérések tükrében. Doktori értek. (Bp., 1993)
Egyházi nagybirtok a Hegyháton. A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében. 1720–1893. Képmelléklettel. (Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat, 1994)
A katolikus egyházi levéltárak segédletei és azok továbbfejlesztésének lehetősége. (Levéltári Szemle, 1994)
Az esztergomi érsekség birtokai. 1726–1895. Áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján. (Levéltári Közlemények, 1995)
Az irattani kutatásokról. (Levéltári Szemle, 1995)
Az esztergomi érsekség birtokai Komárom vármegyében a XVIII–XIX. században. (Limes, 1995)
Vízépítők, földmérők, útépítők. Mérnökeink a 18. század végétől a polgári forradalomig. (Hidrológiai Közlöny, 1996)
Vizeink szabályozásának hatása az ember és a táj kapcsolatára. (Honismeret, 1997)
Terviratok és tervrajzok a törvényhatóság levéltáraiban. 1870–1949. 1–2. (Levéltári Szemle, 1997)
Egyházlátogatások Zala megyében, 1848 előtt. (Zalai Múzeum, 1997)
Egyházi birtokok Magyarországon a 18–19. században. Monográfia. Fotó: Mudrák Attila. (METEM Könyvek. 29. Bp., 1997)
A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18–19. században. Egy táj átalakulása. Monográfia. 33 térképoldallal. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből. 7. Gyula, 1997)
A sebészcéhtől a tisztiorvosi szolgálatig. (Ministerio. Nemzetközi Történészkonferencia előadásai. 1995. máj. 24–26. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. Tatabánya, 1998)
A jobbágyfelszabadítás végrehajtása az egyházi birtokokon. (Agrártörténeti Szemle, 1998)
A levéltári szakképzés helyzetéről. (Levéltári Szemle, 1999)
Az egyházi birtokok történetének forrásai, különös tekintettel az egyházi levéltárakra. (Agrártörténeti Szemle, 2000)
Szent Adalbert patrociniumok az újkorban. (Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk. Bárdos István, Hegedűs András. Esztergom, 2000)
A nyitrai, besztercebányai és szepesi püspökség birtokai a 18–19. század fordulóján. (Magyar egyháztörténeti vázlatok, 2000)
Jobbágyparasztok és zsidó lakosság a veszprémi káptalan és püspökség birtokán a 18–19. században. (Gazdaságtörténet – könyvtörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk. Buza János. Bp., 2001)
A nagyváradi római és görög katolikus püspökség birtokai a 18–19. század fordulóján. (Magyar egyháztörténeti vázlatok, 2001)
Az esztergomi főegyházmegye topográfiája a statisztika tükrében. (Limes, 2001)
Az érdi parasztság a XVIII–XIX. században. (Érdi újság helytörténeti füzetek. Érd, 2001)
A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége. 1919–1985. Monográfia. (A Pro Aqua Alapítvány kiadványa. Bp., 2001)
Az érdi uradalom gazdálkodása az Illésházy család birtoklása idején. 1722–1828. (Érdi újság helytörténeti füzetek. Érd, 2002)
Az esztergomi érsekség nagysallói uradalma a 18–19. század fordulóján. (Vándorutak – múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából. Szerk. Cs. Schwalm Edit, Holló Szilvia Andrea, Viga Gyula. Bp., 2003)
Nemzetiségek és felekezetek a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében. (Laudatio et salutatio. Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Szerk. Csurgai Horváth József, Demeter Zsófia, Vizi László Tamás. Székesfehérvár, 2004)
Gazdálkodás egy átalakult tájon. A Körös- és Berettyó völgye a vízszabályozás után. (Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Bp., 2006)
A Körös– és Berettyó-völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és után. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből. 10. Gyula, 2006)
A segédlevéltáros képzésről. (Levéltári Szemle, 2006)
A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárról. (Levéltári Szemle, 2007)
Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején. (Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Szerk. Oborni Teréz, Á. Varga László. Eger, 2008)
Pest-Pilis-Solt megye felekezeti és nemzetiségi összetétele a reformkorban. (Magyar Sion, 2008)
Az új rendszerű szakképzésről. – Céhiratok Kassa város levéltárában. (Levéltári Szemle, 2008)
A Duna-mappáció. 1823–1845. (Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence felszínének változása a földhasználat és az életmód változásának következtében. Szerk. Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor. Pécs, 2009)
Áttekintés a magyarországi katolikus püspöki – érseki – levéltárakban őrzött egyházlátogatási jegyzőkönyvekről. (Katolikus megújhodás és a barokk Magyarországon, különös tekintettel a Dél-Dunántúlra. 1700–1740. Szerk. Gőzsy Zoltán, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár. Pécs, 2009)
Tisza Lajos és Szeged. (A Szegedi Királyi Biztos iratai. 1880–1883. Szerk. Kaján Imre, Zombori István. Szeged, 2010)
szerk.: Az Országos Vízügyi Levéltár iratainak alapleltára. Összeáll. (Bp., 1978)
Az Országos Vízügyi Levéltár iratainak fondjegyzéke. Összeáll. (Bp., 1981)
Szentendre története írásos emlékekben. Összeáll. (Pest megyei múzeumi füzetek. 13. Szentendre, 1981)
Levéltárosok német szójegyzéke. Összeáll. (Levéltári módszertani füzetek. 4. Bp., 1985)
A baptista, görögkeleti, izraelita és unitárius egyházak levéltári anyagának fondjegyzékei. Összeáll. (Magyarországi Egyházi Levéltárak Fondjegyzékei. Bp., 1986)
Az egyetemi levéltárak. Áttekintés az egyetemtörténet-írás levéltári forrásairól az 1986. ápr. 10.-i tanácskozás alapján. Szerk. (Bp., 1986)
A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei. II. rész. Plébániai levéltárak. A, B, C. köt. Összeáll. (Magyarországi Egyházi Levéltárak Fondjegyzékei. Bp., 1986–1987)
Iratkezelői ismeretek. Fakultatív jegyzet a gimnáziumok IV. osztálya számára. Összeáll. (Bp., 1987)
A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa. 2. Kamarai térképek. II–III. rész. Lakos Jánossal. (Bp., 1987–1988)
Latin forrásszöveg olvasási és fordítási gyakorlatok. I–II. köt. Szerk. (Levéltári módszertani füzetek. 7. Bp., 1988)
Protestáns egyházi levéltárak térképeinek katalógusa. I–III. köt. Összeáll. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei. Bp., 1989)
Iskola–egyház–művelődés. Iskolatörténeti források az egyházi levéltárakban. Az Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályán 1989. nov. 23–24-én rendezett tanácskozás előadásai. Szerk. (Az Új Magyar Központi Levéltár kiadványai. Bp., 1990)
Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. 1–2. Szerk. (Levéltári módszertani füzetek. 10. Bp., 1990)
A rendi levéltárak térképeinek katalógusa. I–II. köt. Összeáll. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei. Bp., 1991)
Segédanyag az egyházlátogatási jegyzőkönyvek feldolgozásához. Összeáll. (Az Új Magyar Központi Levéltár kiadványai. Bp., 1991)
Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Szerk. (Levéltári módszertani füzetek. 15. Bp., 1992)
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. I–VIII. köt. Szerk. (Bp., 1994–1999)
Tanulmányok a kézműipar történetéből. Szerk. Csiffáry Gergellyel. (A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága kiadványa. Veszprém, 1999)
A magyar levéltártörténet kronológiája. 1000–2000. Összeáll. Müller Veronikával, Réfi Oszkó Magdolnával. (A Magyar Országos Levéltár kiadványa. Bp., 2000)
Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag tanfolyami hallgatók számára. Összeáll. (Bp., 2001)
Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyam hallgatói számára. I–II. köt. (Bp., 2002)
Magyarország századai. Válogatás ezer év dokumentumaiból. 1000–1956. Vál., szerk. Érszegi Gézával, Soós Lászlóval. Az előszót Mezey Barna írta. (Bibliotheca Iuridica Publicationes Chatedrarum. 17. Bp., 2003).

Irodalom

Irod.: Nagybákay Péter: D. K.: A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. (Ethnographia, 1972)
Spira György: D. K.: A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. (Századok, 1972)
Tilkovszky Lóránt: D. K.: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében. 1772–1918. (Századok, 1988)
Vágás István: D. K.: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében. 1772–1918. (Hidrológiai Közlöny, 1988)
Réfi Oszkó Magdolna: D. K.: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében. 1772–1918. (Agrártörténeti Szemle, 1988)
Szántay Antal: D. K.: Egyházi birtokok Magyarországon a 18–19. században. (Levéltári Közlemények, 1998)
Kőhegyi Mihály: D. K.: Egyházi birtokok Magyarországon a 18–19. században. (Századok, 1999)
Dankó Imre: D. K.: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18–19. században. Egy táj átalakulása. (Ethnographia, 1999)
Fejér László: D. K.: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18–19. században. Egy táj átalakulása. (Vízügyi Közlemények, 1999)
D. K. tudományos munkássága. 1970–2004. Összeáll. Szulovszky János. (MTA–VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága. Kutatói életművek. 1. Bp.–Veszprém, 2004)
Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában? Szerk. Mennyeiné Várszegi Judit. (Győr, 2006)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
Zsupos Zoltán: Életút-interjú D. K.-val. HYPERLINK „http://mol.gov.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=308” http://mol.gov.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=308

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője