Doby Géza, feöldi
biokémikus, enzimológus, gyógyszerész
Születési adatok
1877. december 30.
Bécs
Halálozási adatok
1968. április 16.
Budapest
Család
Sz: Doby Jenő grafikus, rézmetsző, az Iparművészeti Főiskolán a rézmetszés r. tanára, Megay Erzsébet.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen gyógyszerész mesteri okl. (1900), bölcsészdoktori okl. (1902), a növényélettani kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913). Az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A bp.-i tudományegyetem II. sz. Vegykísérleti Intézete tanársegéde (1900–1904), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Intézet osztályvezetője (1904–1913); közben a berlini egyetem Kémiai Intézetének ösztöndíjasa (1908–1909), majd Párizsban ösztöndíjas vendégkutató (1909). A Magyaróvári Vegykísérleti Állomás vezetője (1913–1918), a bp.-i Országos Kémiai Intézet és Vegykísérleti Állomás igazgatója (1918–1923). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1913–1922), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen az orvosvegytan ny. r. tanára (1922–1923), a bp.-i egyetemi közgazdaság-tudományi karon az agrokémia ny. r. tanára és az Agrokémiai Tanszék, ill. Intézet vezetője (1923–1934); közben a Kar dékánja (1928–1929). Az átszervezés után a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdaság-tudományi és Állatorvosi Kar Mezőgazdasági Kémiai Intézetének vezetője (1934–1945); közben a JNMGE rektora (1943–1944). Az újabb átszervezés után, az önálló Magyar Agrártudományi Egyetem megszervezője, ny. r. tanára (1945–1948); egyúttal az egyetem első rektora (1945–1947), rektorhelyettese (1947–1948), nyugdíjazták (1948). Az MTA Talajtani Intézete ny. tud. tanácsadója (1950-es évek eleje). Országgyűlési képviselő, a JNMGE képviseletében a Felsőház tagja (1935–1939). Növényi biokémiával foglalkozott, a magyarországi növénykórtani, -enzimológiai kutatások iskolateremtő úttörője. Kezdetben gabona- és a cukorrépa-betegségeket, elsősorban a gabonarozsda és a gabonaüszög kórokozóit vizsgálta, majd nemzetközileg is jelentős eredményt ért el a burgonyabetegségek kórokozóinak kutatása terén. Felfedezte a burgonya levélsodródási betegségének okát, ill. elsőként írta le a növény védekezési mechanizmusát, elsőként mutatott rá a burgonyagumó táplálékfelszívódása és a peroxidáz enzim közötti aktivitás közötti összefüggésekre. Tanulmányozta még a gombákban és a magasabb rendű nővényekben lévő sók és ionjaik, elsősorban a káliumion hatását az enzimaktivitásra, a növények nitrogén-anyagcseréjét, ill. a nitrogéntáplálás és a növényekben képződő különböző nitrogéntartalmú vegyületek közötti összefüggéseket.Emlékezet
Budapesten hunyt el, apjával, Doby Jenővel közös sírban, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1919). Az amerikai (USA) Society of Plant Physiology tagja.Főbb művei
F. m.: A calcium aethylátja. Egy. doktori értek. (Bp., 1902)Vizsgálatok a burgonya levélsodródásáról. (Bp., 1910)
A burgonya levélsodródása. Beke Lászlóval, Kern Hermann-nal. (Magyaróvár, 1913)
Agrochemiai gyakorlatok laboratóriumi könyve. (Bp., 1928
2. átd. kiad. Mezőgazdasági-chemiai gyakorlatok laboratóriumi könyve címmel 1937
3. kiad. 1941)
A táplálás hatása enzymek mennyiségére. 1–2. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1932–1933)
Kísérletek a talaj hasznos nitrogéntartalmának physiologiai-chemiai meghatározására. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. ápr. 15.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Enzymek és enzymes gyógyszerek. (Pápa, 1937)
A növények nitrogén-anyagcseréjéről. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
Növényi biokémia. Egy. tankönyv. (Bp., 1959
angolul: Bp.–London, 1965).
Irodalom
Irod.: Nagymihályi Ferenc: D. G. 90 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1968)Király Sándor: D. G. (Gyógyszerészet, 1978)
Gáspár László: A Doby-féle iskola. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Pecznik János: D. G., a pedagógus. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Stefanovits Pál: D. G. akadémiai tevékenysége. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Soós Gábor: Ünnepi megemlékezés D. G. professzorról. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Feketéné Bán Ilona: D. G. (Gyógyszerészet, 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)