Dimény Imre
Dimény Imre

2024. december 9. Hétfő

Dimény Imre

mezőgazdasági mérnök, agrárközgazdász, agrárpolitikus

Születési adatok

1922. augusztus 3.

Komolló, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

2017. március 15.

Budapest

Temetési adatok

2017. március 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Dimény János földműves, Ilyés Anna. Apja 12 kh földjén gazdálkodott. Hat testvére volt. F: 1947-től Buzgó Margit Erzsébet. Leánya: Dimény Judit (1948–) kertészmérnök, növénytermesztő, egyetemi tanár. 

Iskola

Az elemi iskolát szülőfalujában, a négy polgári iskolát Sepsiszentgyörgyön végezte, a gyergyószentmiklósi gimnáziumban éretts. (1941), a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1945).

A mezőgazdasági (agrár-közgazdaságtani) tudományok kandidátusa (1960), doktora (1972), az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1990. máj. 21.). 

Életút

A Nagylétai járás gazdasági felügyelője (1945–1949), a Berettyóújfalui Mezőgazdasági Igazgatóság előadója (1949–1950), a Gépállomások Szabolcs-Szatmár megyei Központja főagronómusa (1950–1951), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) osztályvezetője, főosztályvezetője (1951–1954). A Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója (1954–1955), az Országos Tervhivatal (OT) főosztályvezetője (1955–1960), elnökhelyettese (1960. aug. 29.–1962. nov. 29.). A Kertészeti Egyetem (KE), ill. a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem (KÉE) Élelmiszergazdaság-tan Tanszék tanszékvezető egy. tanára és az Ökonómiai Intézet igazgatója (1975–1991), emeritusz professzora (1997-től). A KÉE rektora (1975–1986). Az ATE c. egy. tanára (1965-től). Az MTA–TMB-n Erdei Ferenc aspiránsa (1953–1956). 

 

Az MDP (1951–1956), az MSZMP tagja (1956-tól). Az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.), mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (1967. ápr. 14.–1975. júl. 4.). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 2.), r. tagja (1966. dec. 3.–1975. márc. 22.). Az Állami Díj és Kossuth-díj Bizottság tagja. 

Agrárökonómiával, a mezőgazdaság műszaki fejlesztésével, a mezőgazdasági gépesítés ökonómiájával foglalkozott. 

Elismertség

Az MTA Agrárközgazdasági Bizottsága tagja, Agrárműszaki Bizottsága elnöke (1976-tól). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) országos elnökségi tagja, ill. ügyvezető elnökségi tagja (1950–1976), a MAE alelnöke (1976–1991).

 

Az Európai Agrárközgazdászok Szövetsége tagja (1986-tól). 

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1954), Munka Érdemrend (1960).

 

Tessedik Sámuel-emlékérem (1966), Erdei Ferenc-emlékérem (1972), MTESZ Díj (1979), Ifjúsági Díj (1983), Eötvös Loránd-díj (1986), Darányi Ignác-díj (1998), Széchenyi-díj (2007).

 

KÉE Jubileumi Emlékplakett (1978), Pro Scientia Honoris Causa Érem (1995). A GATE (1994), a PATE és a KÉE (1997), a DATE tb. (1999) és a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) doktora (2007). 

Szerkesztés

Az Agrárvilág szerkesztőbizottságának elnöke (1985–1991), a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Közleményei (1975–1986) és az Acta Agronomica szerkesztőbizottságának tagja (1991-től). 

Főbb művei

F. m.: A gépállomások szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. (Bp., 1952)
A gépállomások feladatai a termelőszövetkezetek megszervezésében és megszilárdításában. A Gépállomások Igazgatóságai továbbképző tanfolyama jegyzete. (Bp., 1952)
A gépállomások dolgozóinak zsebkönyve. Szerk. Szikszai Pállal. (Bp., 1954)
A mezőgazdaság gépesítéséért. (Új Március, 1954)
A gépállomás agronómusainak feladatai a növényápolás időszakában. (Magyar Mezőgazdaság, 1954)
Mezőgazdaságunk belterjes fejlesztése és a hároméves terv. (Társadalmi Szemle, 1958)
A magyar mezőgazdaság traktorszükséglete 1965-ben. Kand. értek. (Bp., 1959)
Mezőgazdaságunk két éve. (Társadalmi Szemle, 1959)
A mezőgazdasági termelés fejlesztésének néhány problémája a második ötéves terv időszakában. Nagy Gyulával. (Közgazdasági Szemle, 1959)
A magyar mezőgazdaság fejlesztésének néhány kérdése. (Magyar Mezőgazdaság, 1960)
Mezőgazdaságunk traktorszükségletét meghatározó tényezők. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései. Bp., 1961)
A magyar mezőgazdaság gépesítése. Az MSZMP Pártfőiskola jegyzete. (Bp., 1961)
Mezőgazdaságunk fejlődésének főbb irányai. (Közgazdasági Szemle, 1961)
A mezőgazdasági gépesítés zsebkönyve. Szerk. (Bp., 1962)
A mezőgazdasági előirányzatok megvalósításának néhány kérdése a második ötéves tervben. (Falusi füzetek. Bp., 1962)
A magyar mezőgazdaság fejlődésének néhány kérdése. (Társadalmi Szemle, 1963 és Kertészet és Szőlészet, 1963)
A magyar mezőgazdaság feladatai a párt VIII. kongresszusa után. (Közgazdasági Szemle, 1963
Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle 1963 és Tudomány és Mezőgazdaság, 1963)
Egy év mérlege a mezőgazdaságban. (Pártélet, 1963)
Tartalékok a mezőgazdaságban. (Magyar Mezőgazdaság, 1963)
Mezőgazdaságunk gépesítésének és gépesítésünk fejlesztésének néhány kérdése. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1964)
Mezőgazdasági gépesítési politikánk. (Társadalmi Szemle, 1965)
Mezőgazdaságunk helyzetéről és feladatairól. – Újra nagy próbatétel előtt. – Az idei legnagyobb munkacsúcs előtt. (Magyar Mezőgazdaság, 1965)
A mezőgazdaság fejlesztésének főbb elvei a harmadik ötéves tervben. (Társadalmi Szemle, 1966)
A termelőszövetkezeti és népgazdasági érdek összhangja. (Pártélet, 1966)
A mezőgazdaság feladatai 1966-ban. (Magyar Mezőgazdaság, 1966)
Mezőgazdaságunk feladatai a IX. Pártkongresszus után. (Magyar Mezőgazdaság, 1967
Gazdálkodás 1967 és Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1967)
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének néhány vonása. (Mezőgazdasági Technika, 1967)
A műszaki fejlődés néhány vonása. (Béke és Szocializmus, 1967)
A mezőgazdaság és élelmezésügy állami irányításának rendszere és módszere. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1967)
A mezőgazdaság és élelmezésügy feladatai. (Magyar Mezőgazdaság, 1967)
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1967. évi eredményei. (Közgazdasági Szemle, 1968)
A mezőgazdaság, az élelmezésügy, az erdőgazdaság és az elsődleges faipar fejlesztésének főbb feladatai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1968)
Egy év mérlege a mezőgazdaságban. (Társadalmi Szemle, 1969)
Agrárpolitikánk időszerű kérdései. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1969)
Tudománypolitikai irányelveink és mezőgazdaságunk fejlesztése. (Természet Világa, 1969)
A munkás–paraszt szövetség néhány időszerű kérdése. (Társadalmi Szemle, 1970)
A magyar állategészségügy eredményei és feladatai. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Élelmiszer-gazdaságunk és a magyar–szovjet külkereskedelem. (Figyelő, 1970)
Mezőgazdaságunk 25 esztendeje. (Gazdálkodás, 1970
Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1971 és Magyar Mezőgazdaság, 1971)
A gépesítésfejlesztés ökonómiai hatása a mezőgazdaságban. Doktori értek. Kézirat. (Bp., 1971)
A gépesítés ökonómiája a mezőgazdaságban. A doktori értek. átd. változata. Monográfia. (Bp., 1971)
Módszer a gépesítés fejlesztéséhez. Gockler Lajossal és Voit Imrével. (Mezőgazdasági gépesítési tanulmányok. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kiadványa. Gödöllő, 1971)
Az élelmiszer-gazdaság feladatai a X. kongresszus után. (Társadalmi Szemle, 1971)
A negyedik ötéves terv főbb agrárgazdasági kérdései. (Közgazdasági Szemle, 1971)
Az élelmiszer-gazdaság negyedik ötéves tervének főbb ökonómiai kérdései. (Gazdálkodás, 1971)
A gépesítésfejlesztés ökonómiai kérdései. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1971)
A gépesítésfejlesztés ökonómiai kérdései a mezőgazdaságban. (Mezőgazdasági Gépészet és Építészet, 1971)
A mezőgazdaság és az állategészségügy egyes kérdései a X. kongresszus után. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1971)
Termelőszövetkezetek a negyedik ötéves tervben. (Figyelő, 1971)
Mezőgazdaságunk és a műszaki fejlesztés. Monográfia. 8 táblával. (Bp., 1973)
Az állattartás gépesítésének ökonómiája. Monográfia. (Bp., 1973
bolgárul: Szófia, 1978)
A termelés fejlesztésének néhány ökonómiai kérdései az élelmiszer-gazdaságban. – Eredmények és lehetőségek az élelmiszer-gazdaság területén. (Magyar Tudomány, 1974)
A termelési rendszerek kialakulása, ökonómiai és társadalmi hatása a mezőgazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1974)
A gépesítésfejlesztés ökonómiája a mezőgazdaságban. Monográfia. (Bp., 1975)
Kertészeti termelésünk helyzete és fejlesztésének irányai. (Kertgazdaság, 1975)
Az iparszerű szőlő- és bortermelés ökonómiai kérdései. Többekkel. (A Kunbajai Állami Gazdaság kiadványa. Bácsszőlős, 1976)
A zöldségtermesztés néhány ökonómiai összefüggése. (Kertgazdaság, 1976)
A gépesítésfejlesztés megítélése és ökonómiai összefüggései a kertészeti termelésben. (Közgazdasági Szemle, 1977)
Kertészeti termelési rendszerek ökonómiai kérdései. (Közgazdasági Szemle, 1978)
Az öntözés szervezése és gazdaságossága a kertészeti ágazatban. (A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1979)
A tudomány termelőerővé válik a kertészeti termesztésben. (Kertgazdaság, 1979)
Kertészeti termelési rendszerek ökonómiai jellemzői. Szerk. (Bp., 1980)
Gépesítésfejlesztés a kertészeti ágazatokban. Monográfia. (Bp., 1981)
A termőhely szerepe a kertészeti termelésben (Kertgazdaság, 1981)
A mezőgazdasági gépesítésfejlesztés eredményei és új irányai. (Bp., 1982)
A tárolás és a feldolgozás ökonómiája és szervezése a kertészeti ágazatokban. Szerk. (Bp., 1982)
A gazdaságos műszaki fejlesztés a kertészetben. (Közgazdasági Szemle, 1982)
A mezőgazdasági gépesítésfejlesztés eredménye és új irányai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1982. nov. 29.
megjelent: Közgazdasági Szemle, 1983 és Kertgazdaság, 1983
külön: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
A kertgazdaság vállalati alapjai. Egy. és főisk. tankönyv. Szerk. (Bp., 1983)
A kertészeti termelési rendszerek ökonómiai összefüggései. (Kertgazdaság, 1983)
A műszaki fejlesztés általános tendenciái a mező- és kertgazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1984)
Hogyan tovább a magyar mezőgazdaság műszaki fejlesztésében? (Közgazdasági Szemle, 1985)
Csizmadia Ernő. (Magyar Tudomány, 1985)
Társadalmunk és a mezőgazdaság. (Közgazdasági Szemle, 1986)
A kertgazdaság ökonómiai alapjai. Szerk. (Bp., 1990)
A műszaki fejlesztés ökonómiai összefüggései a mezőgazdaságban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. nov. 6.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1992)
A műszaki fejlesztés ökonómiai összefüggései a mezőgazdaságban. (Gazdálkodás, 1991)
Élelmiszer-gazdasági erőforrások hatékonyságának javítása. Szerk. (Bp., 1992)
Műszaki fejlesztési megfontolások a mezőgazdaságban. (Kertgazdaság, 1992)
A vertikális kapcsolódások fejlesztésének főbb összefüggései a kertészeti és élelmiszer-ipari ágazatokban. Rédai Istvánnal. (Gazdálkodás, 1992)
A vertikális kapcsolódások továbbfejlesztésének elméleti, módszertani összefüggései a kertészeti és élelmiszer-ipari ágazatokban. 1–2. Rédai Istvánnal. (Gazdálkodás, 1993)
A vertikális kapcsolódások fejlesztésének összefüggései. Rédai Istvánnal. (Gazdálkodás, 1994)
A magyar mezőgazdaság, a gépesítés és gépüzemeltetés az 1970-es–1980-as években és napjainkban. Gockler Lajossal. (Gazdálkodás, 1997)
A mezőgazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzetű térségek fejlesztésében. Az MTA és az FVM közötti kutatási együttműködés keretében készített tanulmány. Szerk. Kovács Ferenccel és Szűcs Istvánnal. (Magyarország az ezredfordulón. Az MTA Agrártudományok Osztálya kiadványa. Bp., 1999)
Gépüzemeltetés az FVM Műszaki Intézete által megfigyelt bázisgazdaságokban. 1962–2000. Gockler Lajossal és Hajdú Józseffel. (Mezőgazdasági gépesítési tanulmányok. Az FVM Műszaki Intézete kiadványa. Gödöllő, 2001)
Agrárpolitikai megfontolások és műszaki fejlesztés. (Agrártudományi Közlemények, 2002)
Kihívások az agrár- és üzemgazdaságtan területén. Széles Gyulával és Szűcs Istvánnal. (Gazdálkodás, 2003)
Piactudatos zöldségtermelés. Fenyvesi Lászlóval és Hajdú Józseffel. (MGI könyvek. 3. Az FVM Műszaki Intézete kiadványa. Gödöllő, 2004)
A zöldségtermesztés helyzete és versenyképessége. Balázs Sándorral és Z. Kiss Lászlóval. (Kertgazdaság, 2006)
Indokolatlanul növekvő behozatal, elmaradó kivitel. Balázs Sándorral és Z. Kiss Lászlóval. (Gazdálkodás, 2006)
A Gazdálkodás fél évszázada. Csete Lászlóval. (Gazdálkodás, 2007)
Succes of Hungarian Food Economy in Sixties and Seventies. Lakner Zoltánnal. (Acta Óváriensis, 2007).

 

F. m.: írásai a Népszabadságban: Hasznosítsuk jól a mezőgazdaság fejlesztésére szánt forintokat! (1957. dec. 12.)
Mit tehetünk az idén a mezőgazdaság fejlesztéséért? (1958. febr. 4.)
Mezőgazdaságunk hároméves terve. (1958. júl. 3.)
Mit hoz az új év a mezőgazdaságnak? (1959. jan. 1.)
Készül a mezőgazdaság második ötéves terve. (1960. júl. 27.)
Használjuk ki jobban a mezőgazdasági gépeket! (1962. márc.)
A mezőgazdasági termelés növelésének lehetőségei. (1963. márc.)
Lépésváltás a mezőgazdaságban. (1995. 225.). 

Irodalom

Irod.: Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Fejezetek a mezőgazdaság műszaki fejlesztéséből. D. I. akadémikus 80. születésnapjára. (Mezőgazdasági gépesítési tanulmányok. Az FVM Műszaki Intézete kiadványa. Gödöllő, 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Személyiségek az agráriumban. I. Szerk. Kovács János és Nagy János. (A Debreceni Egyetemi Agrártudományi Centrum kiadványa. Debrecen, 2005). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője