Család

Sz: Degen Gusztáv jogász, politikus, országgyűlési képviselő, Treichlinger Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1889), a phytographia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinika műtőnövendéke, műtőorvosa (1889–1896), a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője (1896–1911), kísérletügyi igazgatója (1911–1916), a Földművelésügyi Minisztérium Központi Szőlészeti Állomása és Ampelológiai Intézetének vezetője (1916–1918), kísérletügyi főigazgatója (1918–1920). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1897–1927), ny. r. tanára (1927–1934). A magyarországi vetőmag megbízhatóságával, a fűmagtermelés és -értékesítés, a legelő- és rétgazdálkodás fejlesztésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági termények hamisításának tilalmáról szóló törvény kidolgozásában (1895), korszakos jelentőségű az általa kidolgozott állami fémzárolási szabályzat (1903), amelyet a legtöbb európai ország változtatás nélkül fogadott el (1910-es évekig), megszervezte a magyarországi vetőmagexportot, alapvető munkásságot fejtett ki a hazai állattenyésztés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen takarmányellátás megszervezése terén. Tevékenysége nyomán a Vetőmagvizsgáló Állomás a magyarországi botanikai és mezőgazdasági tudományok központjává vált. Irányítása alatt készült el a magyarországi flórát illusztráló Magyar fűfélék és Magyar sásfélék c. gyűjteménye. Mint flórakutató, elsősorban a Bánság, a Kárpátok, a Velebit, ill. Budapest és környéke növényeivel foglalkozott. Közel 300 ezer lapos herbáriuma Európa legnagyobb botanikai magángyűjteménye volt, amelyet több 10 ezer kötetes botanikai szakkönyvtára egészítette ki (a Degen-hagyaték a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába került, 1935-ben). Az Österreichische botanische Zeitschriftben és a Magyar Botanikai Lapokban megjelent, 110 részes (!) tanulmánysorozatában sok, addig ismeretlen növényt írt le. Halála után özvegye 15 000 pengőt adományozott az MTA-nak (1934).

Emlékezet

Halálának 60. évfordulóján tudományos ülést rendeztek emlékére (1994).

Elismertség

A cambridge-i National Institute of Agriculture t. tagja (1924). A genfi Botanikai Társaság, a finn Erdészettudományi Társaság tagja. A Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának elnöke (1925–1929), tb. elnöke (1929–1934).

Szerkesztés

A Budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás Jelentései szerkesztője (1897–1912), a Magyar Botanikai Lapok alapító szerkesztője (1902– 1934). A Köztelek c. folyóirat Mezőgazdasági növénytan c. rovatának vezetője.