Dedek Crescens Lajos
Dedek Crescens Lajos

2024. december 8. Vasárnap

Dedek Crescens Lajos

történész, római katolikus pap

Születési adatok

1862. június 19.

Nyitra

Halálozási adatok

1933. szeptember 12.

Esztergom


Család

Sz: Dedek Crescens Ignác, Nyitra vármegye főjegyzője, krencsi Krencsey Etelka.

Iskola

Középiskolai tanulmányait Nyitrán végezte, a bp.-i Központi Papnevelő Intézetben és a bp.-i tudományegyetemen tanult; Nagysurányban pappá szentelték (1885. aug. 7.). Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.).

Életút

Nagysurányban (1885–1886), Budapest-Óbudán (1886–1890), Budapest-Lipótvárosban káplán (1890–1891). A bp.-i Egyetemi Könyvtár őre, majd levéltárosa (1891–1899). A katolikus központi kongrua-bizottság titkára (1899-től), c. cs. és kir. udvari káplán (1899-től); kanonok (1913-tól), egyúttal komáromi (1924–1930) és székesfehérvári főesperes (1930–1933). C. szentgyörgymezei prépost. Egyháztörténettel, egyházi közigazgatás-történettel, elsősorban az Esztergomi egyházmegye történetével és a magyarországi szentek életével foglalkozott. Feldolgozta a magyarországi főpapi kinevezések történetét és a magyarországi karthauzi rend történetét. Forráskiadói tevékenysége is értékes. A millenniumi kiállítás irodalomtörténeti részének rendezője.

Emlékezet

Esztergomban hunyt el, a Főszékesegyházban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának tagja.

Szerkesztés

Az Egyházi Közlöny, ill. a Katholikus Egyházi Közlöny c. hetilap (1889–1893) és az Autonomia c. kéthetente megjelenő lap szerkesztője (1897–1898).

Főbb művei

F. m.: A magyarországi főpapnevezések történelmének vázlata. 1000–1526. (Bp., 1885)
A karthauziak Magyarországban. Az előszót Fraknói Vilmos írta. Ill. Nagy Lázár, Telegdy Vilmos. (Bp., 1889)
Katholikus öntudat. (Bp., 1894)
Cathalogus librorum manuscriptorum Bibliothecae universitatis Budapestinensis. – A budapesti m. kir. Egyetemi Könyvtár kéziratainak czímjegyzéke. II. köt. 2–3. rész. Név nélkül. Összeáll. (Bp., 1894–1897)
Az 1896-iki történelmi kiállítás irodalomtörténeti [könyvtári] csoportjának programja. Kudora Károllyal. (Bp., 1896)
A katholikus egyház történelme, különös tekintettel Magyarországra. (Bp., 1896)
Klasszikus arany biblia. I. köt. Az üdvnek ó-szövetségi történelme. (Lipcse–Bp.–Bécs, 1897)
Kolostorból kolostorba. Útirajzok. (Bp., 1897)
Az Üdvnek ószövetségi története. (Bp., 1897)
Boncz könyve a vallás körüli felségjogról. (Bp., 1897)
Egyházi közigazgatás. – Történet. (Nyitra vármegye. Bp., 1898)
Szent Gellért vértanú, első csanádi püspök élete. (Bp., 1900
németül és olaszul is)
Szentek élete… különös tekintettel a magyar szentekre. I–II. köt. (Bp., 1900)
XIII. Leó pápa és Magyarország. (Katholikus Szemle, 1903)
Pozsony vármegye története. (Pozsony vármegye. Bp., 1904)
Szent István király végrendelete. (Bp., 1904)
Mária-legendák. A magyar ifjúság számára. Udvary Géza eredeti rajzaival. (Bp., 1905
2. kiad. 1928)
Tu me sequere. Történelmi reg. az ellenreformáció korából. (Bp., 1912)
Ezeréves küzdelmünk ezeréves határainkért. (Bp., 1920)
Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. 1321–1349. III. köt. Sajtó alá rend. (Esztergom, 1924)
Szalkay László, a Mohácsnál elesett prímás-érsek. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1926. dec. 13.).

Irodalom

Irod.: Holub József: D. C. L. (Századok, 1934).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője