Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1941).

Életút

A budapesti Bródy Adél Gyermekkórház gyakornoka, segédorvosa (1935–1941), alorvosa (1941–1943), Kolozsvárott munkaszolgálatos orvos (1943–1944), a németországi buchenwaldi koncentrációs tábor foglya (1944. máj.–1945). Hazatérése után a Nemzeti Segély gyermekszakorvosa (1945–1949), Csepelen rendelőintézeti orvos, majd gyermekgyógyász főorvos (1949–1963).

Az MKP (1946), az MDP (1948), az MSZMP tagja (1956). Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége (OEDSZ KV) Orvosi Szakosztálya titkára (1957–1964), az OEDSZ mb. főtitkára (1964. febr. 1.–1964. ápr. 2.), főtitkára (1964. ápr. 2.–1975. nov. 19.), elnöke (1975. nov. 19.–1980). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) elnökségi tagja (1964–1975), a SZOT Központi Vezetősége (KV) elnöke (1975–1980), tagja (1980–1982).

Egészségügyi szervezéssel, orvosi továbbképzéssel, orvosi etikával, betegjoggal foglalkozott. Magyarországon az elsők között fogalmazta meg az orvosi munka etikai követelményeit, jelentős szerepet játszott az Orvosi Rendtartás kidolgozásában, a magyarországi orvosi etikai bizottságok megalapítója, szervezési és működési szabályzatuk kialakítója (1958-tól).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson, a SZOT és az OEDSZ nevében Füzi István, az OEDSZ főtitkára, a család és a barátok nevében Böszörményi Miklós orvosprofesszor búcsúztatta. Síremlékét 1983. okt. 24-én avatta fel Kedvessy György, az OEDSZ alelnöke.

Elismertség

A Magyar Gyermekgyógyász Szakcsoport, ill. a Magyar Gyermekorvos Társaság alapító vezetőségi tagja (1950. okt. 27-étől).

A Közalkalmazottak és Rokonszakmák Nemzetközi Szövetsége Egészségügyi Bizottságának elnöke (1968–1975).

Elismerés

Érdemes orvos (1954), Bókay János-emlékérem (1958), Weil Emil-emlékérem (1960).

Szerkesztés

Az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottságának tagja.