Darabos Pál
Darabos Pál

2022. január 28. Péntek

Darabos Pál

orvos, egészségpolitikus, gyermekgyógyász, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1911. november 27.

Budapest

Halálozási adatok

1982. július 22.

Budapest

Temetési adatok

1982. augusztus 5.

Budapest

Farkasrét


Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1941).

Életút

A budapesti Bródy Adél Gyermekkórház gyakornoka, segédorvosa (1935–1941), alorvosa (1941–1943), Kolozsvárott munkaszolgálatos orvos (1943–1944), a németországi buchenwaldi koncentrációs tábor foglya (1944. máj.–1945). Hazatérése után a Nemzeti Segély gyermekszakorvosa (1945–1949), Csepelen rendelőintézeti orvos, majd gyermekgyógyász főorvos (1949–1963).

 

Az MKP (1946), az MDP (1948), az MSZMP tagja (1956). Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége (OEDSZ KV) Orvosi Szakosztálya titkára (1957–1964), az OEDSZ mb. főtitkára (1964. febr. 1.–1964. ápr. 2.), főtitkára (1964. ápr. 2.–1975. nov. 19.), elnöke (1975. nov. 19.–1980). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) elnökségi tagja (1964–1975), a SZOT Központi Vezetősége (KV) elnöke (1975–1980), tagja (1980–1982).

Egészségügyi szervezéssel, orvosi továbbképzéssel, orvosi etikával, betegjoggal foglalkozott. Magyarországon az elsők között fogalmazta meg az orvosi munka etikai követelményeit, jelentős szerepet játszott az Orvosi Rendtartás kidolgozásában, a magyarországi orvosi etikai bizottságok megalapítója, szervezési és működési szabályzatuk kialakítója (1958-tól).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson, a SZOT és az OEDSZ nevében Füzi István, az OEDSZ főtitkára, a család és a barátok nevében Böszörményi Miklós orvosprofesszor búcsúztatta. Síremlékét 1983. okt. 24-én avatta fel Kedvessy György, az OEDSZ alelnöke.

Elismertség

A Magyar Gyermekgyógyász Szakcsoport, ill. a Magyar Gyermekorvos Társaság alapító vezetőségi tagja (1950. okt. 27-étől).

A Közalkalmazottak és Rokonszakmák Nemzetközi Szövetsége Egészségügyi Bizottságának elnöke (1968–1975).

Elismerés

Érdemes orvos (1954), Bókay János-emlékérem (1958), Weil Emil-emlékérem (1960).

Szerkesztés

Az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Az életről való ismeretek Engels nyomán. (Természet és Technika, 1952. 11.)
Az orvosetikai bizottságokról. (Belpolitikai Szemle, 1959. 3.)
Az orvosi etika néhány időszerű problémája. (Orvosi Hetilap, 1959. 37.)
Az egészségügyi dolgozók művelődési helyzete. (Az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete kiadványa. Bp., 1962)
A falu egészségügyi ellátásának problémáiról. (Bp., Táncsics Kiadó, 1962)
Az orvostovábbképzés helyzete, problémái, feladatai. (Bp., Táncsics Kiadó, 1964)
Emlékezés Weil Emilre, születésének 70. évfordulóján. D. P. emlékbeszéde 1967. febr. 18-án, W. E. Kerepesi úti sírjánál. (Orvosi Hetilap, 1967. 9.)
Az egészségpolitikai irányelvekről. (Társadalombiztosítás, üdülés, munkavédelem, 1969)
Szakszervezetünk VI. kongresszusa. (Orvosi Hetilap, 1971. 25.).

Irodalom

Irod.: Fehér Rózsa: Az orvosetikai bizottságok működésükkel megnyerték a betegek és orvosok bizalmát. A közeljövőben megjelenik az új rendtartás. Beszélgetés dr. D. P.-lal. (Magyar Nemzet, 1959. jan. 18.)
Fehér Rózsa: Kevesebb a panasz, javult az orvosetika. A biztosított beteg ne honorálja külön az orvost. Az orvosetikai bizottságok további tervei. Beszélgetés dr. D. P.-lal. (Magyar Nemzet, 1961. jan. 4.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. júl. 30.)
D. P. (Orvosi Hetilap, 1982. 35.).

Irod.: Ki kicsoda? (3. átd. kiad. Bp., 1975)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője