Czobor László, 1899-től nemespanni
agrárpolitikus
Névváltozatok
Czibulya László
Születési adatok
1850. szeptember 16.
Gyerk, Hont vármegye
Halálozási adatok
1942. május 12.
Budapest
Család
Sz: Czibulya János (1816–1893) Gyerk község jegyzője, majd Ipolyságon, Pápán, majd Esztergomban adópénztárnok, Deszáthy Erzsébet (1832–1902). Testvére: Czobor Vilmos (†1911) r. k. pap, esperes-plébános, ill. Szlamka Istvánné Czobor Mária, Rubinek Andrásné Czobor Hermine és Keleti Antalné Czobor (Czibulya) Izabella. F: Czechner Anna. Leánya: Győri Gézáné Czobor Mária és Heim Károlyné Czobor Margit; fia: Czobor Lajos és Czobor Miklós (†1962) jogász, ügyészségi alelnök.
Iskola
Bécsi és budapesti tanulmányait követően, a budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1876).
Életút
Tanulmányai befejezése után Hont vármegye szolgálatában állt; joggyakornok, tb. aljegyző, majd a Korponai járás főszolgabírája (1876–1895), főjegyzője (1895–1896). Hont vármegye alispánja (1896–1906). Alkotmánypárti (Korpona, 1906–1910), majd párton kívüli ’67-es programmal országgyűlési képviselő (Selmecbánya, 1911–1918).
Jelentős szervezőmunkát fejtett ki a magyar kertészet és gyümölcstermesztés érdekében. A Hontvármegyei Gazdasági Egyesület, a Felsőhontmegyei Gyümölcsfatenyésztő Egylet és a Bozóki Járási Gyümölcstermesztő Egylet alapító tagjaként 25 községi faiskolát létesített, amelynek keretében több ezer gyümölcsfa ültetését és azoknak az egyszerű gazdaemberek közötti szétosztását kezdeményezte. Számos népszerűsítő írást közölt a gyümölcstermesztésről (a Honti Gazda és a Honti Lapok c. helyi újságban). Megyei alispánként az országban az elsők között meghonosította a helyi női háziipart, kézműves-bemutatókat és -kiállításokat szervezett. Részt vett a Hontvármegyei Történelmi Egyesület munkájában, kezdeményezte a vármegye történelmi emlékeinek felkutatását és történelmi kiállításokban történő bemutatását. Maga is foglalkozott a vármegye múltjából Honti históriák (1927) címmel helyi néprajzi anyagokat, kisebb történelmi dolgozatokat, portrékat és jellemrajzokat tett közzé.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben búcsúztatták. Gyerken, családi sírban nyugszik. Életútját, munkásságát Csáky Károly dolgozta fel.
Elismertség
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület tagja, alelnöke (1906–1919), elnöke (1919–1932) és a Gazdák Biztosító Szövetkezete elnöke. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a Hangya Szövetkezet felügyelőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Honti históriák. Elbeszélések. (Bp., 1927).
Irodalom
Irod.: Sturm-féle országgyűlési almanach. 1906–1911. Szerk. Fabró Henrik és Ujlaki József. (Bp., 1906)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Cz. L. (Kertészeti Szemle, 1942)
Kiss László: Tüskebokrok Cz. L. sírjánál. (A Hét [Ipolyság], 1992. 19.)
Csáky Károly: Honti arcképcsarnok. (Dunaszerdahely, 1998)
Csáky Károly: Néprajzkutatások, kutatók és gyűjtemények Hontban. (Dunaszerdahely, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2015
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)