Csoma József
Csoma József

2024. október 12. Szombat

Csoma József, ragyolczi

történész, heraldikus

Születési adatok

1848. június 27.

Rásony, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1917. március 1.

Budapest


Család

Régi nemesi családból, háromszéki ősöktől származott. Sz: Csoma Sámuel, csáthi Gabriel Zsuzsanna.

Iskola

A sárospataki református jogakadémián végzett (1868), az MTA tagja (l.: 1900. máj. 4.).

Életút

Megnősülése után (1878) abaújdevecseri birtokán gazdálkodott. A magyar ősrégészeti kutatás és a középkori epigráfia egyik megalapítója. Elsők között vonta be a heraldikai kutatásokba a sírkövek, a címeres levelek és a pecsétek vizsgálatát. Alapvető jelentőségű kézikönyve a Magyar nemzetségi címerek (1904) c. műve, amelyben tizenkilenc nemzetség címerét írta le részletesen, tizenegyet vázlatosan. Megállapította – többek között – az Abák, az Ákosok, a Becsegergely és a Hont-Pázmány nemzetség címerét. Feldolgozta a magyar heraldika történetét, összeállította Abaúj-Torna vármegye monográfiáját.

Emlékezet

Emlékére emléktáblát állítottak az abaújdevecseri kastély homlokzatán (1993-ban). Születésének 160. évfordulóján tiszteletére Encsen nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek (2008. máj. 17–18-án).

Elismertség

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgatóválasztmányának tagja (1887-től), másodelnöke (1904-től).

Főbb művei

F. m.: Núbiában. (Kassa, 1888)
őstörténelmi nyomok Abaújmegyében. (Bp., 1890)
Vajday György czimerlevele, a Hunt-Pázmán nemzetség czimere. (Bp., 1890)
Alte Grabdändkmäler aus Ungarn. Csergheő Gézával. (Bp., 1890)
Az olasz renaissance a magyar heraldikában. (Bp., 1893)
Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländer der St. Stephans-Krone. Csergheő Gézával. (Nürnberg, 1894
hasonmás kiad. Neustadt an der Aisch, 1982)
Zsigmond király címerlevelei. (Bp., 1896)
Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. (Kassa, 1897
hasonmás kiad. Miskolc, 1992)
Nemzetiségi czimerek tanulmánya. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1900. okt. 15.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 19. köt. 3. Bp., 1900
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1900)
Magyar nemzetiségi címerek. (Bp., 1904)
Abaúj- és Tornavármegye történeti monographiája. Kemény Lajossal. (Kassa, 1912)
A magyar heraldika korszakai. (Bp., 1913).

Irodalom

Irod.: Áldásy Antal: Cs. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1918)
Gulyás János: Cs. J. Az emléktábla avatóbeszéde. (Szülőföldünk, 1993)
Kubinyi András: Cs. J. kora és tudományos munkássága. (Szülőföldünk, 1993)
*Gulyás IV. köt. és MÉL IV.: téves halálozási hely: Devecser!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője