Csik Lajos
Csik Lajos

2024. december 8. Vasárnap

Csik Lajos

orvos, biológus

Születési adatok

1902. január 7.

Felsőnyárád, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1962. április 13.

Szeged


Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1928), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen humángenetikából magántanári képesítést szerzett (1938), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1947. jún. 6.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karának gyakornoka (1925–1928), a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet kísérletügyi adjunktusa, majd osztályigazgatója (1928–1937). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1937–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára (1940–1945), szerződéses tanára (1945–1950). Az MTA tihanyi Biológiai Kutató Intézete osztályvezetője (1950–1955), a SZOTE Biológiai Intézet tanszékvezető egy. tanára (1955. jan. 27.– 1962. ápr. 13.). Humángenetikával, élettannal, örökléstannal foglalkozott, immunbiológiai vizsgálatokat végzett. Egyetemes jelentőségű kísérletsorozatával elsők között bizonyította be az ecetmuslicán (Drosophila) az evolúció lehetőségét mutációk útján; ill. azt, hogy a szárnyméretek változásait kis mennyiségi változások során több gén kölcsönhatása határozza meg. Különösen jelentősek az erdélyi magyarság körében végzett humángenetikai vizsgálatai (kalotaszegi vércsoportvizsgálatok, Kállay Ernővel, 1940-es évek). Az első magyar orvosbiológiai intézet megalapítója (Szeged, 1955).

Emlékezet

Szegeden hunyt el, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006- ban). Nevét Csik formában (azaz „i”-vel) írta!

Főbb művei

F. m.: Az izom mechanikai sajátságairól mellékvesekiirtás után. (Tihany, 1932)
Különböző gének hatása ugyanazon szerv phänotípusára. (Bp., 1935)
Az átöröklés és az ember. Változékonyság és öröklékenység. (Bp., 1940)
Vércsoportvizsgálatok kalotaszegi községekben. Kállay Ernővel. (Kolozsvár, 1942)
Az ember. Deseő Dezsővel. (Bp., 1944)
Adatok a süketnémaság kórokonkénti megoszlásához Erdélyben. Monosi Mihállyal. (Népegészségügy, 1944)
Alapanyagcsere mérések házi és üregi nyulakon, valamint azok hibridjein. (MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézet Közleményei, 1955/56)
Összehasonlító immunbiológiai vizsgálatok különböző fajtájú patkányokon. Szemere Györggyel. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
Hibridpatkányok properdinszintje. Szemere Györggyel. (Kísérletes Orvostudomány, 1962).

Irodalom

Irod.: Obál Ferenc: Cs. L. (SZOTE Évkönyv, 1960/63).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglalót nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője