Cservenka Ferencné
Cservenka Ferencné

2024. november 7. Csütörtök

Cservenka Ferencné

politikus

Névváltozatok

Székely Ilona 

Születési adatok

1918. december 29.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2010. november 5.

Budapest


Család

Sz: Székely Ernő bőrgyári munkás, Harcsa Julianna. F: Cservenka Ferenc.

Iskola

Hat elemi osztályt végzett (1931), a II. világháború után éretts., majd az MDP kétéves pártfőiskoláján tanult (1950–1952). A Magyar Pamutipar Rt. újpesti üzemének gyári munkása volt.

Életút

Az illegális MKP újpesti kommunista ifjúsági csoportjának tagja (1936-tól), politikai tevékenysége miatt rendőri felügyelet alá helyezték. A II. világháború után az MKP, ill. az MDP Újpesti Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának munkatársa (1945–1949) és az újpesti képviselő-testület tagja.

Az MDP KV Agitációs- és Propaganda Osztályának munkatársa (1949–1952), alosztályvezetője (1952–1954), osztályvezető-helyettese (1954–1956), az MDP Budapesti II. kerületi Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának vezetője (1956). A forradalom leverése után megalakult MSZMP KB Agitációs- és Propaganda Csoportjának vezetője (1956. nov. 28.–1957. dec. 18.), az MSZMP Budapesti Bizottsága titkára (1957. dec. 18.–1962. okt. 31.), az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára (1962. nov. 1.–1983. okt. 11.).

Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1988. máj. 22.).

Országgyűlési képviselő (Hazafias Népfront Budapesti lista 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Hazafias Népfront Pest megyei lista, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Szigetszentmiklós [Pest megye 18. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Gödöllő [Pest megye 4. sz. egyéni választókerület], 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1989. márc. 8.; lemondott mandátumáról). Az Országgyűlés alelnöke (1980. jún. 27.–1988. okt. 5.).

Politikai pályafutását 1945 után a demokratikus pártok nőszervezeteinek összefogására alakult, de utóbb egyre inkább kommunista befolyás alá került Magyar Nők Demokratikus Szövetségében (MNDSZ) kezdte, majd középiskolai és pártfőiskolai tanulmányai után az MKP/MDP többször átalakuló és újraszervezett agitációs és propagandaosztályain folytatta. A forradalom leverése után elsők között csatlakozott az MSZMP-hez, a kádári konszolidáció egyik legismertebb nőpolitikusaként hét ciklusban választották meg országgyűlési képviselőnek (1958-tól). Képviselői mandátumáról az MDF gödöllői szervezete visszahívási akciója miatt mondott le (a visszahívást több mint 4600-an írták alá). Cservenkáné döntése a rendszerváltás szimbolikus eseménye volt, mert az új időszaki képviselőválasztáson győztes Roszik Gábor lett negyven év után az első ellenzéki képviselő a magyar parlamentben.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955 és 1960), Munka Érdemrend (arany, 1964, 1969, 1975), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1978 és 1983).

Dimitrov-emlékérem (1973).

Irodalom

Irod.: Sőtér Edit: Szászhúszezer dolgozó véleménye. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a Budapesti Pártbizottság titkárával. (Népszabadság, 1962. máj. 12.)
Gali Sándor: A mezőgazdaság fejlődése Pest megyében. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a megyei pártbizottság első titkárával. (Népszabadság, 1977. máj. 24.)
Az eredményesebb gazdálkodásért – a pártmunka eszközeivel. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a Pest Megyei Pártbizottság első titkárával. (Társadalmi Szemle, 1979. 1.)
Karcagi László: A főváros vonzásában és taszításában. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a Pest Megyei Pártbizottság első titkárával. (Új Tükör, 1979. 17.)
Interjúk az ellenforradalomról és a konszolidációról. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, Szirmai Jenővel és Eperjesi Lászlóval. (Társadalmi Szemle, 1981. 12.)
Kit képvisel Cservenkáné? (Hitel, 1988. 4.)
M. K.: Az isaszegi falugyűlés. Bizalmat szavaztak Cservenka Ferencnének. (Pest megyei Hírlap, 1989. jan. 25.)
Bőhm Antal: A választásokról – időközben. (Társadalomtudományi Közlemények, 1989. 4.).

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975)
Budapesti közéleti névmutató. 1945–1950. A budapesti nemzeti bizottságok és népfrontbizottságok tagja. Összeáll. Halasi László. (Bp., 1980)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981).

 

 

neten:

 

 

Tóth Szenesi Attila: 1989. Cservenka Ferencné visszahívása:

https://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2009/01/19/1989_cservenka_ferencne_visszahivasa/

 

https://neb.hu/asset/phpbravyg.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője