Csató Tamás
történész, gazdaságtörténész, muzeológus
Névváltozatok
1960-ig Czinner Tamás
Születési adatok
1929. május 28.
Budapest
Halálozási adatok
2014. október 22.
Budapest
Temetési adatok
2014. november 2.
Budapest
Rákoskeresztúr, Izraelita Temető
Család
Dédszülei, apai: Zinner/Czinner József, Schlesinger Mária; Schwartz Lázár (1822. Békéscsaba–1918), Schlesinger Eleonóra (1833. Mezőtúr–1919).
Nagyszülei: Czinner Gábor (1855–1931. Szolnok), Schwarcz/Schwartz Fáni (= Schwarcz Franciska, 1856. Szolnok–1936. Szolnok); Márkusz Jakab, Pollák Zsófia.
Szülei: Czinner Andor (1891. febr. 3. Szolnok–1966. aug. 15. Bp. Temetés: 1966. aug. 18. Kozma utcai Izraelita Temető) kereskedelmi alkalmazott, Márkusz Eugénia (= Márkus Erzsébet, 1900–1972).
Czinner Andor testvére: dr. Csató Gyula (= 1906-ig Czinner Gyula, 1889. febr. 13. Szolnok–1984. márc. Bp. Temetés: 1984. márc. 26. Farkasrét) jogász, ügyvéd, a Pedagógusok Szakszervezete ügyvédje, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje.
Csató Gyula és Bodánszky Terézia leánya: dr. Csató Zsuzsanna (1923. jan. 18. Bp.–1986. okt. 5. Bp. Temetés: 1986. okt. 9. Farkasrét): orvos, sebész, traumatológus, egyetemi tanár, tudománydoktor, Aczél György (1917–1991) politkus felesége.
Felesége: 1960-tól Schmideg Éva.
Iskola
A rákospalotai polgári fiúiskola elvégzése után a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1948), majd Bolyai Textiltechnikumot végzett (1949). Az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (Czinner Tamás néven, 1953), a történelemtudomány kandidátusa (1992).
A Berzsenyiben gimnáziumi osztálytársa volt Tétényi Pál (1929–) kémikus, az MTA r. tagja, az MTA főtitkárhelyettese, az MSZMP KB tagja.
Életút
A Budai Pamutfonógyár dolgozója, munkaügyi osztályvezetője (1949–1955). Az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségében az új- és legújabbkori történelem témakör felelős szerkesztője (1955–1960), a Múzeumok Központi Propaganda Irodájának mb. vezetője (1960), a Legújabbkori Történeti Múzeum muzeológus osztályvezetője (1960–1964).
Az MKKE, ill. a BKE Gazdaságtörténeti Tanszék Közép- és Kelet-európai Tanszéki Kutatócsoport tud. munkatársa (1964–1989), c. egy. docense (1989–1992), egy. docense (1992-től).
Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya tud. titkára (1970–1972), az MTA Gazdaságtörténeti Bizottsága titkára (1986-tól), majd alelnöke (1999-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén az újkori és a legújabbkori történeti muzeológia elméleti kérdéseivel foglalkozott, majd érdeklődése gazdaságtörténeti kérdések felé fordult. A magyarországi belkereskedelem, ill. a kis gazdasági szervezetek, elsősorban a kisvállalatok 19–20. századi történetét, szerkezetének átalakulását, a modernizáció és a regionalitás összefüggéseit vizsgálta.
Elismerés
A Belkereskedelmi Kutatóintézet nívódíja (1987).
Szerkesztés
A Legújabbkori Történeti Múzeum Évkönyve (1961/62. Bp., 1963) és a Legújabbkori Múzeumi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1964). A Figyelő gazdaságtörténeti rovatvezetője (1981–1983).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, jegyzetei, segédkönyvei: „A harcban nem lehet megállni…” A magyar munkásmozgalom képekben. Összeáll. Többekkel. (A Legújabbkori Történeti Múzeum kiadványa. Bp., Kossuth, 1963)
Az új- és legújabbkori történeti dokumentáció a múzeumokban. (Múzeumi módszertani útmutató füzetek 4. Bp., 1964)
Egyetemes történelmi kronológia. I. köt. Az őstörténettől 1789-ig. Segédkönyv az egyetemes történelem tanításához. Szerk. Makkai László. Írta Gunst Péterrel és Márkus Lászlóval. (Bp., Tankönyvkiadó, 1967
2. kiad. 1971
3. átd. kiad. 1981
4. kiad. 1984
5. kiad. 1987)
Domestic Trade in East-Southeast Europe between the Two World Wars. (Papers in East European Economics 46. Oxford, 1975)
Bevezetés a gazdaságtörténet irodalmába. Proszemináriumi szöveggyűjtemény. Egy. jegyz. Szerk. (Bp., MKKE, 1983
2. kiad. 1985
3. kiad. 1986
4. kiad. 1987 és utánnyomások)
Small- and Medium-Size Enterprises in the Economy of the Late-Comers since the Industrial Revolution. Studies Prepared for the A4b Session of the Tenth International Economic History Congress Leuven, 1990. Szerk. (Studia Historiae Europae Medio-Orientalis 3. Bp., Aula Kiadó, 1990)
A belkereskedelem szerkezete Magyarországon a 19–20. században. Kand. értek. (Bp., 1991)
A belkereskedelem Magyarországon. Monográfia. (Bp., Aula Kiadó, 1994)
Evolution of the Hungarian Economy. 1848–1998. I. köt. One-and-a-Half Centuries of Semi-Successful Modernization. 1848–1949. Berend T. Ivánnal. (Atlantic Studies on Society in Change 102. East European Monographs 557. Boulder [Colorado]–Highland Lakes [New Jersey]–New York, Columbia University Press, 2000)
Pach Zsigmond Pál: Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Fejezetek a magyarországi szövőipar korai történetéből. Sajtó alá rend. Cs. T. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 2003).
F. m.: gazdaságtörténeti dolgozatai: A belkereskedelem fejlődésének néhány főbb vonása a tőkés korszakban. (Történelmi Szemle, 1975. 4.)
The Development of Internal Trade in East Central and South East Europe – a Few Outstanding Features of the Capitalist Era from the Middle of 19th Century to the Middle of the 20th. (Acta Historica, 1977. 3-4.)
A külföldi tőke szerepe a magyar belkereskedelemben a két világháború között. (Történelmi Szemle, 1984. 1-2.)
A belkereskedelem duális szerkezete. (Közgazdasági Szemle, 1987. 2.)
Beszámoló a IX. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszusról. Bern, 1986. aug. 24–29. (Századok, 1988. 3.)
Kis gazdasági szervezetek a modernizáció folyamatában. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1989)
Külföldi tőke a magyar belkereskedelemben a két világháború között. Részlet Cs. T. kandidátusi értekezéséből. (Kereskedelmi Szemle, 1992. 8.)
A belkereskedelem szerkezete Magyarországon a XIX–XX. században. 1–2. Részlet Cs. T. kandidátusi értekezéséből. (Kereskedelmi Szemle, 1992. 11–12.)
Alföldi és dunántúli városok kereskedelme 1890 és 1930 között. (Plusz Könyvek. Tanulmányok Gyimesi Sándor 60. születésnapjára. Szerk. Kulcsár Árpád és Szulovszky János. Bp., Plusz Könyvkiadó, 1994)
Kereskedelem Magyarországon a terv- és a piacgazdaság időszakában. 1945–1995. (A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. is. Buza Jánossal és Gyimesi Sándorral. Bp., 1996)
Szolgáltatások Magyarországon a 20. század első felében. (Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa születésnapjára. Szerk. Angi János és Barta János. Debrecen, 2000)
Kisvállalatok Magyarországon az elmúlt tizenöt évben. (Emlékkönyv Gunst Péter 70. születésnapjára. Szerk. ifj. Barta János és Pallai László. Debrecen, 2004 és Debreceni Szemle, 2005. 2.)
A terménykereskedelmi hálózat Magyarországon az 1920-as években. (Agrártörténet – agrárpolitika 2006. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Szerk. Buza János et al. Bp.–Miskolc, 2006 és Agrártörténeti Szemle, 2006. 1-4.).
F. m.: gazdaságtörténeti dolgozatai a Figyelőben: A magyar agrárexport és az élelmiszeripar fellendülése. 1850–1914. (1981. 44.)
Külkereskedelmünk és a világpolitika a két világháború között. (1981. 46.)
A mezőgazdaság modernizálása. 1848–1914. (1981. 50.)
Az ipari forradalom. (1982. 7.)
A modern nehézipar kialakulása. (1982. 9.)
Nehézipar a két világháború között. (1982. 11.)
A magyar textilipar kifejlődése. (1982. 13.)
A kisipar funkció- és szerkezetváltozásai. (1982. 15.)
A közlekedés forradalma. (1982. 19.)
Növekvő áruforgalom – fejlődő belkereskedelem (1982. 21.)
Bankrendszerünk a kapitalizmusban. (1982. 23.)
Urbanizáció Magyarországon a kapitalizmusban. (1982. 27.)
A gazdaság és az oktatás erősödő kapcsolata. (1982. 29.)
A gazdasági modernizálódás társadalmi hatásai. (1982. 33.)
Lelassult tőkés gazdasági fejlődés – a két világháború között. (1982. 35.)
Az állam szerepe a tőkés iparfejlődésben. (1982. 39.)
Az ipar vállalati szerkezete az első világháború előtt. (1982. 48.)
A mezőgazdaság birtokszerkezete a két világháború között. (1983. 5.)
Népesség és gazdaság. (1983. 7.)
Gazdaságunk növekedése és szerkezetváltozásai a tőkés korszakban. (1983. 9.)
Az agrárexport és a mezőgazdaság szerkezetváltozásai. (1983. 23.)
A világ első ipari hatalma. Az ipari forradalom és következménye Angliában. (1983. 25.)
Az iparszerkezet a fejlett ipari országokban a két világháború között. (1983. 27.)
A megújuló hitelélet a modernizálódás szolgálatában. (1983. 31.)
Az Egyesült Államok élretörése a tőkés világban. (1983. 38.)
A világgazdaság a XIX. században. (1983. 44.).
F. m.: egyéb írásai: A Legújabbkori Történeti Múzeum munkájáról. (Történelemtanítás, 1962. 1.)
A legújabb korral foglalkozó vidéki muzeológusok konzultációja. Győrffy Sándorral. (Múzeumi Közlemények, 1963. 2.)
A legújabb kori történelem dokumentációs gyűjteményeiben alkalmazott szakmutató rendszer. (Múzeumi Közlemények, 1963. 3.)
Vita a népi demokratikus korszak történetének problémáiról a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tudományos ülésszakán. (Századok, 1966. 2-3.)
Mit tanult történelemből? (Népszabadság, 1969. aug. 31.)
Az egyetemi kutatómunka helyzete és problémái. (Magyar Tudomány, 1972. 3.)
Történelemoktatásunk néhány kérdése a közgazdaság-tudományi egyetem felvételi vizsgatapasztalatainak tükrében. Buza Jánossal. (Századok, 1980. 4.).
Irodalom
Irod.: források: Házasulandók névjegyzéke: Márkusz Jakab, Pollák Zsófia. (Magyar Nemzet, 1899. nov. 26.)
Kiskorú Czinner Gyula szolnoki illetőségű ugyanottani lakos családnevének „Csató”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1906. ápr. 4.)
Czinner Andor. (De Sgardelli Caesar: A magyar kir. budapesti 29. honvéd gyalogezred és a magyar kir. 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve. Bp., 1936)
Ifj. Csató Gyula dr. és neje Bodánszky Tera leánya, Zsuzsa, júl. 30-án 1 órakor a Vilma királyné úti fiúárvaházi templomban tartja esküvőjét Aczél Györggyel. (Az Újság, 1939. júl. 30.)
Elhunyt Czinner Andor. (Népszabadság, 1966. aug. 18.)
Elhunyt dr. Csató Gyuláné. (Népszabadság, 1982. okt. 9.)
Elhunyt dr. Csató Gyula ügyvéd. (Népszabadság, 1984. márc. 21.)
In memoriam dr. Csató Gyula. (Pedagógusok Lapja, 1984. ápr. 8.)
Elhunyt dr. Csató Zsuzsa. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1986. okt. 6.)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008).
Irod.: műveiről: Simonyi Pálné: Cs. T.: A belkereskedelem Magyarországon. (Kereskedelmi Szemle, 1995. 6.)
Csaba László: Berend T. Iván–Cs. T.: Evolution of the Hungarian Economy. 1848–1998. I. köt. One-and-a-Half Centuries of Semi-Successful Modernization. 1848–1949. (Közgazdasági Szemle, 2003. 2.)
Gunst Péter: Berend T. Iván–Cs. T.: Evolution of the Hungarian Economy. 1848–1998. I. köt. One-and-a-Half Centuries of Semi-Successful Modernization. 1848–1949. (Századok, 2003. 1.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYS3-553?i=86&cc=1452460 (Czinner Andor halotti anyakönyve, 1966)
Szerző: Kozák Péter
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)