Csatári Dániel
Csatári Dániel

2024. március 28. Csütörtök

Csatári Dániel

történész

Születési adatok

1927. október 16.

Baratka, v. Bihar vármegye, Románia

Halálozási adatok

2008. január

Budapest


Család

F: Lapis Éva középiskolai tanár, a bp.-i V. kerület Szemere utcai általános iskola tanára. Két gyermekük született. Leánya: Csatári Piroska az ELTE BTK-n francianyelvtanár.

Iskola

A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban éretts. (1946), az ELTE BTK-n – a Györffy, majd az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–román szakos tanári okl. szerzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (1963).

Életút

A MDP Pártiskola (1951–1953), a DISZ Iskola tanára (1953-1955). Az MTA Történettudományi Intézet Egyetemes Történeti Osztályának tud. munkatársa (1955–1969), tud. főmunkatársa (1969), a Párttörténeti Intézet tud. főmunkatársa és osztályvezető- helyettese (1970–1974). Az ELTE BTK és a JATE BTK Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék egy. tanára (1974. júl. 1.–1988. dec. 31). Az MTA–TMB-n I. Tóth Zoltán aspiránsa (1952–1956), majd I. Tóth Zoltán halála után munkáinak sajtó alá rendezője (1956– 1966). 20. sz.-i egyetemes és magyar történelemmel, elsősorban a magyar–román kapcsolatok és a kelet-európai nemzetiségi politika történetével foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a 20. sz.-i magyar–román együttélés vizsgálata, a két nép II. világháborús kapcsolatainak feltárása, a romániai magyarság történetének tanulmányozása terén. A szomszédos népek magyarságával való kulturális kapcsolatok komplex vizsgálata c. középtávú kutatási téma irányítója (Béládi Miklóssal, 1971–1974).

Elismerés

Akadémiai Díj (1970).

Főbb művei

F. m.: Az Ekés Front története. – Az 1848-as román forradalom. (Valóság, 1947)
Az I., a II. és a III. Internacionálé. A kommunista és munkáspártok. (Társadalmi Szemle, 1955)
Contributia poporului romin la eliberarea Ungariei de sub ocupatia hitlerista. (Analele, 1956)
Román–magyar kapcsolatok. Történelmi vázlat. (Bp., 1958)
Román csapatok részvétele a Magyarország felszabadításáért folytatott harcokban. (Hadtörténeti Közlemények, 1958)
A magyar–román ellenállási mozgalmak történetéből. (Hadtörténeti Közlemények, 1959)
Józsa Béla. (Párttörténeti Közlemények, 1959)
A revizionizmus magyarországi és romániai hatása. (Történelmi Szemle, 1960)
Veress Endre emlékezete. (Gyula, 1960)
A román fasizmus sajátosságai. (Történelmi Szemle, 1962)
Magyar–román viszony a második világháború éveiben. 1940. szept. 1.–1945. ápr. 4. Kand. értek. (Bp., 1963)
A Vásárhelyi Találkozó. 1937. okt. 2–4. (Irodalomtörténeti füzetek. 56. Bp., 1967)
Nemzeti érzés, nemzeti büszkeség, szocialista hazafiság. (Társadalmi Szemle, 1967)
Szocialista hazafiság, szocialista történetszemlélet. Benczédi Lászlóval. A bevezetőt Lakos Sándor írta. (Bp., 1967)
Forgószélben. Magyar–román viszony. 1940–1945. (Bp., 1968
2. kiad. 1969
franciául: 1974
románul: 1974)
Ötvenéves a Párt. Írta és szerk. Esti Bélával. A képeket válogatta Ambrus József és Stemler Gyuláné. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1968)
Osztály és nemzet 1918–1919-ben. – A nemzeti és a nemzetiségi kérdés Lenin műveiben. (Társadalmi Szemle, 1969)
Románia története a XIX–XX. században. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1972
2. kiad. 1976
3. kiad. 1982
4. kiad. 1987
5. kiad. 1988)
Az RKP politikájának alakulása és a romániai magyarság helyzete. 1944–1972. (Bp., 1972)
A kelet-európai nemzetiségi kérdés történetének hazai kutatásáról. (Párttörténeti Közlemények, 1974)
1939 szeptembere és a nemzetiségi kérdés dilemmái. (Irodalomtörténet, 1974)
A víz lefolyik, a kövek megmaradnak. P. Groza emlékére. (Valóság, 1975)
Balogh Edgár életrajzához. (Tiszatáj, 1976)
Legendák és mítoszok nélkül. A népi kollégiumi mozgalom társadalompolitikai szerepe. (Tiszatáj, 1977)
A Korunk és a nemzetiségi kérdés. (50 éves a Korunk. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1977)
A lehetségestől a véglegesig. I. Tóth Zoltán emlékezete. (Tiszatáj, 1981)
szerk.: I. Tóth Zoltán: Balcescu Miklós élete. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Bp., 1958)
I. Tóth Zoltán: Az erdélyi és a magyarországi román nemzeti mozgalom. 1790–1848. Sajtó alá rend. Az előszót Arató Endre írta. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 12. Bp., 1959)
I. Tóth Zoltán: Magyarok és románok. Történelmi tanulmányok. Vál., sajtó alá rend., a bibliográfiát összeáll. (Bp., 1966)
Nemzetiségi kérdés – nemzetiségi politika. Szerk. (1–2. kiad. Bp., 1968)
A magyar és a román történettudomány negyedszázados fejlődése. A Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság ülésének anyaga. Összeáll. (Bp., 1974)
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. I–II. köt. Hasonmás bibliofil kiad. közös papírtokban. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1984)
Orbán Balázs: Torda város és környéke. Hasonmás kiad. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1984)
Mikó Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története. 1918. dec. 1.–1940. aug. 30. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta. (Bp., 1988)
Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Hasonmás kiad. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője