Császár Gyula
orvos, belgyógyász, reumatológus
Születési adatok
1928. január 29.
Szombathely
Halálozási adatok
2007. január 4.
Budapest
Család
Sz: Váradi Ilona. Apja (†1962) pincér volt, később szülei kávémérő-kifőző üzletet nyitottak. Egy bátyja született, aki a bp.-i (= újpesti) Berzeviczy Gizella Szakközépiskola tanára. F: 1. 1952–1958: Lévai Erzsébet. Fia: Császár Albert (1953–) orvos, belgyógyász. 2. 1961-től Bagdy Emőke (1941–) klinikai pszichológus, egyetemi tanár. Ikergyermekei: Császár Zsolt (1969–) és Császár Noémi (1969–).Iskola
Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban éretts. (1946), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1952), laboratóriumi szakorvosi (1956), reumatológus (1960), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1966). Az MLEE-n általános szakon végzett (1980).Életút
A Magyar Néphadsereg (MN) honvédorvosa (hadnagyi rangban, 1952–1954), az MTA TMB aspiránsa (1954–1956). Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) Reumatológiai Osztályának beosztott orvosa (1956–1962), a bp.-i Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet „A” Belgyógyászati Osztályának osztályos orvosa (1962–1971). A Fővárosi Tanács IV. kerületi Kórház és Rendelőintézetének (= Újpesti Kórház) osztályvezető főorvosa (1971-től). Vegetatív betegségek pszichés patogenezisével foglalkozott, úttörő a tevékenysége a pszichoszomatikus gyógyítás modern irányzatainak (pl. biofeedback-eljárások) magyarországi bevezetése terén. Az 1980-as években kezdeményezte a Bálint-iskola „rehabilitációját”, ill. a Bálint-iskola eredményeinek a magyarországi klinikai gyakorlatba való bevezetését. Élete utolsó éveiben több visszaemlékezést és egy regényt is írt, valamint kiadta orvosi naplóját is: valamennyi műve fontos kortörténeti dokumentum.Emlékezet
Budapesten (Lipótváros, V. kerület Szent István körút 5.) élt és tevékenykedett).Elismertség
A Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság alapító tagja.Elismerés
Markusovszky-díj (1980).Főbb művei
F. m.: A dysenteria pathogenesise és epidemiológiája egy járvány kapcsán. (Katonaorvosi Szemle, 1953)The Value of the Intradermal Congo Red Test in Rheumatoid Arthritis. (Acta Rheumatologica Scandinavica, 1959)
Hipophysis implantatio chronikus poliarthritises betegeken. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1959. 33.)
Az intracutan alkalmazott kongóvöröspróba értékelése rheumatoid arthritis eseteiben. (Orvosi Hetilap, 1960. 10.)
Elektromosság okozta „érdes bőr” jelensége. Riesz Edével, Szilárd Jánossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
A bőr elektromos kapacitása és ellenállása változásának vizsgálata. Riesz Edével, Szilárd Jánossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1961)
Über die Anwendung von Baytinal bei der Streckung von Gelenkkonturen. Riesz Edével. (Zeitschrift für Rheumaforschung, 1961)
A térdízületi crepitatio műszeres vizsgálata. Szilárd Jánossal. (Rheumatologia, Balneológia, Allergológia, 1962)
Az antitesthiány-syndroma. Bíró Lászlóval. (Rheumatologia, Balneologia, Allergológia, 1965)
Egyidejű sympathicus és parasympathicus blokád diagnosztikus felhasználásáról a hyperthyreosis és a vegetatív dystonia elkülönítésében. Bíró Lászlóval, Szebeni Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1972. 4.)
Psychopathologia és psychotherapia a betegközpontú medicinában. 1–6. (Medicus Universalis, 1973–1974)
Az Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet… évkönyve. 1950–1975. Szerk. (Bp., 1975)
A pszichés iatrogenia új értelmezése. (Orvosképzés, 1975)
Psychosomatikus betegségek. (Az orvostudomány aktuális problémái. 25. Australia–antigén konferencia. Bp., 1976)
A pszichoszomatikus elmélet történeti fejlődése. Bagdy Emőkével. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1976)
A pszichés iatrogenesis új szempontjai. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. XV. Iatrogén ártalmak. Bp., 1977)
Echo-ultrahang-vizsgálatok májcirrhosisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 7.)
A biofeedback és annak terápiás felhasználása. (Orvosi Hetilap, 1977. 21.)
A pszichoszomatikus megbetegedésekről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1978)
A gastrointestinalis rendszer két pszichoszomatikus betegségének – ulcus, colitis – vizsgálata frusztrációs teszttel. Juhász Erzsébettel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1979)
Az orvos–beteg kapcsolat a haldoklás lelki folyamatában. (Orvosképzés, 1979)
Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Bagdy Emőkével. (Orvosi Hetilap, 1979. 37.)
Pszichoszomatikus betegségek. (Bp., 1980)
Pszichoszomatikus orvoslás. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. Ill. Rédl Zoltánné. (Bp., 1981)
A gastrointestinalis rendszer két pszichoszomatikus betegségének – ulcus, colitis – vizsgálata frusztrációs teszttel. Juhász Erzsébettel. (Pszichológia a gyakorlatban. 41. Bp., 1981)
A rizikószemélyiség. Egy sikerfogalom kritikája. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
PTF – Picture Frustration Test – vizsgálatok esszenciális hipertóniában. Pressing Lajossal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1986)
A reumatológiai kórképek pszichoszomatikája. – A gasztroenterológiai betegségek pszichoszomatikája. (A MAOTE és az MPT Pszichoszomatikus Szekciójának és az MPT Pszichofiziológiai Munkacsoportjának Közleményei. Bp., 1986)
A dohányzásnak és abbahagyásának pszichológiai kérdései. Bagdy Emőkével. (A MAOTE és az MPT Pszichoszomatikus Szekciójának és az MPT Pszichofiziológiai Munkacsoportjának Közleményei. Bp., 1987)
Modern stresskutatások és a pszichoszomatika. (A MAOTE és az MPT Pszichoszomatikus Szekciójának és az MPT Pszichofiziológiai Munkacsoportjának Közleményei. Bp., 1988)
Pszichoszomatika a gyakorlatban. Szerk. (Bp., 1989)
Az alternatív medicina. (Orvosi Hetilap, 1990. 33.)
A munkanélküliség orvoslélektani kérdései. (Medicus Universalis, 1992)
A pszichoszomatikus és neurotikus betegségszerveződés komplex, utánkövetéses vizsgálata. Juhász Erzsébettel. (Pszichológia a gyakorlatban. 48. Bp., 1992)
A háziorvos gyakorlati pszichoszomatikája, a „kapcsolati terápia.” (Praxis, 1993)
A placebo-hatás pszichológiai szempontjai. – A depressziós szindróma és a szomatizáció. (Psychiatria Hungarica, 1994)
A pszichikus tényezők és a lágyrész-reumatizmus. (Magyar Reumatológia, 1994)
Történelmünk – történetem. 1942–1996. Egy orvos naplója. (Orvoséletek. 7. Bp., 1997)
A rendszerváltozás anatómiája. (Bp., 1999)
Így kezdődött. Írásaim, fordításaim. 1940–1946. (Bp., 2000)
Kamasz a külvárosban. Regény. (Bp., 2000)
Élménynaplóm. 1942–1975. (Bp., 2001)
Hetven tragikus esztendő. 1919–1989. (Bp., 2001)
Négy év története. 1998–2002. (Bp., 2002)
ford.: A Bálint-csoportok elméleti és gyakorlati kérdései. Kapcsolati diagnosztika, kapcsolati terápia. Szerk. Luben-Plazza, Boris és Dickhaut, Hans H. Ford. Schnell Endrével, Szatmári Mariannával. (Bp., 1986
2. bőv. kiad. 1998)
Luben-Plazza, Boris– Pöldinger, Walter–Kröger, Friedebert: Pszichoszomatikus betegek az orvosi gyakorlatban. Bálint Mihály előszavával. Ford., a magyar kiadást szerk. és a magyar kiadáshoz az előszót írta. (Bp., 1994)
Szemelvények a német szupervíziós irodalomból. I–III. köt. Szerk. Lippenmeier, Norbert. Ford. Többekkel. (Bp., 1996).
Irodalom
Irod.: A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)Szellemi önéletrajz. (Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Szerk. Bodor Péter, Lányi Gusztáv, Pléh Csaba. Bp., 1998)
Bálint Géza: In memoriam Cs. Gy. (Magyar Reumatológia, 2007)
Németh Attila: In memoriam Cs. Gy. (Pszichoterápia, 2007)
Kopp Mária: Cs. Gy. (Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)