Csapodi István, id., 1905-től fejéregyházi
orvos, szemész
Névváltozatok
1880-ig Páyer István
Születési adatok
1856. december 25.
Horpács, Sopron vármegye
Halálozási adatok
1912. augusztus 17.
Budapest
Temetési adatok
1912. augusztus 19.
Budapest
Kerepesi út
Család
Apja Horpácson (= Sopronhorpács) kocsmáros és mészáros volt. Tizennégyen voltak testvérek, ő a kilencedik gyermek volt. F: Allaga Vilma (1868–1942) írónő. Gyermekei: Csapody Vera (1890–1985) grafikus, Csapodi Csaba (1910–2004) irodalomtörténész, könyvtáros, kodikológus, ill. Csapodi Éva (1891–1979), Csapodi Géza (1896–1920), Sztrilich Pálné Csapody Hedvig (1903–1997), Csapodi Etele (1905–1985).Iskola
Elemi iskoláit – a német nyelv elsajátítása végett – Kőszegen, középiskoláit Sopronban, a katolikus főgimnáziumban végezte. A bp.-i tudományegyetemen orvostudori okl. (1880), egészségtan szakos középiskolai tanári okl. és iskolaorvosi okl. (1887), a szemészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1890).Életút
A bp.-i tudományegyetem Szemklinikájának gyakornoka (1880–1884), egy. tanársegéde (1884–1894) és magántanára (1890–1912) és c. ny. rk. tanára (1895–1912). A Bölcsészettudományi Karon az iskolai egészségtan mb. előadó tanára (1891-től). A bp.-i poliklinika és a Ferenc József Kereskedelmi Kórház szemész főorvosa, a MÁV szemorvos tanácsadója (1894–1912). A Magyar Turista Egylet (MTE) és a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) alapító tagja. Az MTA Budapesti Osztálya választmányi tagja (1892–1898). A szemészet igen sok területével foglalkozott, a retinaleválás, a szivárványhártya glaukómás sorvadása, az ún. sympáthiás szemgyulladás okainak kutatásában korát megelőző, úttörő eredményeket ért el. Megszerkesztette a látásvizsgálatoknál használt, első magyar olvasópróbákat (1886), amelyeket kisebb módosításokkal lényegében ma is használnak. Több új szemészeti eszközt is szerkesztett, ill. új látásélesség-egységet javasolt (a budapesti Orvosi Világkongresszuson, 1909-ben). Útmutató a szemészetben (1890) c. kétkötetes könyve tkp. az első, magyar nyelven írt szemészeti tankönyv, valamint ő a szerzője az első magyar polgári iskolai és népiskolai egészségtan-tankönyveknek is (1889–1890). Jelentős nyelvészeti munkássága és az orvosi nyelv magyarítása érdekében kifejtett tevékenysége is. Nyelvészeti cikkeinek többsége a Magyar Nyelvőrben jelent meg (Lövei Páyer István és L. Páyer István néven, 1875-től).Emlékezet
Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Szentkirályi utca 17.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004).Szerkesztés
Az Egészség c. folyóirat szerkesztője (Fodor Józseffel, 1887-1899).Főbb művei
F. m.: A Soprony megyei szójárás némely sajátságai. (Magyar Nyelvőr, 1876)Le jéquirity et son mode d’action. (Recueil d’ophthalmologie, 1884)
A magyar orvosi műnyelv ügye. (Bp., 1885)
A legáltalánosabb szenvedély. (Ország–Világ, 1885)
A szem és a látás. (Ország–Világ, 1886)
Látáspróbák. Szemorvosok számára. (Bp., 1886
2. bőv. kiad. 1897
3. jav. kiad. 1908)
A szem. (Egészség, 1887)
Az egyiptomi szemgyulladás. (Természettudományi Közlöny, 1887)
Magyar fenyőnevek. – A dohánynak külső és belső hasznairól. – A bélpoklosság. – Az ideges betegekkel tett újabb kísérletekről. (Természettudományi Közlöny, 1888)
A szódavíz és ásványvíz. (Egészség, 1888)
őrültek hajdan és jelenkorban. – A Rodenstok-féle diafragmás szemüveg. (Természettudományi Közlöny, 1889)
Egészségtan polgári és felsőbb leányiskolák számára. (Bp., 1889
2. jav. kiad. 1893
6. kiad. 1900
7. kiad. 1902
8. kiad. 1903
9. kiad. 1909
12. kiad. 1912
13. kiad. 1924
15. kiad. 1929)
Modern mérgekről. – A Fröbel-féle tanítás. (Egészség, 1889)
A színérzés vizsgálata. Magántanári próbaelőadás. (Egyetemi Lapok, 1890)
A leányból vált fiúcska. – A köhögés gyógyítása petróleummal. – A balogokról. (Természettudományi Közlöny, 1890)
Mit tegyünk a trachomás iskolás gyermekekkel? – Az iskolás gyermekek betegségei. (Egészség, 1890)
A masszálás a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1890)
Egészségtan az elemi népiskolák számára. Gerlóczy Zsigmonddal. (Bp., 1890
2. jav. kiad. 1891
5. kiad. 1905)
Die Massage in der Augenheilkunde. (Dollinger Gyula: Die Massage für praktische Ärzte und Mediziner. Stuttgart, 1890)
A kisdedek szembajai. (Anyák Könyvtára. Bp., 1890)
Útmutató a szemészetben. Egy. tankönyv. I–II. köt. (Orvosi compendiumok gyűjteménye. Bp., 1890–1891)
Gesundheitslehre für die Volksschulen. Gerlóczy Zsigmonddal. (Bp., 1891)
Régi házak lakásai. – Pálinka meggyulladása emberben. – Méhszúrás fájdalma. – Az ájulás. – Álomképek keletkezése. – A Koch-féle oltásról. (Természettudományi Közlöny, 1891)
A csók – Az iskolás leányok sápadtsága. – Az uszályos ruháról. (Egészség, 1891)
A helyesírás vitatásához. (Budapesti Szemle, 1891)
Mentő eljárások szembajokban. (Az orvosi mentés kézikönyve. Bp., 1891)
Semmelweis Ignácz Fülöp. (Vasárnapi Ujság, 1891)
Az álló írás. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1892)
A blepharophimosis. (Magyar Orvosi Archivum, 1893)
A fertőző betegségek és a cholera. (Az Iparos Munkások Képzésére Alakult Országos Bizottság kiadványa. Bp., 1893)
Öt évad története. (A Budapesti Katholikus Kör felolvasásai. Bp., 1895)
Arzénvegyületeket bontó gombák. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Az Országos Közegészségügyi Egyesület első tíz esztendeje. (Bp., 1896)
A geológia műszavaihoz. (Természettudományi Közlöny, 1897)
A színek magyar nevei. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1898)
A szivárványhártya gyulladása. (Bp., 1898)
Bujás szembajok. (Bp., 1898)
Rosszul hűtött üveg elrepedése. (Természettudományi Közlöny, 1899)
Arany János szembajához. (Budapesti Szemle, 1900)
A kaktuszok életéből. (Természettudományi Közlöny, 1900)
Széll Lajos: Életmentés és egészségtan. Szerk., átd. (Bp., 1897
2. kiad. 1900
3. kiad. 1905
németül is)
Szeszivás és színtévesztés. (Természettudományi Közlöny, 1902)
A szemészet kézikönyve. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1902)
Diószegi, mint nyelvész. (Növénytani Közlemények, 1907)
A mesterséges világítás és a szem. (Természettudományi Közlöny, 1908)
Az urali bagoly hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Állathívók. Horpács. – Főnév-e az igenév? – Szótag-összevonások a nyugat nyelvjárásban. (Magyar Nyelv, 1909)
A dohányzás meg a szem. – Napfény és mesterséges világítás. – Közellátóság és „Augenwol.” (Természettudományi Közlöny, 1910)
Az ember szeme. (Az Egészség Könyvtára. 9. Bp., 1910)
ford.: Tissié, Philippe: Az elfáradás és a testgyakorlás. Ford. 22 ábrával. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 62. Bp., 1898).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1912. aug. 18.)Mohr Mihály: Cs. I. (Gyógyászat, 1912)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Csapody István: Egy ötvenéves magyar szemészeti kézikönyv. (Szemészet, 1941)
Jáki Gyula: Cs. I. (Soproni Szemle, 1956)
Csapody István: Id. Cs. I. (Orvostörténeti Közlemények, 1957)
Id. Cs. I. emlékezete. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Tóth Béla levelei Cs. I.-hoz. (Magyar Nyelvőr, 1964)
Györffy István: Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Kapronczay Katalin: Id. Cs. I. nyelvészeti tevékenysége. (Magyar Orvosi Nyelv, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)