Csányi Dániel
Csányi Dániel

2024. december 13. Péntek

Csányi Dániel

matematikus, mérnök

Születési adatok

1820. január 20.

Nagybánya, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1867. január 20.

Debrecen


Család

Sz: Csányi József református lelkész. F: Péchy Ágnes.

Iskola

A máramarosi algimnáziumban, a debreceni református főiskolán tanult, a kassai jogakadémia hallgatója, majd a bécsi Polytechnicumban mérnöki okl. szerzett (1842). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).

Életút

A pozsonyi országgyűlésen gr. Széchenyi István titkára (1843), majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott, mint vízépítő mérnök (1843–1848). A forradalom és szabadságharc idején a 15. huszárezred toborzótisztje (1848 végétől főhadnagyi rangban), később átkerült a komáromi vár mérnökkarához, ahol a vár erődítési munkálatait vezette (1849. máj.-tól századosi, aug.-tól okt.-ig őrnagyi rangban). A forradalom bukása után egy évig gazdálkodott (1849–1850), a debreceni református kollégiumban a fizika r. tanára (1850–1851), a szabadságharcban való részvétele miatt 12 év várfogságra ítélték (1851. dec. 19-én; 1857. máj. 14-én szabadult). Szabadulása után a debreceni István gőzmalomnál és a debreceni kereskedelmi kamaránál dolgozott (1857–1861). Debrecen országgyűlési képviselője (Révész Imre lemondása után, 1861), majd visszatérhetett a debreceni református kollégiumba, a mértan és a csillagászat r. tanára (1861–1867). Pályafutásának kezdetén vízépítő mérnökként részt vett a Tisza-szabályozás munkálataiban. Klapka Györggyel 1849. febr.-ban találkozott, aki megismerkedésük után magával vitte Komáromba, ahol megbízta a vár védműveinek vezetésével. Mérnökként döntő szerepet játszott abban, hogy a komáromi vár a végsőkig kitartott, még a világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után is ellenállt a császári seregeknek. Jóllehet a Komáromtól félmérföldnyire, Puszta-Herkályon megkötött egyezmény értelmében a komáromi vár védői mentességet kaptak minden további üldözés alól, Csányit mégis elfogták és 12 év várfogságra ítélték. Matematikai és mértani rendszerek vizsgálatával foglalkozott, Differentialis számvetés és Felsőbb analysis c. munkáit a börtönben írta, kéziratban maradtak. Kiadta Kerekes Ferenc Felsőbb mértanát (1862-ben).

Emlékezet

Debrecenben hunyt el, a születésnapján; a Nagyerdei Köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Emlékét Debrecenben utca őrzi. Arcképét közli a Vasárnapi Ujság nekrológja (Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján, 1867).

Szerkesztés

Politikai írásai a Marczius Tizenötödikében (1848); gazdasági-matematikai dolgozatai elsősorban a Társalkodóban (1841), a Magyar Gazdában (1842), a Gazdasági Lapokban (jórészt név nélkül, 1857 és 1858) és a Magyar Sajtóban jelentek meg (1862).

Főbb művei

F. m.: A számtan elemei közönséges számokban. I. rész. A négy első számvetési munkálatok egész- és törtszámokban. (Debrecen, 1859)
Kerekes Ferenc: A felsőbb mértan valódi alapelvei és egy toldalék töredékekkel s az ellentmondásos mennyiségek kifejtésével. Sajtó alá rend. (Debreczen, 1862)
Rövid tájékozás a mértan rendszere felett. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1863. okt. 19.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864).

Irodalom

Irod.: Cs. D. Nekrológ arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1867).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője