Csánk Veronika, G.
Csánk Veronika, G.

2024. december 8. Vasárnap

Csánk Veronika, G.

régész

Névváltozatok

Gábori Miklósné Csánk Veronika 

Születési adatok

1929. szeptember 24.

Budapest

Halálozási adatok

1996. szeptember 21.

Budapest


Család

Sz: Csánk Elemér építészmérnök, Osvald Erzsébet geológus, mineralógus. F: Gábori Miklós (1925–1996) régész, tudománydoktor, c. egyetemi tanár. 

Iskola

A budapesti Mikszáth Kálmán téri Leánygimnáziumban éretts. (1948), az ELTE Történettudományi Karán őskori régész szakos muzeológus okl. szerzett (1955), a BTK-n doktorált (1958), a történelem (régészet) tudományok kandidátusa (1968), doktora (1987). 

Életút

Az Országos Történeti Múzeum gyakornoka (1954–1956), az IBUSZ munkatársa, külföldi légiforgalmi tisztviselője (1956–1960). A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Ős- és Ókortörténeti Osztálya muzeológusa, a Régészeti Osztály h. vezetője, tud. tanácsadója (1960–1996). A Berni Egyetem előadó tanára (1970). 

Ősrégészettel, elsősorban őskőkorkutatással, a paleolitikum természeti és ökológiai környezetével, a magyarországi régészet tudománytörténetével foglalkozott. Magyarországon az elsők között alkalmazott komplex természettudományi (rétegtani, talajtani, kémiai-fizikai) módszereket a régészetben. Gyakornok korában egy évig dolgozott Szádeczky Kardoss Elemér (1903–1983) Talajtani Intézetében, ahol elsajátította a legkorszerűbb rétegtani vizsgálati és értékelési módszereket. Nevéhez fűződik a magyarországi paleolit lösztelepek rétegtani-kronológiai vizsgálata, ezzel kapcsolatos megállapításai, az ún. Lascaux–Ságvár interstadiális megállapítása és bevezetése nemzetközileg is elfogadott kormeghatározó szint lett. Ságvárott, az első; Dömösön, a második paleolit lakóépítmény, a remete felső-barlangi második magyarországi neanderthaloid lelet, valamint az érdi paleolit telep feltárója (1963–1965). Alapvetően új eredményeket ért el a középső paleolit kultúrák ún. mediterrán zónájának kidolgozása terén. Kretzoi Miklóssal (1907–2005) kidolgozott vadászati-zoológiai módszere nemzetközi iskolát teremtett. További kutatási területei: a paleolitikum természeti és ökológiai környezete; a középső paleolitikum kultúráinak kelet-közép-európai összefüggései; a szerszámfejlődés és a gazdasági változás kapcsolatai; a paleolitikum lakáskultúrája és életmódja. Az ősember Magyarországon (1980) c. népszerű művei a hazai tudományos ismeretterjesztő irodalom klasszikusa. Írásai Gábori-Csánk Vera, G. Csánk Vera és Gáboriné Csánk Vera néven is megjelentek. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

Elismertség

A Société Préhistorique Française (1976-tól), a Hugo Obermaier Gesellschaft tagja (1980-tól), az INQUA magyar nemzeti bizottság régészeti szekciójának vezetője (1980-tól). 

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1982). 

Főbb művei

F. m.: Megjegyzések a szlovákiai szeletien kérdéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1956)
Les stations de loess paléolithique de Hongrie. Monográfia. (Acta Archaeologica Hungarica. VIII. Bp., 1957)
A magyar paleolitkutatás története. Egy. doktori értek. (Bp., 1958)
Der erste paläolitische Hausgrundriss in Ungarn. (Acta Archaeologica, 1958)
A magyar paleolitkutatás története. Egy. doktori értek. (Bp., 1958)
A ságvári telep abszolut kormeghatározása. – Megfigyelések a békásmegyeri őskori telepen. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
Vorläufiger Bericht über die paläolithische Fundstelle von Érd. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1964/65. Szeged, 1966)
Az érdi középső-paleolit telep. Kand. értek. (Bp., 1967)
Un nouveau gisement moustérien en Hongrie. (Acta Archaeologica, 1967)
Neolitikus sír és állattemetkezés Békásmegyeren. (Budapest Régiségei, 1967)
La station paléolithique moyen d’Érd, Hongrie. Monográfia. A kand. értek. átd. francia nyelvű kiadása. 25 táblával. (Monumenta Historica Budapestinensia. 3. Bp., 1968)
L’industrie moustérienne d’Érd, Hongrie. (La préhistoire. Problémes et tendances. Paris, 1968)
Gerätentwicklung und Wirtschaftsanderung im Mittelpaläolithikum. (Acta Archaeologica, 1968)
C-14 Data of the Hungarian Palaeolithic. (Acta Archaeologica, 1970)
Az érdi középső-paleolit telep. – Újkőkori sír és szarvastemetkezés Békásmegyeren. (Budapest Régiségei, 1972)
A magyar középső paleolitikum ökológiája. – The Ecology of the Hungarian Middle Palaeolithic. Gábori Miklóssal. (Földrajzi Közlemények, 1977)
Une oscillation climatique à la fin du Würm en Hongrie. (Acta Archaeologica, 1978)
Az ősember Magyarországon. 16 táblával. (Bp., 1980)
Upper Pleistocen Hominid Evolution in South-Central Europe. (Current Anthropology, 1982)
A Budapest-csillaghegyi paleolit lelet. – A Remete Felső-barlang és a „dunántúli szeletien”. (Budapest Régiségei, 1984)
La grotte Remete Supérieur et le Szeletien transdanubien. (Acta Archaeologica, 1984)
Az őskőkori jankovichien kultúra Nyugat-Magyarországon. Doktori értek. (Bp., 1986)
Spuren des Jungpaläolithikums in Budapest. (Acta Archaeologica, 1986)
Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. (Magyar Tudomány, 1989)
Az érdi ősembertelep. (Földrajzi Múzeum Tanulmányok, 1991)
Le Jankovichien. Une civilisation paléolithique en Hongrie. Monográfia. Gábori Miklóssal. (A Budapesti Történeti Múzeum kiadványa. Bp., 1993). 

Irodalom

Irod.: Mester Zsolt–Ringer Árpád: Cs. V. (Budapest Régiségei, 1998)
A la recherche de l’homme préhistorique. Volume commémoratif de Miklós Gábori et de Veronika Csánk. (Liège, 2000)
Horváth László András: Cs. V. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
D. Matuz Edit: Gábori Miklós és Gáboriné Csánk Veronika hagyatéka a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában. (Budapest Régiségei, 2008). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője