Csáky Albin, körösszeghi és adorjáni gr.
politikus, jogász, nagybirtokos
Születési adatok
1841. április 19.
Korompa, Szepes vármegye
Halálozási adatok
1912. december 15.
Budapest
Család
Sz: Csáky Ágoston (1803–1883) politikus, Szepes vármegye főispánja, br. Prónay Iphigenia. F: 1866-tól gr. Bolza Anna, Bolza István és gr. Vay Lujza leánya. Fiai közül: Csáky Imre (1882–1961) politikus, diplomata, külügyminiszter, Csáky Károly (1873–1945) politikus, honvédelmi miniszter, Csáky László (1869–1909) szepesi és ugocsai főispán.Iskola
Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén, a jogot a Kassai Jogakadémián és Pesten végezte. A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett és ügyvédi vizsgát tett (1863), az MTA tagja (ig.: 1891. máj. 7.).Életút
A Deák-párt országgyűlési képviselője (Lőcsei választókerület, 1865–1867). Szepes vármegye (1867–1888), és különállásuk megszüntetéséig Lőcse, Késmárk és Gölnicbánya városok főispánja (1867–1876), a 16 szepességi város királyi biztosa (1867–1871), ill. ún. kerületi grófja (1871–1876), egyúttal Sáros vármegye főispánja is (1880-ig). A Főrendiház alelnöke (1888. febr.–szept.), a Tisza-, a Szapáry- és a Wekerle-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1888. szept. 22.–1894. jún. 10.). A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (Breznóbányai választókerület, 1894–1896; Szarvasi választókerület, 1896–1900), a Képviselőház közoktatási bizottságának, és a magyar–horvát regnikoláris (= az Országgyűlés mindkét házából választott) – bizottságának elnöke. A Főrendiház elnöke (1900. okt.–1906. febr. és 1910. jún.–1912. dec.), az ellenzéki koalíció kormányzása idején a Nemzeti Társaskör egyik igazgatója (1906–1910), majd az abból alakult Nemzeti Munkapárt elnöke (1910–1912). A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) elnöke (1880-tól). – Miniszterként megszigorította, és a magyar nyelv ismeretéhez kötötte a tanítói képesítés megszerzését, megszabta a felekezeti iskolákban működő tanítók fizetésének minimumát, szaktanácskozásokat kezdeményezett az egységes középiskolák ügyében, szorgalmazta a német és a francia nyelv tanítását a középiskolákban, fellépett az ott uralkodó túlterhelés ellen. Újonnan szabályozta az egyetemi tandíjakat, a doktori szigorlatok rendjét, ill. az egyetemi magántanári intézményt. Szabályozta továbbá a kisdedóvók helyzetét, felemelte az elemi iskolai tanítók fizetését. Az ún. második elkeresztelési rendelet kiadásával (1890. febr. 26.) jelentős szerepet játszott az egyházpolitikai harcok megindításában, amely az egyház- és az állam szétválasztásával ért véget (1894–1895). ő terjesztette be a Képviselőházban az „izraelita vallás egyenjogúsításáról” és az „állami anyakönyvezésről” szóló törvényjavaslatokat. 1894 nyarán tárcáját ott kellett hagynia, mert Ferenc József csak a magyar politikusok nyomására volt hajlandó ezeket a törvényeket elfogadni. A Bánffy-kormány elleni obstrukció idején, a Tisza-féle törvényjavaslat miatt (1898. dec.) a disszidensekhez csatlakozva ő is kilépett a Szabadelvű Pártból, de a Széll-kormány megalakulása után visszatért (1899. febr.), s pártja egyik alelnöke lett. Végrendeletében 4000 koronát hagyott az MTA-ra.Elismertség
Kir. főasztalnokmester (1888–1894), az Aranygyapjas Rend lovagja (1907).Főbb művei
F. m.: Cs. A. beszédei az elkeresztelési vitában. (Bp., 1890).Irodalom
Irod.: Molnár Viktor: Gr. Cs. A. (Bp., 1894)Csudáky Bertalan: Cs. A. (Bp., 1913)
Salacz Gábor: A magyar kultúrharc története. 1890– 1895. (Pécs, 1938)
Salacz Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában. 1867–1918. (München, 1974)
Diószegi István: Egy elfelejtett magyar kultúrpolitikus. (Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Bp., 1990)
Felkai László: Két miniszteri portré. Cs. A. és Eötvös Loránd. (Új Pedagógiai Szemle, 1991)
Mann Miklós: Emlékezés Cs. A.-ra. (Neveléstörténeti füzetek. 11. Bp., 1992)
Mann Miklós: Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. (Bp., 1993).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)