Csabai Tibor
Csabai Tibor

2024. október 11. Péntek

Csabai Tibor

irodalomtörténész

Születési adatok

1924. február 15.

Debrecen

Halálozási adatok

1959. szeptember 3.

Budapest

Temetési adatok

1959. szeptember 7.

Budapest

Farkasrét


Család

Munkáscsaládból származott: apja vagongyári asztalos, anyja dohánygyári munkás volt. F: Török Mária általános iskolai tanár. 

Iskola

A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban éretts. (1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Debreceni Tudományegyetemen tanult (1943–1947); közben egy évi a Debreceni MÁV Műhelyben géplakatos tanuló. Debrecenben magyar–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), tanulmányai befejezése után felsőfokú szakosított pártfőiskolán, filozófia szakon is végzett (1948). 

Életút

A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke gyakornoka (1945–1948), tanársegéde (1948–1949). A Debreceni Pedagógiai Főiskola Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke előadója (1949), az átszervezés után az Egri Pedagógiai Főiskola Magyar Irodalomtörténeti Tanszék főisk. intézeti tanára (1949–1954). Az MDP KV (1954–1956), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya politikai munkatársa (1956–1957), az Egri Pedagógiai Főiskola Marxizmus–Leninizmus Tanszéke vezetője (1957), a Magyar Rádió és Televízió (MRT) központi műsorszerkesztőségének vezetője (1957–1958), az MRT alelnöke (1958–1959). 

19. századi magyar történelemmel foglalkozott, a reformkor politikusainak, elsősorban Kossuth Lajosnak (1802–1894) az irodalommal és a művészetekkel kapcsolatos nézeteit, Kossuth irodalmi műveltségének alakulását, Shakespeare-fordításait (!) vizsgálta. Aktuális irodalompolitikai kérdéseket, és a kortárs irodalomtörténet-írás helyzetét is tanulmányozta, elsők között ismerte fel az új médium, a televízió irodalomközvetítő és agitatív szerepét. Az MTV megalakulásakor jelentős szerepet vállalt a műsorstruktúra kialakításában. Több általános iskolai magyar irodalom tankönyvet és tanárképző főiskolai jegyzetet is írt. 

Emlékezet

Budapesten (XIV. kerület Columbus utca 27. élt és tevékenykedett), a Farkasréten nyugszik. 1959. szept. 7-én lett volna a kandidátusi védése (helyette a temetése volt akkor…). 

Főbb művei

F. m.: Magyar könyv az általános iskolák 8. osztálya számára. Többekkel. (Bp., 1951 és évente utánnyomások: 1952–1958
8. átd. kiad. 1959)
A magyar irodalomtörténet-írás mai helyzete. Klaniczay Tiborral. (Társadalmi Szemle, 1955)
Az irodalomtörténeti kongresszusról. Klaniczay Tiborral. (Társadalmi Szemle, 1955)
Világirodalom az ókortól a XVIII. század végéig. Pedagógiai főisk. jegyz. Pósa Tibor. (Bp., 1957 és évente utánnyomások: 1958–1970)
A magyar irodalom története a felvilágosodásig. Pedagógiai főisk. jegyz. Pósa Tibor. (Bp., 1957 és évente utánnyomások: 1958–1970)
Kossuth Lajos és az irodalom. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1961)
A Shakespeare-fordító Kossuth. (Ezredvég, 1994)

 

írásai a debreceni Néplapban: Lukács György üdvözlése. (1947. nov. 27.)
Görgey és Debrecen 1848-ban. (1948. jan. 11.)
Munkásság és szocialista világnézet. (1948. ápr. 18.)
Majakovszkij. (1948. máj. 9.)
Marx: A tőke. (1948. máj. 12.)
Pártprogram és művészet. (1948. máj. 30.)
Haladó tudományt az egyetemen is! (1948. okt. 3.)
Lenin. (1949. jan. 19.)

 

a Heves megyei Népújságban: Ady Endre halálának 35. évfordulóján. (1954. jan. 18.)

 

a Szabad Népben: Az értelmiség egyes kérdéseiről. (1956. júl. 15.). 

Irodalom

Irod.: Meghalt Cs. T. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1959. szept. 5.)
Némedi Lajos: Cs. T. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960)
Béládi Miklós: Cs. T.: Kossuth és az irodalom. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője