Főbb művei

F. m.: A hengerlés alatt álló vasrúd előrecsúszása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1910)
A hengerlési munka problémája. Válasz Láng Károly megjegyzéseire. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1918)
A modern hengerlési technika alapelvei. 1–2. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1921)
A hengerlés Tafel-féle elméletei. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1923)
A magyar ipar válsága. – A szén kétszakaszos elgázosítása vasipari szempontból. – A vasgyárak fejlesztésének néhány problémájáról. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1924)
A munkanélküliség problémájához. Megjegyzések verbói Cséti Róbert cikkéhez. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1924)
A vas jelentősége az emberiség haladásának szempontjából. (Természettudományi Közlöny, 1924)
Az acél kovácsolhatóságának határa. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1925)
A müncheni „Deutsches Museum.” (Bányászati és Kohászati Lapok, 1926)
Der Siemens–Martin-Ofen. Die Grundsätze des Herdstahlofen- Betriebes. Monográfia. (Leipzig, 1927)
A hengerlés alapelvei. Monográfia és egy. tankönyv. is. (Sopron, 1928)
A hengerlési munka meghatározása. Pattantyús-Ábrahám Imrével. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1929)
Die Grundlagen des Walzens. A hengerlés alapelvei átd. német kiadása. (Halle, 1930
2. kiad. 1951
3. kiad. 1953)
A nyersvasgyártás alapelvei. Monográfia és egy. tankönyv. is. (Sopron, 1933)
A Martin-acélgyártás. Monográfia és egy. tankönyv. is. (Sopron, 1937)
Kerpely Antal hatása a vaskohászati tudományok és a magyar vasipar fejlődésére. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
Az acélötvözés fejlődésének iránya, különös tekintettel az acél kopására és hőállóságára. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1938)
A vasérctől az acélszerszámig. (Természettudományi Közlöny, 1939)
A hengerelt rúd áteresztés előtti és utáni szélességeinek összefüggése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1943)
A nyersvasgyártó nagyolvasztó alakjának fejlődése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1945. okt. 29.)
Nagy hengerátmérők és nagy nyomások hatása a hengerelt rúd szélesedésére. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1946)
A nagyolvasztó profiljának fejlődése. – Egy öreg kohász emlékezései. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
A vaskohászat új útjai. (Kohászati Lapok, 1953)
Az alacsonyaknás kohó. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953
németül: Der Niederschachtofen. Acta Technica, 1953)
A nagy nyomás és a nagy szélesedés fokozottabb hasznosítása a hengerműben. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Százéves a Bessemer- és hetvenötéves a Thomas-acélgyártás. (Kohászati Lapok, 1955)
A vasgyártás történeti fejlődése. – A nagyolvasztó tüzelőanyaga. Visnyovszky Lászlóval. – A nagyolvasztóban végbemenő folyamatok elméleti és gyakorlati ismertetése. Visnyovszky Lászlóval. – Különleges kohósítási eljárások. (Nyersvasgyártás. Bp., 1955)
ford.: Jeljutyin, V. P.–Pavlov, J. A.–Levin, B. V.: A ferroötvözetek gyártása. Egy. tankönyv. (Bp., 1953).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1939)
Országgyűlési almanach az 1939–1944. országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. (Bp., 1940)
Vajk Péter: C. E. (Kohászati Lapok, 1954)
C. E. (Bányászati Lapok, 1954)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykori Hontban tevékenykedő neves személyekről. (Dunaszerdahely, 2002)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003).