Chorin Ferenc
Chorin Ferenc

2024. december 7. Szombat

Chorin Ferenc, id.

politikus, nagytőkés

Névváltozatok

br.

Születési adatok

1842. május 11.

Arad

Halálozási adatok

1925. január 20.

Budapest


Család

Nagyapja: Chorin Áron (1766–1844) aradi főrabbi, költő. F: Russ Paula. Fia: Chorin Ferenc, ifj. (1879–1964) politikus, nagytőkés.

Iskola

A pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1866), ügyvédi vizsgát tett (1869).

Életút

Aradon (1869–1884), Budapesten ügyvéd (1884-től). Országgyűlési képviselő (Aradi választókerület, 1871–1872 és 1875–1881; Baksai választókerület, 1881–1884; Aranyosmedgyesi választókerület, 1885–1896; Szatmári választókerület, 1896–1901), majd a Főrendiház élethossziglan kinevezett tagja (1903–1918). A Balközép Párt (1871–1875), ill. a Szabadelvű Párt tagja (1875–1876), az abból kivált Független Szabadelvűek egyik vezetője (1876–1878), majd csoportjával együtt az Apponyi Albert vezette Egyesült Ellenzékhez, 1881-től Mérsékelt Ellenzékhez csatlakozott (1878–1884). Visszalépett a Szabadelvű Pártba (1884), amelyet a Bánffy- kormány politikája miatt rövid időre ismét elhagyott (1898–1899). Az 1870-es évek második felétől a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezetője és az igazgatótanács tagja (1881–1889), alelnöke (1889– 1891), elnöke (1891–1925). Irányítása alatt az rt. működése kiterjedt a zsilvölgyi szénbányákra, az esztergomi és borsodmegyei bányavidékre. A Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete (1901), a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) alapító elnöke (br. Hatvany-Deutsch Sándorral, 1902–1925). Nevéhez fűződik a magyar gyáripar és szénbányászat fellendülése az 1890-es évektől az I. vh.-ig. Jelentős eredményeket ért el a magyar ipar érdekeinek védelmében az osztrák monopolisztikus törekvésekkel szemben. Döntő szerepet játszott a József Műegyetem Közgazdaság-tudományi Karának megszervezésében (1920). Végrendeletében 60 000 pengőt adott az MTA-nak (1925).

Emlékezet

Halála után róla nevezték el a salgótarjáni gimnáziumot (Chorin Ferenc Gimnázium, 1926–1938).

Elismerés

Szatmár díszpolgára (1902).

Főbb művei

F. m.: A szénkérdésről. (Bp., 1907).

Irodalom

Irod.: Ch. F. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1925)
Fenyő Miksa: Emlékbeszéd Ch. F.-ről. (Nyugat, 1925)
Gyáni Gábor: Ch. F. személyi kapcsolatai. (Rubicon, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője