Cholnoky Tibor
Cholnoky Tibor

2024. szeptember 9. Hétfő

Cholnoky Tibor, csolnokossi

építőmérnök

Születési adatok

1901. július 29.

Budapest

Halálozási adatok

1991. február 21.

Budapest


Család

Nagyszülők: Cholnoky László ügyvéd, Zombath Krisztina. Sz: Cholnoky Jenő (1870–1950) geográfus, az MTA tagja, Du Barrois Petronella (Nelli) műfordító (†1917. márc. 10. Kolozsvár). Testvére: Cholnoky Béla (1899–1972) botanikus, algológus. F: Bajó Sára könyvtáros, a BME Könyvtára tud. főmunkatársa. Fia: Cholnoky Tamás (1938–) és Cholnoky Péter (1947–) mérnökök. 

Iskola

Kolozsvárott éretts. (1919), a budapesti József Műegyetemen végbizonyítványt (1923), mérnöki okl. szerzett (1933), a műszaki tudományok kandidátusa (1965). 

Életút

A Budapestre menekült kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem BTK Dékáni Hivatalának írnoka (1919–1920). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki Osztály Mechanikai Tanszékének tanársegéde (1930–1942), egy. adjunktusa (1942–1945), egyúttal a Magyar Államvasutak (MÁV) Igazgatóság Hídosztály hídvizsgáló csoportjának építésvezető mérnöke (1934–1936). A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium Vasúti Műszaki Szakosztályának munkatársa, a vasúti hídügyek, a sodronykötélpálya és a siklóügyek előadója, majd a Minisztérium főmérnöke (1936–1943), műszaki tanácsosa (1943–1945).

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) főelőadója, az I. Vasúti Főosztály vezetője (1945–1949). A BME Mérnöki Kar Mechanika Tanszékének intézeti tanára, ill. tanszékvezető egy. docense (1950. szept.–1952. okt. 18.), az ÉME, ill. az ÉKME Mechanika Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952. okt. 19.–1967. jún. 30.), a BME Mechanika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1967. júl. 1.–1971. dec. 31.), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1972-től). Az ÉME Mérnöki Kar dékánja (1952–1954), az ÉME, ill. az ÉKME rektora (1954–1957). Az MTA–TMB önálló aspiránsa. 

A MAFC tanárelnöke, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sporttanács elnöke, a Nemzetközi Főiskolai Játékok magyar szervező bizottságának tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja (1957–1965). 

Építészeti mechanikával, szilárdságtannal, rugalmasságtannal foglalkozott. Elsősorban a szerkezeteket terhelő erőrendszer vizsgálata alapján nemzetközileg is új eredményeket ért el a különböző szerkezetek statikai határozottsága, határozatlansága és elmozduló jellegének jellemzése terén. (Pl. egy labilis szerkezet a terheléstől függően lehet statikailag határozott, határozatlan, de akár elmozduló is!) A II. világháború után vezetésével állították helyre Magyarország valamennyi vasúti hídját, ezzel kapcsolatban számos új statikai módszert dolgozott ki és vezetett be a mérnöki gyakorlatba. Új módszert dolgozott ki továbbá a különböző tömegközlekedési eszközök optimális megállóhely-távolságainak megállapítására.

Nevéhez fűződik a dinám (= erők és erőpárok közös gyűjtőneve) fogalmának bevezetése a hazai statikai irodalomba. További kutatási területei: több merev testből álló síkbeli szerkezetek külső és belső reakcióinak meghatározása, testek súlypont-meghatározására vonatkozó kutatások, csapsúrlódás, csúszó súrlódás és gördülő-ellenállás vizsgálata stb. 

Emlékezet

Budapesten (XII. kerület Kléh István utca 3/c) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). 

Elismerés

Köztársasági Érdemérem (1949), Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Magyar Sportérdemérem (arany, 1960).

 

Kossuth-díj (1957). 

Főbb művei

F. m.: A vasúti hidak újjáépítése. (Magyarország közlekedésügye. Bp., 1947)
Sztatika. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Tömegközlekedési eszközök legkedvezőbb megállóhely-távolsága. (Közlekedéstudományi Szemle, 1951)
Kinematika és kinetika. Egy. jegyz. (Bp., 1951
2. átd. kiad. 1954)
Szilárdságtan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Sztatika. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1954
utánnyomások: 1956-tól)
Szilárdságtan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1954
utánnyomások: 1956–1958)
Igénybevételek és igénybevételi táblák. Egy. jegyz. (Bp., 1957
2. kiad. 1958)
Szilárdságtan. III. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1958
utánnyomások: I–III. köt. 1959-től)
Síkbeli tömör tartók igénybevételei és az igénybevételi ábrák. Egy. jegyz. (Bp., 1959
utánnyomások: 1960-tól)
A természettudományi alaptárgyak oktatásának ideológiai vonatkozásairól. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Mechanika. Egy. tankönyv. I–III. köt. I. köt. Statika. 506 ábrával. II. köt. 444 ábrával. Szilárdságtan. III. köt. Kinematika és kinetika. (Bp., 1960–1968
2. kiad. 1964–1971
3. átd. kiad. 1969–1974)
Általános térbeli dinámrendszer eredőjének meghatározása szerkesztéssel. – A feszültségi és az alakváltozási deviátor középpontjáról. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1961)
Rugalmasságtan. I–II. köt. Egy. jegyz. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1961
utánnyomások 1962-től)
Tapasztalatok az egyetemi testnevelésről és sportmozgalomról. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Tenzorábrázolási problémák. Kand. értek. (Bp., 1964)
Kiegészítés a Rugalmasságtan I–II. című jegyzetekhez. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1965
2. kiad. 1967)
Mechanika. II. köt. Szilárdságtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1966
2. kiad. 1971)
A Mohr-féle tenzorábrázolás továbbfejlesztése. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1967)
Mechanika. III. köt. Kinematika és kinetika. Egy. tankönyv. (Bp., 1968)
Laplace–Poisson-típusú és biharmonikus egyenletek numerikus megoldása. Többekkel. (Az Építéstudományi Intézet Tudományos Közleményei. 69. Bp., 1968). 

Irodalom

Irod.: Lux László: Ch. T. ny. egyetemi tanár életútja. (Magyar Építőipar, 1979)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1991. márc. 7.–Népszabadság, 1991. márc. 12.)
Balázs Dénes: Ch. T. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője