Buzás Márton
Buzás Márton

2024. március 29. Péntek

Buzás Márton

politikus

Születési adatok

1896. október 7.

Péterfalva, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1972. április 29.

Budapest


Család

Sz: Buzás János, Prókai Borbála. Öt testvére élte meg a felnőttkort (három fiú és két leány). F: 1923–1965: Hanusi Margit (1903–1965). Tizenegy gyermekük született (három fiú és nyolc leány). Legidősebb fia, ifj. Buzás Márton az ország német megszállása idején Mikó Zoltán vk. százados fegyveres nemzeti ellenálló csapatának, majd a Görgey-zászlóaljnak a tagja.

Iskola

Hat elemi osztályt végzett.

Életút

Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1917–1918), tizedes rangfokozattal szerelt le (1918). Az 1930-as években a szélsőjobboldali nézetek hatottak rá, bekapcsolódott a nyilasmozgalomba, később a Magyar Parasztszövetség aktivistája, községi szervezőtitkára (1939–1944); ekkor került kapcsolatba Dobi Istvánnal (1898–1968) és Veres Péterrel (1897–1970). A II. világháború alatt kommunista agitáció miatt csendőri felügyelet alá helyezték (1943), majd bebörtönözték, Sopronkőhidán raboskodott (1943–1944).

 

A II. világháború után Péterfalván telepfelügyelő és megbízott faluvezető, a Nemzeti Parasztpárt (NPP) egyik megyei vezetője (1945. ápr.–máj.). Az NPP nemzetgyűlési képviselője (Heves és Nógrád–Hont vármegyék, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.; kizárták a pártból: 1946. márc., mandátumát mint független képviselő töltötte ki). Az államhatalom megdöntésére irányuló szervezkedés koholt vádjával hét év börtönre ítélték, amit – az 1956-os forradalom miatt megszakítással – ki is töltött (1954–1960).

Az NPP-n belül Kovács Imre (1913–1980) politikáját támogatta, a párt intézőbizottságának és képviselőcsoportjának együttes ülésén egymaga állt ki a főtitkár mellett (1945. dec. 6.). Követelte, hogy az NPP határolódjon el a kommunistáktól, mert az FKgP-től csak így hódíthat el szavazatokat. Az NPP baloldali szárnyához tartozók, az MKP-vel szorosan együttműködők ekkor még nem tudták Kovács Imre híveit eltávolítani, ám a főtitkár támogatójával szemben erélyesen felléphettek: régebbi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt kizárták a pártból. Mandátumáról azonban nem mondott le, pártonkívüli képviselőként tevékenykedett. Hosszú börtönbüntetése alatt többször is kórházi kezelésre szorult. A börtönben szerzett betegsége következtében a budakeszi szanatóriumban ápolták, Budapesten hunyt el.

Irodalom

Irod.: Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996)
Buzás Márton, ifj.: Egy megalkuvás nélküli tiszta élet. Parasztgyerek a híd alatt. (Magyar Nemzet, 1996. okt. 18.)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998).

 

 

neten:

 

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X9KS-JHQ?i=16&
cc=1452460&
personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7YGG-C5MM
(halotti anyakönyve)

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője