Buzágh Aladár
Buzágh Aladár

2024. november 13. Szerda

Buzágh Aladár, buzinkai

kémikus

Születési adatok

1895. július 6.

Derencsény, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1962. január 20.

Budapest


Család

Sz: Buzágh István evangélikus lelkész, Kollár Gizella.

Iskola

Középiskoláit Losoncon és Rimaszombatban végezte. A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1918), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1921), a mezőgazdasági kolloidkémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 1935). Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.).

Életút

A pestszentlőrinci lőszergyár, szappangyár, borkősavgyár és vegyvizsgáló laboratórium gyakornoka (1918–1919). A bp.-i tudományegyetem II. sz. Kémiai Intézete tanársegéde (1919–1933), egy. adjunktusa (1933–1940), az Általános Kémiai Intézet laboratóriumvezetője (1940–1944), a kolloidkémia és a kémiai technológia c. ny. rk. (1940–1944), ny. rk. (1944–1946), ny. r. tanára (1946–1950); és az Intézet igazgatója (1944–1950). Az ELTE TTK Kolloidkémiai és Kémiai Technológiai Intézet, ill. Tanszék ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1962) és a Tanszék vezetője (1950–1962). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanára is (1935–1944). Wolfgang Ostwald lipcsei intézetében járt hosszabb tanulmányúton (1926–1927), a berlin-dahlemi Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet Rockefeller-ösztöndíjasa (1928), majd német alapítványi ösztöndíjas vendégkutató (1929–1930; utóbbi két alkalommal Herbert Freundlich mellett dolgozott). A magyarországi kolloidkémiai iskola megalapítója és a szakterület első egyetemi tanára. Különösen jelentős eredményeket ért el a peptidizációs folyamatok, a cellulóz és a lignin szerkezetének vizsgálata terén. Új eljárást dolgozott ki a bentonitok (Buzágh– Szepesi-féle eljárás), a diszperz rendszerek tulajdonságai, ill. a gélek szerkezete és a gélszerkezetek öregedésének vizsgálatára. Nemzetközileg is jelentős az ún. Ostwald–Buzágh-üledékszabály, ill. az adhézió mérésére kidolgozott kvantitatív módszere.

Emlékezet

Síremléke a Farkasréti temetőben van (Pátzay Pál szobrászművész alkotása, 1962). Márvány emléktábláját az ELTE TTK Kémiai Épületében avatták fel (Rieger Tibor alkotása, 1980), s ugyanitt egy termet is elneveztek róla (Buzágh Aladár-terem). Emlékére az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Buzágh Aladár-díjat alapított (az éves osztályülésen adják át: egy fődíjból és több mellékdíjból áll; a szakma kiváló művelői vehetik át a fődíjat, a mellékdíjjal fiatal kémikusok eredményeit jutalmazzák, 1979-től).

Elismertség

Az MTA igazgatói tagja (1946. dec. 19.–1949. okt. 31.).

Elismerés

Munka Érdemrend (1953). Kossuth-díj (a termelés szempontjából nagy jelentőségű eredményeiért és a hazai papírgyártás előmozdításáért, 1949; arany fokozata az agyagásványok kolloidkémiai sajátosságainak vizsgálatában elért eredményeiért, 1954).

Főbb művei

F. m.: A kloralhydrát és káliumpermanganát egymásrahatásának sebességéről. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)
A kolloidok természettudományi jelentősége. (Magyar Chemiai Folyóirat melléklete, 1931)
Adsorption. Dissolution und Peptisation. (Kolloidchemisches Taschenbuch. Leipzig, 1935
új kiad. 1960)
Kolloidik. Eine Einführung in die Probleme der modernen Kolloidwissenschaft. (Dresden–Leipzig, 1936)
Az adszorpciós rétegek szerkezete és az adhézió folyékony közegekben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1938. dec. 12.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Üledékek folyadékáteresztő- és folyadékfelszívó képességéről. Erényi Edittel. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Az óriásmolekulák világa. (A kémia és vívmányai. Szerk. Erdey-Grúz Tibor, Gróh Gyula. Bp., 1940)
A mesterséges kollagénrostok képződésének feltételeiről. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1941)
A szuszpenziók belső súrlódásáról. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1942)
A kolloidkémiai kutatások jelenlegi irányai. (Bp., 1942)
Emulziók és emulgeáló szerek. (Bp., 1943)
Kolloidika. A kolloidkémia és kolloidfizika kézikönyve. 1–2. köt. (Bp., 1946–1949
2. kiad. 1949–1952
szlovákul: Bratislava, 1958–1961)
Heterogén katalízisre vonatkozó vizsgálatok. Akadémiai székfoglaló. (Magyar Kémikusok Lapja, 1947)
Über den Einfluss der dialektischen Eigenschaften auf die Entwicklung der Gelstrukturen. Szőnyi Jolánnal. (Acta Chimica, 1953)
Keverékgélek peptizálásáról. B. Gere Évával. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
A kolloidika praktikuma. Egy. tankönyv. (Bp., 1954
2. átd. kiad. 1962
szlovákul: Bratislava, 1958)
Über eine kolloidchemische Methode zur Bestimmung des Montmorillonits in Bentoniten. Szepesi Károllyal. – Über die Lichtempfindlichkeit der Silberbromidsuspensionen. Gróh Gyulával. (Acta Chimica, 1955)
Fagyasztás befolyása a kolloidok tulajdonságaira. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Gélekben végbemenő kémiai reakciókról. Kőrösné Fraknóy Verával. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1958).

Irodalom

Irod.: Schay Géza: Aladár Buzágh. (Acta Chimica, 1962)
Lengyel Béla: B. A. (Magyar Tudomány, 1962)
Komáromy Istvánné: B. A. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Tar Ildikó: B. A. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1995)
Nagy Miklós–Dékány Imre: Száz éve született B. A., a hazai kolloidkémiai oktatás és kutatás megalapozója. – Beneke, Klaus–Lagaly, Gerhard: B. A. tudományos munkássága a Kolloid Zeitschrift című folyóiratban. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995)
Kőrösné Fraknóy Veronika: B. A. helye és szerepe a magyar kolloidkémia történetében. (Magyar Kémikusok Lapja, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője