Büttner Júlia
Büttner Júlia

2024. december 8. Vasárnap

Büttner Júlia, G.

író, újságíró

Névváltozatok

güntherwitzi

Születési adatok

1848. május 22.

Sajóvámos, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1925. február 25.

Aranyosmarót, Bars vármegye


Család

Sz: lovag Büttner József, Dlhovszky Anna (†1883). Apja a gr. Keglevich család jószágigazgatója, s több megye táblabírája volt. Testvére: Büttner Lina (1846–1917) író, újságíró; valamint Büttner Emil (†1887) ügyvéd, Büttner Géza, ill. Markovichné Büttner Molly és Büttner Berta.

Iskola

A sajóvámosi leánynevelő intézet növendéke.

Életút

A Fővárosi Lapok (1872–1896), a Magyarország és a Nagyvilág (1874–1876), a Magyar Bazár (1875–1883), az Ország-Világ (1885– 1889), a Képes Családi Lapok (1891–1900), a Magyar Lányok (1895–1916), az Alkotmány munkatársa (1908–1916); a Barsmegyei Hírlap szerkesztője (1887). Testvérével együtt a századelő népszerű írónője, kedvelt leányregények szerzője. Első írása 1873-ban jelent meg a Fővárosi Lapokban. Rendkívüli termékeny szerző volt, több mint száz elbeszélést és egy regényt írt. Írásaira leginkább Beniczkyné Bajza Lenke munkái hatottak. Elevenebb, erőteljesebb jellemeket alkotott, mint testvére, Büttner Lina. Írásai sokszor egész elbeszélésciklust tettek ki: alakjai vissza-visszatérnek más novelláiban, történeteik gyakran újabb írásaiban folytatódnak, s így hőseinek újabb és újabb jellemző tulajdonságait fejti ki. Akárcsak testvére, ő is gyakran írt a dzsentri élet visszásságairól, a vagyonhajhászó újgazdag emberek manipulációiról. A méltóságos asszony emberei (1904) c. elbeszéléssorozata a magyar vidéki nagyasszony igen sikerült bemutatása. Sok szerelmi novellát is írt, amelyekben boldogsággal végződő történet egy sincs. Szinte kizárólag csak a fájdalmat, a szenvedést, a csalódást és a megcsalatást írja le – sokszor drámai erővel és igen fejlett lélekrajzzal. Ellentétben testvérével ő elsősorban elbeszéléseit rendezte kötetbe, ifjúsági regényei egy-két kivétellel folyóiratokban maradtak. Legismertebb írása mégis egy ifjúsági regénye (az Édes mostoha, 1897).

Emlékezet

Apjuk halála után Aranyosmarótra költöztek, a Vármegyeház utcai Büttner-házban laktak.

Főbb művei

F. m.: Örvény a révben. Reg. (Bp., 1885)
Rózsák könyve. Hazai és külföldi írók műveiből összeáll. (Bp., 1886)
Az édes mostoha. Elbeszélés az ifjúság számára. (Bp., 1897
2. kiad. 1914
3. kiad. 1922)
Úgy amint volt. Elbeszélések. (Családi regénytár. 13. Bp., 1901)
A méltóságos asszony emberei. Elbeszélések. (Családi regénytár. 37. Bp., 1904)
Az elveszett aranyvirág. Regény fiatal leányok számára. (Bp., 1906)
Kedves történetek. Elbeszélések. (Bp., 1907).

Irodalom

Irod.: Faylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről. (Bp., 1889)
Fischer Ida: Büttner Lina és Júlia. (Bp., 1934).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője