Család

Sz: lovag Büttner József, Dlhovszky Anna (†1883). Apja a gr. Keglevich család jószágigazgatója, s több megye táblabírája volt. Testvére: Büttner Lina (1846–1917) író, újságíró; valamint Büttner Emil (†1887) ügyvéd, Büttner Géza, ill. Markovichné Büttner Molly és Büttner Berta.

Iskola

A sajóvámosi leánynevelő intézet növendéke.

Életút

A Fővárosi Lapok (1872–1896), a Magyarország és a Nagyvilág (1874–1876), a Magyar Bazár (1875–1883), az Ország-Világ (1885– 1889), a Képes Családi Lapok (1891–1900), a Magyar Lányok (1895–1916), az Alkotmány munkatársa (1908–1916); a Barsmegyei Hírlap szerkesztője (1887). Testvérével együtt a századelő népszerű írónője, kedvelt leányregények szerzője. Első írása 1873-ban jelent meg a Fővárosi Lapokban. Rendkívüli termékeny szerző volt, több mint száz elbeszélést és egy regényt írt. Írásaira leginkább Beniczkyné Bajza Lenke munkái hatottak. Elevenebb, erőteljesebb jellemeket alkotott, mint testvére, Büttner Lina. Írásai sokszor egész elbeszélésciklust tettek ki: alakjai vissza-visszatérnek más novelláiban, történeteik gyakran újabb írásaiban folytatódnak, s így hőseinek újabb és újabb jellemző tulajdonságait fejti ki. Akárcsak testvére, ő is gyakran írt a dzsentri élet visszásságairól, a vagyonhajhászó újgazdag emberek manipulációiról. A méltóságos asszony emberei (1904) c. elbeszéléssorozata a magyar vidéki nagyasszony igen sikerült bemutatása. Sok szerelmi novellát is írt, amelyekben boldogsággal végződő történet egy sincs. Szinte kizárólag csak a fájdalmat, a szenvedést, a csalódást és a megcsalatást írja le – sokszor drámai erővel és igen fejlett lélekrajzzal. Ellentétben testvérével ő elsősorban elbeszéléseit rendezte kötetbe, ifjúsági regényei egy-két kivétellel folyóiratokban maradtak. Legismertebb írása mégis egy ifjúsági regénye (az Édes mostoha, 1897).

Emlékezet

Apjuk halála után Aranyosmarótra költöztek, a Vármegyeház utcai Büttner-házban laktak.