Bús Imre
Bús Imre

2022. január 29. Szombat

Bús Imre

politikus

Születési adatok

1890. december 7.

Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1980. február 8.

Veszprém


Család

Sz: Bús Imre (1849–1927) kiskunhalasi gazdálkodó, Bacsó Mária (1862–1938). Öt testvére: Bús Mária (1880–1968), Bús Julianna (1895–1974); Bús József (1883–1927), Bús Sándor (1893–1914) és Bús Lajos (1898–1979) gazdálkodók. F: 1948-tól Kisari Mária (1910–1997) polgári iskolai tanárnő. Leánya: Bús Mária (1950–) erdőmérnök.

Iskola

Hat elemit végzett.

Életút

1911-től katona, az I. vh.-ban a szerb, majd az orosz fronton szolgált, hadifogságba esett, s csak 1919-ben térhetett vissza Magyarországra. A két vh. között – apja halála után – Kiskunhalas környéki földjén gazdálkodott, majd a halasi református egyház egyik birtokát igazgatta (a 160 kh-as Szathmáry-birtokot, 1940-től). A II. vh. után a kiskunhalasi képviselő-testület tagja; belépett az FKgP-be (1945–1947), majd a párt balratolódása miatt átlépett a Barankovics-féle Demokrata Néppártba (DNP, 1947). A DNP országgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék Kecskemét és Baja törvényhatósági jogú városokkal, 1947–1949). A református egyház presbitere, gondnoka (1945). Kiskunhalas és környéke egyik ismert helyi gazdálkodója. Sikeres saját gazdaságot hozott létre, Füzesen tanyán épített, erdőt telepített. Foglalkozott a mezőgazdaság új eredményeivel, néhány hétig államköltségen Bajorországban járt tanulmányúton (1936), majd jelentős szerepet vállalt a helyi Hangya Szövetkezet munkájában. Írásaiban a tanyasi gazdák életkörülményeinek javításáért harcolt. A II. vh. után az FKgP-hez csatlakozott, majd átlépett a DNP-be. Országgyűlési képviselőként a parlament Földművelési Bizottságában tevékenykedett. Kezdeményezte egy kiskunhalasi konzervgyár-szövetkezet megalapítását (1948). Az Országgyűlés feloszlatását követően rendőri felügyelet alá helyezték (1949); később földjét kényszerűségből felajánlotta az államnak (1951), s megmaradt 1200 négyszögöl földjükből éltek. A forradalom idején részt vett az FKgP helyi szervezetének újjáalakuló ülésén (1956. okt.), de a helyi eseményekben nem vállalt vezető szerepet. Az 1960-as évek elején még zaklatások érték, mert a szövetkezesítést ellenző földművesek szemében személye még mindig a paraszti önállóságot jelentette.

Emlékezet

Életrajzát leánya, Bús Mária állította össze (Bús Imre életútja címmel, kéziratban.)

Szerkesztés

Írásai a Köztelekben jelentek meg (1936–1938).

Főbb művei

F. m.: Üzen a puszták népe. B. I. beszéde a kiskunhalasi gazdagyűlésen a földművelésügyi miniszter látogatása alkalmából. (Köztelek, 1938)
Kétmillió tanyai lakos érdekeinek védelmében. A belügyi költségvetés tárgyalásán a tanyai lakosság érdekében mondott beszéde. (Hazánk, 1948. febr. 20.).

Irodalom

Irod.: Öt perc a folyosón. Interjú B. I.-vel. (Hazánk, 1948. márc. 5.)
Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon. 1944–1949. Szerk. Kovács K. Zoltán, Rosdy Pál: (Bp., 1996)
Kiskunhalas országgyűlési képviselői. (Kiskunhalas almanach. Kiskunhalas, 2002)
Sz. R.: B. I. (Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője