Család

Sz: Burchard Rezső minisztériumi tanácsos, Török Mária. Nagyapja: Burchard-Bélaváry Konrád (1837–1916) gazdasági vezető, főrendiházi tag.

Iskola

A bp.-i Csalogány utcai tanítóképző intézetben tanítói okl. szerzett (1916), Amszterdamban Maria Montessori tanfolyamán végzett (1924), majd Rómában nemzetközi Montessori-tanfolyamon tanult (1930).

Életút

Budapesten tanító (1916–1918), majd Bécsben és Hollandiában Montessori-rendszerű iskolákban tanított (1919–1926). Visszatért Magyarországra (1926), Budapesten saját óvodát (1927–1944) és népiskolát tartott fenn (1928–1941); egyúttal a bp.-i óvónőképző intézetekben továbbképző tanfolyamokat szervezett és gyakorlati bemutatókat tartott (1936–1940). A SZDP pedagógiai munkaközösségének tagja (1942–1943), részt vett a származásuk vagy nézeteik miatt üldözöttek mentésében (1944). A Népjóléti Minisztérium kisdedóvási osztályvezetője (1945–1948), a bp.-i Huba utcai pedagógiai gimnázium igazgatója (1948– 1956), az Oktatásügyi Minisztérium szakértői bizottságának tagjaként részt vett a felsőfokú óvónőképzés koncepciójának kidolgozásában (1956–1957), a kecskeméti óvónőképző intézet igazgatója (1959–1962). A Maria Montessori által kidolgozott nevelési módszer magyarországi meghonosítója és nagy hatású képviselője. Vezető szerepet játszott a kisdedóvási törvénytervezet kidolgozásában (1946), az óvodák államosításának kezdeményezője (1946–1948). Magyarországon korábban az óvónők (óvók) középfokú képesítéssel, azaz az érettségi vagy a tanítói oklevél megszerzése után helyezkedhettek el. Az óvóképzés felsőfokúvá alakítása elsősorban Burchard-Bélaváry Erzsébet érdeme. Döntő részt vállalt az Oktatásügyi Minisztériumnak a felsőfokú óvó(nő)képzés koncepciójának kidolgozásában (1956/57), azaz abban, hogy Magyarországon – a világon először! – felsőfokú intézményben tanulhattak a jövő óvónői (1959. szept. 8-ától, Kecskeméten, Szarvason és Sopronban). Az Országos Pedagógiai Intézet külső munkatársaként részt vett az 1972-ben bevezetett óvodai nevelési program kidolgozásában. Fogl. még az értelmi fejlődés kérdéseivel, továbbfejlesztette a matematikai foglalkozások módszerét.