Bund Károly
Bund Károly

2025. április 24. Csütörtök

Bund Károly

erdész

Születési adatok

1869. június 4.

Besztercebánya

Halálozási adatok

1931. május 16.

Budapest


Család

F: Palmer Irén.

Iskola

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végzett (1891).

Életút

Állami szolgálatba lépett (1891), a Besztercebányai Erdőigazgatóság erdésze (1891–1894), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdőrendészeti Osztályának munkatársa (1894–1900). Az Országos Erdészeti Egyesület titkára (1900–1931), főerdőtanácsosi rangban (1923-tól), majd miniszteri tanácsosként nyugdíjazták (1931). A 20. sz.-i magyar erdészet egyik jelentős személyiségeként elsősorban erdőrendezéssel, erdőműveléssel, az egyházi erdőbirtokok vagyonfelügyeleti jogával, valamint a magyarországi alsó- és felsőszintű erdészeti szakképzés megújításával fogl. A korabeli erdőtörvények és erdőrendezési utasítások egyik kidolgozója.

Emlékezet

A Farkasréti temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002).

Elismerés

Ferenc József-rend lovagkeresztje (1906).

Szerkesztés

Az Erdészeti Lapok (1900–1924) és az Országos Erdészeti Egyesület Jogkönyveinek szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Erdei fák növekvési erélyének átöröklődése. (Erdészeti Lapok, 1895)
Az erdei fanemek földrajzi elterjedésének megfigyelése. (Erdészeti Lapok, 1897)
Erdőgazdaság szépészeti czéllal. – Luczfenyőre vonatkozó fatermési tábláink összehasonlítása. (Erdészeti Lapok, 1898)
Az erdei fák némely tulajdonságainak átöröklődéséről. (Erdészeti Lapok, 1899)
Szakvélemény Budapest székesfőváros erdőgazdaságáról. Tavi Gusztávval, Vadas Jenővel. (Bp., 1900)
Az erdőrendezési szolgálat szervezete. (Erdészeti Lapok, 1901)
A külföld erdőrendezési eljárásai. 1–5. (Erdészeti Lapok, 1901–1903)
Az állami erdőtisztek ügye. (Erdészeti Lapok, 1906)
Az ipolyvölgyi erdőirtásokról. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1907)
A birtokpolitikai törvényjavaslat. (Erdészeti Lapok, 1909)
Az erdő művelése és haszonvétele. (Erdészeti Lapok, 1910)
Bükkösök és erdei fenyvesek elegyítése tölggyel. (Erdészeti Lapok, 1911)
Az erdészeti államvizsgát megelőző gyakorlati kiképzés. (Erdészeti Lapok, 1914)
Magyarország erdészete. Vadas Jenővel. (Selmecbánya, 1914)
Táblák, álló fák és faállományok fatömegének meghatározása. A Német Birodalom és Ausztria erdészeti kísérleti állomásainak munkálatai alapján összeáll. Grundner, F. és Schwappach, A. A 4. német kiad. alapján sajtó alá rend. B. K. (Bp., 1916)
Az új adótörvények és az erdőgazdaság. (Erdészeti Lapok, 1917)
A szálerdő természetes felújításának módjai. (Erdészeti Lapok, 1920)
Az erdő földadója. (Erdészeti Lapok, 1922).

Irodalom

Irod.: B. K. Arcképével. (Erdészeti Lapok, 1931)
Király Pál: Emlékbeszéd B. K. sírjánál, halálának 50. évfodulóján. (Az Erdő, 1981).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője