Bulyovszky Gyula
Bulyovszky Gyula

2022. január 17. Hétfő

Bulyovszky Gyula

újságíró, író, politikus

Születési adatok

1827. április 10.

Rákoskeresztúr, Pest vármegye

Halálozási adatok

1883. április 17.

Budapest


Család

Sz: Bulyovszky Lajos gazdatiszt. Szülei Inokáról költöztek Rákoskeresztúrra. F: 1848-tól Szilágyi Lilla (1833–1909) színésznő, Szilágyi Pál (1793–1874) színész leánya. Fia: Bulyovszky Aladár.

Iskola

Iskoláit Pesten és a debreceni kollégiumban végezte, a pesti tudományegyetemen jogot tanult, ügyvédi vizsgát tett (1847), de sohasem praktizált.

Életút

A Pesten kitört forradalom kezdetén az események egyik főszereplője, a pesti ifjúság egyik vezetője (1848. márc. 15.). Jókai Mórral a Tizenkét Pont első változatának összeállítója, majd a Pest város tanácsával tárgyaló hatfős bizottság tagja, később részt vett az Ellenzéki Kör népgyűlésein és szerepet vállalt a Közcsendi Bizottmányban is. A forradalom és szabadságharc idején a Belügyminisztérium (BM) tisztviselője (1848–1849). A bukás után évekig Németországban és Angliában élt; felesége nagy sikert aratott a boroszlói, a hamburgi és a weimari színpadokon. Hazatérése után nem vállalt állást, kizárólag irodalommal foglalkozott. A tárca műfaj magyarországi meghonosítója és irodalmi ranggá emelője. Az 1840-es–1860-es évek népszerű publicistája. Verseket, elbeszéléseket és színműveket is írt. Végrendeletében 4000 koronát hagyott az MTA-ra.

Emlékezet

Arcképe fametszetben megjelent a Nyáry Albert A magyar forradalom napjai 2. füzetében (Pest, 1848) és a Hölgyek Lapjában kőnyomatú műlapon (Elischer Lajos rajza, 1880). Rákoskeresztúri (Pesti úti) szülőháza múzeumi védettségű. A klasszicista stílusú kúria falán márvány emléktábla hirdeti egykori tulajdonosa emlékét.

Szerkesztés

Első írásai a Honderűben (1843), a Regélő Pesti Divatlapban (1843), ill. a Pesti Divatlapban jelentek meg (1844–1846). Az Életképek állandó munkatársa (1847–1848), Kossuth Hírlapjának munkatársa és színi bírálatokat írt a Nemzeti Ujságba (1848–1849). Hazatérése után az általa alapított Nefelejts (1859–1864), a Hölgyfutár (1862) és a Sürgöny c. lapok szerkesztője (1864–1866). Tárcái a fentieken kívül még – elsősorban – a Magyar Hírlapban (1849–1856), a Budapesti Hírlapban (1853–1860), a Divatcsarnokban (1854), a Családi Lapokban (1855), a Pesti Naplóban (1855–1857), a Délibábban (1855–1857), a Szépirodalmi Közlönyben (1857), a Magyar Néplapban (1857), az Aradi Lapokban (1858–1859), a Koszorúban (1863), az Ország Tükrében (1863) és a Fővárosi Lapokban jelentek meg (1870–1883). Vas Gerebennel az első magyar „humorisztikai naptár” szerkesztője (az 1851. esztendőre). Álneve: Inokai Csalán.

Főbb művei

F. m.: A székely leány. Eredeti regényes vígopera 3 felvonásban. Zenéjét Huber Károly szerezte. (Pest, 1858)
Fuzio. Vígjáték 3 felvonásban. (Nemzeti Színház Könyvtára. 124. Bp., 1879
bem.: Nemzeti Színház, 1878).

Irodalom

Irod.: Beöthy Zsolt: B. Gy.: Fuzio. (B. Zs.: Színműírók és színészek. 1878–1881. Bp., 1882)
B. Gy. (Vasárnapi Ujság, 1883)
Milassin Vilmos: B. Gy. (Hölgyek Lapja, 1883. ápr. 22.)
Ördög Róbert: Epizódok B. Gy. életéből. (Hölgyek Lapja, 1883. ápr. 29.)
Bartók Albert: B. Gy. (Honismeret, 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője