Büky Béla
Büky Béla

2022. január 22. Szombat

Büky Béla

nyelvész

Születési adatok

1928. november 22.

Budapest

Halálozási adatok

1998. április 2.

Budapest


Család

Sz: Büky Béla (1899–1983) festő- és bábművész, rajzpedagógus, Nagy Ilona, Nagy Lázár székely festőművész, ipariskolai tanára leánya. Öten voltak testvérek. Testvérei közül: Büky Zsuzsanna építészmérnök és Büky Géza zongoraművész. F: 1961-től Horváth Mária könyvtáros, az MTA Könyvtára Folyóiratosztályának vezetője.

Iskola

A ciszterci rend Szent Imre Gimnáziumában (= József Attila Gimnázium) éretts. (1947), az ELTE BTK-n magyar–francia szakos tanári okl. szerzett (1952), a nyelvtudományok kandidátusa (1977).

Életút

Az MTA Könyvtára könyvtárosa, kézirattári munkatársa, kiadványszerkesztője (1951–1974), az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa, tud. főmunkatársa (1974–1995). A Miskolci Bölcsészegyesület tanszékvezető tanára (1990–1998). A magyar nyelv és irodalom korai forrásaival, elsősorban az első magyar bibliafordítással fogl. Vizsgálta még a magyar névadás szociológiáját és pszichológiáját, valamint az interperszonális kapcsolatok beszédvonatkozásait. A magyarországi pszicholingvisztikai kutatások egyik elindítója. Összeállította a magyar beszédkutatás bibliográfiáját.

Elismertség

A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja (1975-től). A Societas Linguistica Europaea tagja (1989-től). A Magyar Pszichológiai Társaság, a Magyar Orvostörténeti Társaság és a Magyar Szemiotikai Társaság tagja.

Elismerés

A Miskolci Bölcsészegyesület díszdoktora (posztumusz, 1998). Akadémiai Díj (1996).

Szerkesztés

A Petőfi-szótár (1974–1987), az Etimologisches Wörterbuch der Ungarischen Sprache munkatársa (1983–1995). Az Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis alapító szerkesztője (1991–1998).

Főbb művei

F. m.: A fővárosi keresztnévadás tanulmányozásának főbb kérdései. (Névtudományi Vizsgálatok, 1960)
A fővárosi keresztnévadás hatóerői. (Nyelvtudományi értekezések. 26. Bp., 1961)
Hogyan korrigált Pázmány Péter? (Magyar Nyelv, 1962)
Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában. (MTA Könyvtárának Közleményei. 29. Bp., 1962)
Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz. Csengeryné Nagy Zsuzsával. (MTA Könyvtárának Közleményei. 36. Bp., 1963)
Hagyomány és újszerűség a mai budapesti keresztnévadásban. Az 1962. évi adatok alapján. (Magyar Nyelvőr, 1964)
A tudományos tájékoztatás egyik feladatköre. Témamegoszlási statisztikák készítése és alkalmazása. (MTA Könyvtárának Közleményei. 43. Bp., 1964)
A beszélő és a hallgató szubjektív viszonyának befolyásolása, mint beszédcél. (Pszichológiai tanulmányok. 6. Bp., 1964)
Nagy Idai András Calepinus-szótára. (Magyar Nyelv, 1965)
A Jankovich Miklós-féle katalógusgyűjtemény, mint ismeretlen, 1712 előtti régi magyar könyv- és variánsadatok forrása. (Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadványai. B/1. Székesfehérvár, 1966)
A Czuczor–Fogarasi-féle szótár keresztnévanyaga. (Magyar Nyelv, 1967)
Három színműfordítás az első magyar színtársulatok korából. Hajnal Gáspárral. (Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadványai. B/2. Székesfehérvár, 1967)
A Calepinus-szótár – 1585, 1607 – magyar orvosi szókincse. 1–2. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1967–1968)
Tények, elvek és a mai budapesti keresztnévadás. (Magyar Nyelvőr, 1968)
A beszédtanítás pszichológiája. (Pszichológia – nevelőknek. 3. Bp., 1973
2. jav. kiad. 1977
3. kiad. 1979
4. jav. kiad. 1982)
Beszédkutatás, halláskutatás és ezek rokonterületei Magyarországon. Bibl. Összeáll. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. 10. Bp., 1974)
A beszédcélkutatás és ennek fejlődéslélektani vonatkozásai. (Pszichológiai tanulmányok, 1974)
Névadás és lakóhely. (Magyar Nyelvőr, 1974)
A gondolkodás és a beszéd fejlődésének összefüggései. (A pszichológia szerepe az oktatási és nevelési folyamat hatékonyságának növelésében. Szeged, 1975)
A pszichikumra és elemeire vonatkozó szókészlet kritikai vizsgálata a ránk maradt első magyar bibliafordítás adatai alapján. Kand. értek. (Bp., 1977)
A Bécsi Kör filozófiája és a nyelvtudomány. (Nyelvi rendszer és nyelvhasználat. Bp., 1980)
Milyen bibliát használt Pázmány Péter? (Vigilia, 1981)
A lelki élet szókincsének eredete. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
Nyelvi képességek, fogalomkincs, megértés. A pszicholingvisztika gyakorlati lehetőségei. Egyed Andrással, Pléh Csabával. (Bp., 1984)
Comenius tankönyveinek orvosi vonatkozású szavai és a szóhasználat eszmetörténeti háttere. (Orvostörténeti Közlemények, 1985)
A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyarban. A kandidátusi értekezést átdolgozó monográfia. (Bp., 1986)
Pillantás a gesztusok világába. (Jel–Kép, 1986)
A beszédhangok gyakorisága első osztályos gyermekek spontán beszédében. Gósy Máriával. (Magyar Nyelvőr, 1988)
A magyar pszicholingvisztika főbb kérdéseinek történeti és kritikai bemutatása. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1988)
A legősibb nyelvi rétegekre visszanyúló orvosi szavaink. (A magyar nyelv rétegződése. Szerk. Kiss Jenő, Szüts László. Bp., 1988)
Várkonyi Hildebrand Dezső pszichológiai magánegyeteme. Sellei Zoltánnal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1989)
A magyar nyelvtudomány főbb kérdéseinek pszichológiai-pszicholingvisztikai összefüggései. 1900–1991. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1992)
A magyar nyelvtudomány és pszichológia tudományközi kapcsolatai századunkban. (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 204. Bp., 1996).

Irodalom

Irod.: Elekfi László: B. B. (Magyar Nyelv, 1998)
Horváth László: Búcsú B. B.-tól. (Magyar Nyelvőr, 1998)
B. B. Művei bibliográfiájával. Összeáll. Zaicz Gábor. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 71. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője