Buday Kálmán
orvos, patológus
Születési adatok
1863. október 13.
Pécs
Halálozási adatok
1938. november 17.
Budapest
Család
Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. F: Békessy Anna. Fia: Buday László (1901–) orvos. Tízen voltak testvérek, testvérei közül: Buday Béla (1865–1944) mérnök, Buday László (1873–1925) statisztikus, az MTA tagja és Buday Dezső (1879–1919) jogász.Iskola
A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1882), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1886), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1931. máj. 15.).Életút
A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézete gyakornoka (1886–1890), az I. sz. Sebészeti Klinika műtőorvosa (1890), egy. tanársegéde (1890–1894), a bécsi és a berlini egyetemen állami ösztöndíjas vendégkutatója (1894–1895). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem helyettes tanára (1895–1896), magántanára (1896), ny. r. tanára és a Kórbonctani Intézet igazgatója (1896–1913). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan ny. r. tanára és az I. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1913–1933); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1917–1918). Bakteriológiával, egyes baktériumok kórokozó szerepének vizsgálatával fogl., elsőként írta le a bacillus biogenes anaerobius nevű kórokozó baktériumot. Jelentős eredményeket ért el a szájüreg és a tüdő üszkös gyulladása, az ún. lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana területén. Elsők között vizsgálta Magyarországon a tüdőbetegségek szociális okait.Elismertség
A Magyar Pathológusok Egyesülete alapító tagja (1932-től). A Budapesti Orvosegyesület elnöke.Elismerés
A szegedi Ferenc József (1933) és a debreceni Tisza István Egyetem t. doktora (1937).Főbb művei
F. m.: A csontok és ízületek gümőkórja. (Bp., 1895)A pathológiás óriásnövés egy esete. Jancsó Miklóssal. (Kolozsvár, 1897
németül: Leipzig, 1898?)
Az orvostudományok fejlődéséről. (Kolozsvár, 1906)
Kórboncolástan. Veszprémy Dezsővel. Egy. tankönyv. 1–2. 1. Általános rész. 2. Részletes rész. (Bp., 1914–1915
3. átd. kiad. 1928–1929)
A vaslerakódások jelentősége a Banti-kóros lépdaganatokban. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1916. nov. 13.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Az agyvelői cysticercus racemosusról. (Orvosi Hetilap, 1924)
Az anaemiák kórbonctana. (Bp., 1928)
A lymphogranulomatosis kórbonctana és kórszövettana. (Bp., 1930)
A constitutio szerepe a rheumas betegségek keletkezésében. (Bp., 1931)
A lymphogranuloma-sejtek szerkezetéről. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1933. márc. 13.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A gümőkór alaki tulajdonságai tekintettel annak különböző időszakaira. (Orvosképzés, 1936)
A tuberculosis, mint szociális bántalom. A gümőkór szociálpathológiája. (Extrapulmonalis tuberculosis. Bp., 1938).
Irodalom
Irod.: Balogh Ernő: B. K. (Orvosi Hetilap, 1937)Baló József: K. B. (Szeged, 1938)
Balogh Ernő: In memoriam Kálmán Buday. (Orvosképzés, 1938)
Balogh Ernő: Nagy tanítómesterünk, B. K. emlékezete. (Orvostörténeti Közlemények, 1965)
Honti József: B. K. kórboncnokprofesszor emlékezete. (Orvosi Hetilap, 2008. 22.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)