Buday Kálmán
Buday Kálmán

2022. január 28. Péntek

Buday Kálmán

orvos, patológus

Születési adatok

1863. október 13.

Pécs

Halálozási adatok

1938. november 17.

Budapest


Család

Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. F: Békessy Anna. Fia: Buday László (1901–) orvos. Tízen voltak testvérek, testvérei közül: Buday Béla (1865–1944) mérnök, Buday László (1873–1925) statisztikus, az MTA tagja és Buday Dezső (1879–1919) jogász.

Iskola

A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1882), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1886), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1931. máj. 15.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézete gyakornoka (1886–1890), az I. sz. Sebészeti Klinika műtőorvosa (1890), egy. tanársegéde (1890–1894), a bécsi és a berlini egyetemen állami ösztöndíjas vendégkutatója (1894–1895). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem helyettes tanára (1895–1896), magántanára (1896), ny. r. tanára és a Kórbonctani Intézet igazgatója (1896–1913). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan ny. r. tanára és az I. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1913–1933); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1917–1918). Bakteriológiával, egyes baktériumok kórokozó szerepének vizsgálatával fogl., elsőként írta le a bacillus biogenes anaerobius nevű kórokozó baktériumot. Jelentős eredményeket ért el a szájüreg és a tüdő üszkös gyulladása, az ún. lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana területén. Elsők között vizsgálta Magyarországon a tüdőbetegségek szociális okait.

Elismertség

A Magyar Pathológusok Egyesülete alapító tagja (1932-től). A Budapesti Orvosegyesület elnöke.

Elismerés

A szegedi Ferenc József (1933) és a debreceni Tisza István Egyetem t. doktora (1937).

Főbb művei

F. m.: A csontok és ízületek gümőkórja. (Bp., 1895)
A pathológiás óriásnövés egy esete. Jancsó Miklóssal. (Kolozsvár, 1897
németül: Leipzig, 1898?)
Az orvostudományok fejlődéséről. (Kolozsvár, 1906)
Kórboncolástan. Veszprémy Dezsővel. Egy. tankönyv. 1–2. 1. Általános rész. 2. Részletes rész. (Bp., 1914–1915
3. átd. kiad. 1928–1929)
A vaslerakódások jelentősége a Banti-kóros lépdaganatokban. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1916. nov. 13.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Az agyvelői cysticercus racemosusról. (Orvosi Hetilap, 1924)
Az anaemiák kórbonctana. (Bp., 1928)
A lymphogranulomatosis kórbonctana és kórszövettana. (Bp., 1930)
A constitutio szerepe a rheumas betegségek keletkezésében. (Bp., 1931)
A lymphogranuloma-sejtek szerkezetéről. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1933. márc. 13.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A gümőkór alaki tulajdonságai tekintettel annak különböző időszakaira. (Orvosképzés, 1936)
A tuberculosis, mint szociális bántalom. A gümőkór szociálpathológiája. (Extrapulmonalis tuberculosis. Bp., 1938).

Irodalom

Irod.: Balogh Ernő: B. K. (Orvosi Hetilap, 1937)
Baló József: K. B. (Szeged, 1938)
Balogh Ernő: In memoriam Kálmán Buday. (Orvosképzés, 1938)
Balogh Ernő: Nagy tanítómesterünk, B. K. emlékezete. (Orvostörténeti Közlemények, 1965)
Honti József: B. K. kórboncnokprofesszor emlékezete. (Orvosi Hetilap, 2008. 22.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője