Család

Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. F: Békessy Anna. Fia: Buday László (1901–) orvos. Tízen voltak testvérek, testvérei közül: Buday Béla (1865–1944) mérnök, Buday László (1873–1925) statisztikus, az MTA tagja és Buday Dezső (1879–1919) jogász.

Iskola

A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1882), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1886), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.; r.: 1931. máj. 15.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézete gyakornoka (1886–1890), az I. sz. Sebészeti Klinika műtőorvosa (1890), egy. tanársegéde (1890–1894), a bécsi és a berlini egyetemen állami ösztöndíjas vendégkutatója (1894–1895). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem helyettes tanára (1895–1896), magántanára (1896), ny. r. tanára és a Kórbonctani Intézet igazgatója (1896–1913). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a kórbonctan és kórszövettan ny. r. tanára és az I. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1913–1933); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1917–1918). Bakteriológiával, egyes baktériumok kórokozó szerepének vizsgálatával fogl., elsőként írta le a bacillus biogenes anaerobius nevű kórokozó baktériumot. Jelentős eredményeket ért el a szájüreg és a tüdő üszkös gyulladása, az ún. lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana területén. Elsők között vizsgálta Magyarországon a tüdőbetegségek szociális okait.

Elismertség

A Magyar Pathológusok Egyesülete alapító tagja (1932-től). A Budapesti Orvosegyesület elnöke.

Elismerés

A szegedi Ferenc József (1933) és a debreceni Tisza István Egyetem t. doktora (1937).