Család

Sz: Buday Gyula, gr. Mailáth József jószágigazgatója, Szrukoup Mária.

Iskola

A nagykállói főreáliskolában éretts. (1887), a debreceni tanintézetben tanult, majd a kassai középfokú gazdasági iskolában végzett (1890).

Életút

Egyéves önkéntesi szolgálata (1890–1891) után gr. Mailáth József ófehértói uradalmának gyakornoka (1891–1892). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) gyakornoka (1892–1893), segédtitkára (1893–1898), titkára (1898–1901), később igazgatója (1926–1936). Gazdasági főtanácsos (1920-tól). Alkotmánypárti programmal országgyűlési képviselő (Szászsebes, 1906–1910), de az 1910. évi választásokon már sikertelenül indult. Az OMGE képviseletében a Felsőház tagja (1931–1936). Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (1920–1925), az Országos Kísérletügyi Tanács tagja, a Falu Országos Szövetsége társelnöke, az Országos Kivándorlási Tanács helyettes elnöke (1921-től), az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnöke és a Tanulmányi Bizottság elnöke (1926-tól), a Pátria Irodalmi és Nyomdai Rt. igazgatóságának elnöke. A 20. sz. elejének egyik jelentős gazdasági írója, publicistája. Írásaiban a magyarországi mezőgazdaság szinte minden kérdésével fogl., különösen jelentősek a mezőgazdasági munkabéreket, a gazdasági szakoktatás helyzetét, a gazdasági kivándorlást és a hazai földbirtok-megoszlási viszonyokat tárgyaló dolgozatai. Gazdák számára népszerű szakkönyveket és mezőgazdasági szótárat állított össze, valamint szépirodalmi műveket (regényeket, elbeszéléseket, meséket!) is írt.

Emlékezet

Írói működését a gazdatársadalom aranytollal ismerte el (1925). Síremléke Budapesten, a Kerepesi temetőben látható (Horvay János alkotása, 1937). Emlékére az OMGE Buday Barna-díjat alapított (elsőként 1940-ben ítélték oda Groffits Gábornak).

Elismerés

Ferenc József-rend tiszti keresztje (1918), Magyar Érdemkereszt (II. osztálya, 1930).

Szerkesztés

Az OMGE lapjának, a Közteleknek társszerkesztője (1897–1902), felelős szerkesztője (1906–1926), főszerkesztője (1926–1936), egyúttal a Köztelek Olcsó Könyvtára sorozatszerkesztője (1910–1912). A Hazánk (1902–1904) és az Ország c. lapok szerkesztője (1905). A Kiállítási Lapok (1899), a Független Újság (1900), a Magyar Földmíves (1910) és a Falu szerkesztője (1920), a Magyarország közgazdasági rovatának munkatársa (1900), a Magyar Hírlap vezércikkírója (1906–1911), az Új Barázda és a Vasárnap főmunkatársa (1920–1925), a Budapesti Hírlap belső munkatársa (1926-tól). Gazdasági írásai a fentieken kívül még elsősorban a Pozsonyi Gazdában (1899, 1900), a Magyar Gazdák Szemléjében (1907, 1911, 1913), a Magyar Lányokban (1908), a Budapesti Levelezőben (1909), az Egyetemi Lapokban (1909), az Egyetértésben (1909), a Gazdasági Néplapban (1909), a Budapestben (1911), a Magyar Társadalomtudományi Szemlében (1911) és a Huszadik Században jelentek meg (1917).