Budaváry László
Budaváry László

2022. január 26. Szerda

Budaváry László

pedagógus, szerkesztő, politikus

Születési adatok

1889. augusztus 5.

Magyarkomját, Ugocsa vármegye

Halálozási adatok

1962. október 23.

Budapest


Iskola

A kiskunfélegyházi tanítóképző intézetben tanítói okl. szerzett (1909).

Életút

Csáktornyán (1909–1910), Sárospatakon, Magyarkomjáton, Ungvárott tanító (1910–1913), a magyarosítás terén szerzett érdemeiért szolgálattételre a budapesti tanfelügyelőségre rendelték be (1913–1919); közben az I. vh.-ban, mint póttartalékos szakaszvezető frontszolgálatot teljesített (1914–1918); a Tanácsköztársaság után állásából elbocsátották (1919. márc.). A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja programjával nemzetgyűlési képviselő (Rákospalotai választókerület, 1920–1922), a bp.-i I. kerületi állami tanítóképző intézet gyakorlóiskolájának igazgatója (1922–1944). – A két vh. között a magyarországi szélsőjobboldal egyik meghatározó, hírhedten antiszemita képviselője, aki elsősorban, a magyarországi zsidókérdéssel fogl. Nemzetgyűlési indítványt nyújtott be a zsidókérdés „intézményes” megoldására (1920. júl. 28.; beszéde: 1920. aug. 7.), amelynek lényege, hogy hogyan és miként lehet hatékonyan és gyorsan a zsidókat minden vagyonuktól megfosztani. ő alkotta meg továbbá a zsidók megrendszabályozására a hírhedten abszurd tíz pontot, amelyet törvénytervezetként is benyújtott (s ezzel kitűnő témával látta el a korabeli vicc- és bulvárlapokat). Politikai pályafutását a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában kezdte (1920-tól), később szakított velük és kezdeményezte a Magyar Nemzeti Párt megalakítását (a párt tagjai között voltak – többek között a különítményes parancsnokok: Prónay Pál és Héjjas Iván is). A párt Prónay Fasiszta Pártjából szerveződött, amely a Mussolini-féle pártstruktúrát igyekezett Magyarországon átvenni (fekete ing helyett a párt tagjai kék inget viseltek, ezért hívták őket „kék ingeseknek”; a Belügyminisztérium betiltotta a pártot: 1932. ápr. 27.). Az 1930-as évek végén a nyilas mozgalomhoz csatlakozott, azonban hamar annyira kiábrándult Szálasiból, hogy népszerű könyvet írt ellenük. A nyilasokat zöld bolsevikoknak tartotta, „akik Szamuely módjára és Buharin módszerével” akarnak érvényesülni. A II. vh. után letartóztatták, a népbíróság 12 évi börtönre ítélte (1945. júl.). Íróként több ifjúsági történelmi regényt és néhány irredenta színművet szerzett. Az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke (1920–1922), az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME) országos alelnöke (1920–1930).

Szerkesztés

A Félegyházi Közlöny szerkesztője (1908–1909), a csáktornyai Muraköz c. lap segédszerkesztője (1909–1910), a Nevelés, a Nemzeti Kultura c. lapok munkatársa, az Igaz Szó helyettes szerkesztője (1912–1918), a Néptanítók Lapja segédszerkesztője (1920–1922). A Nemzeti Élet alapító kiadója és felelős szerkesztője (1921–1944).

Főbb művei

F. m.: Ifjúság a nemzet jövendője. (Bp., 1920)
B. L. nagy parlamenti beszéde a magyarországi zsidókérdés intézményes megoldásáról. (Bp., 1920)
Az oszlányi tündér. Történelmi regény. (Bp., 1924)
Könnyek a kereszten és más elbeszélések. (Bp., 1926)
A kassai kriptában. Irredenta színmű egy felvonásban. (Bp., 1938)
Vihar a Kárpátokban. A kerekhalmi becsület. Regény az elrabolt Máramarosból. (Bp., 1939)
Zöld bolsevizmus. A nemzetietlen Nyilas-mozgalom hűséges és döbbenetes képe. (Bp., 1941)
Quo vadis, Hungária? (Bp., 1941?).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője