Budai László
labdarúgó, edző
Névváltozatok
Budai II. László; Bednarik László
Születési adatok
1928. július 19.
Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1983. július 2.
Budapest
Iskola
Elemi iskoláit Rákospalotán végezte.
Életút
A rákospalotai Hutter Növényolajgyár géplakatosa, majd az Önálló Sportszázad tagja (1950–1952), a Kiképzési Csoportfőnökség Sportosztályának és a Hadsereg Sportközpontjának munkatársa (1952–1961).
Visszavonulása után a Budapesti Honvéd ifjúsági csapatának szakvezetője (1961–1964), az Egyesített Tiszti Iskola (ETI), ill. a Kossuth Lajos Katonai Főiskolai SE (KKFSE, 1964–1979) edzője, a Fóti Tsz SE szaktanácsadója (1979–1980). A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola Testnevelés Tanszékének munkatársa (1964–1979), alezredesként nyugdíjazták (1979).
A Budapest-Rákosfalvai Sport Club (BRSC, 1942–1947), a Hutter Olaj SE (1947–1948), az FTC (1948–1950), ill. az ÉDOSZ (1950. febr.–jún.), a Budapesti Honvéd labdarúgója (1950–1961); jobbszélső.
Labdarúgóként olimpiai bajnok (1952); vb 2. helyezett (1954), a vb-döntő résztvevője (1958); Európa Kupa (= Gerő–Svehla-kupa)-győztes (1953), Londonban az ún. „évszázad mérkőzésén” az angol válogatottat 6:3-ra legyőző magyar csapat tagja (1953. nov. 25.); Közép-európai Kupa-győztes (KK, 1959); 5-szörös magyar bajnok (1948/49, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955). Összesen 282 bajnoki mérkőzésen (1948–1961: 73 gól; ebből az FTC-ben: 60 bajnoki, 25 gól) és 2 nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt (1956: 3 gól). 39-szeres magyar válogatott (1949. máj. 8.–1959. máj. 1.: 10 gól).
Rákospalotán kezdett el sportolni, első két egyesülete a helyi BRSC és a Hutter Olaj voltak. Húszévesen került az FTC-hez (1950: ÉDOSZ), majd politikai döntés nyomán a Budapesti Honvédban folytatta pályafutását. Első válogatott mérkőzése, egy Európa Kupa-mérkőzés volt (Újpest, 1949. máj. 8.: Magyarország–Ausztria 6:1). A válogatottban összesen 39 alkalommal szerepelt, legemlékezetesebb mérkőzésén négy gólt szerzett (Varsó, 1950. jún. 4.: Magyarország–Lengyelország 5:2). Az aranycsapat jobbszélsőjeként pályára lépett az évszázad mérkőzésén is (London, 1953. nov. 25.: Magyarország–Anglia 6:3), s jóllehet tagja volt a helsinki olimpiai bajnok csapatnak és a berni vb-n második helyen végzett együttesnek, sem az olimpiai döntőben, sem a berni vb-döntőben nem léphetett pályára! Az olimpiai döntőben Hidegkuti Nándor, a vb-döntőben, máig érthetetlen okból a balszélső Czibor Zoltán játszott a posztján! Az elvesztett vb-döntő után még öt évig válogatott maradt, részt vett az 1958. évi svédországi világbajnokságon (jobbszélsőként lépett pályára Mexikó ellen és a Wales elleni megismételt mérkőzésen). Jobbszélsőként feladata a belső csatárok kiszolgálása volt, viszonylag kevés válogatottsága az aranycsapat állandó jobbszélső-problémáival és elsősorban a csapaton belüli erővonalak alakulásával, a volt fradisták visszaszorításával függött össze. Edzőként, a KKFSE-ben, a Budapesti Honvéd számára nevelt tehetséges utánpótláskorú fiatalokat, ill. foglalkoztatott az NB I-ből már levezető játékosokat.
Emlékezet
A budapesti Rákospalotai temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Tiszteletére róla nevezték el a Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club (REAC) felújított stadionját (2008-ban).
Irodalom
Irod.: Bocsák Miklós: Miért halt meg Budai II.? (B. M.: Elátkozott sporttörténetek. Bp., 1985)
Margay Sándor–Török Péter: Az évszázad mérkőzése – és ami mögötte van… Magyarország–Anglia 6:3. (Bp., 2003)
Bocsák Miklós: Aranykönyv. (Bp., 2006)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. (Bp., 2009).
Megjegyzések
Lexikonok téves születési helye: Budapest!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)