Büchler József
politikus, szakszervezeti vezető
Születési adatok
1886. február 25.
Borsodnádasd, Borsod vármegye
Halálozási adatok
1958. december 27.
Budapest
Család
Sz: Büchler Pál tisztviselő, Liplich Rozál. Zsidó vallású, kispolgári családból származott.Iskola
Középiskolai alsóbb osztályait Miskolcon végezte, Salgótarjánban nyomdásztanonc (1902-ig), majd hosszabb ideig külföldön tanult (1902–1904).Életút
Hazatérése után Salgótarjánban magántisztviselő (1904–1906); az első magyarországi magántisztviselő-sztrájk megszervezése miatt kitoloncolták a városból (1906). Budapesten telepedett le, az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár munkatársa (1907–1918), egyúttal az I. vh. alatt a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének elnöke (1914–1918). Az MSZDP tagja (1900–1948), az MSZDP és a Budapesti Munkástanács titkára (1918. nov.–1919. márc.), a Tanácsköztársaság idején az egyesült kommunista–szociáldemokrata párt titkára és képviselője a Forradalmi Kormányzótanácsban (1919. márc.– aug.). Az MSZDP Központi Intéző Bizottságának tagja (1919), a Tanácsköztársaság bukása után Bécsben és Pozsonyban élt emigrációban (1920– 1922). – Hazatérését követően az MSZDP központi titkára (1922–1928), főtitkára (1936–1939). A bp.-i törvényhatósági bizottság tagja (1924-től), a szociáldemokrata képviselőcsoport titkára (1928-tól), a párt országgyűlési pótképviselője (1927–1931), országgyűlési képviselője [Budapest, I. (budai) kerület, 1931–1935]. Magyarország német megszállásának idején deportálták (1944–1945). A II. vh. után Budapest székesfőváros ideiglenes törvényhatósági bizottsága és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (SZDP, Bp., 1945. ápr.–nov.), a Fővárosi Közmunkák Tanácsa igazgatóságának tagja és a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1945–1948). Ellenezte a két munkáspárt egyesülését, ezért kizárták az SZDP-ből (1948); az ÁVH letartóztatta (1950. jún. 9.), a Budapesti Katonai Törvényszék – koholt vádak alapján – életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte (1950. szept. 13.; szabadlábra helyezték: 1956 tavasza; a Legfelsőbb Bíróság posztumusz rehabilitálta: 1962. aug. 6.). A forradalom alatt részt vett az MSZDP újjászervezésében (mint a párt elnökségi tagja, 1956. okt. 31.– nov. 4.). A Szent Margit Gyógyfürdő Rt. igazgatóságának tagja (1945-től).Szerkesztés
Írásaiban elsősorban pártszervezeti és községpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A Magánalkalmazott, majd A Közalkalmazott c. lapok szerkesztője.Főbb művei
F. m.: A politikai pártszervezetekről. (Szocializmus, 1913)A községpolitikáról. (Szociáldemokrata községpolitikai könyvtár. 1. Bp., 1930)
Bevezető a községpolitikába. (Bp., 1948).
Irodalom
Irod.: Végh Oszkár: Életút kitérőkkel. Száz éve született B. J. (Népszava, 1986. febr. 25.)B. M.: B. F. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)