Család

Parasztcsaládból származott. Sz: Brutyó Pál, Tóth Mária (†1930) napszámosok.

Iskola

Hat elemit végzett, cselédnek szegődött, majd szüleivel napszámosként dolgozott (1926–1930), ácsmesterséget tanult (1930). Két hónapos pártiskolát végzett (1946).

Életút

A két világháború között Budapesten ácssegéd, ácsmester. A Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) tagja (1933-tól), az Ács Szakosztály vezetőségi (1934-től) és a MÉMOSZ központi választmányának tagja (1936-tól). A féllegális Egyesült Szakszervezeti Ellenzék (1934–1936), ill. az illegális KMP tagja (1934-től).

 A II. világháború után az MKP csillaghegyi (Budapest, III. kerület, 1945–1946), majd szentendrei járási szervezetének titkára (1946–1947). Az MKP Szervezési Osztálya, ill. az MDP KV Szervezési Osztályának instruktora (1947–1949), a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének (DÉFOSZ) KV titkára (1949–1950). A MÉMOSZ helyébe lépett Magyar Építőmunkások Országos Szabad Szakszervezete (1950. márc. 16.–1950. dec. 7.), az újabb átszervezés után az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárhelyettese (1950. dec. 7.–1951. jan. 27.), építésügyi miniszterhelyettes (1951. jan. 27.–1955. júl. 30.), az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete elnöke (1955. júl. 30.–1959. nov. 9.). A SZOT elnökségi tagja és főtitkára (1959. nov. 9.–1965. jún. 28.), elnöke (1965. jún. 28.–1966. dec. 3.). 

Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1966. dec. 3. és 1982. jún. 24.–1987. jan. 10.). Az MSZMP PB póttagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.). Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) elnöke (1966. dec. 3.–1982. jún. 23.).  

Országgyűlési képviselő (Budapest, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Nógrád megye, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Salgótarján, Nógrád megye 1. és 2. sz. választókerület, 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1987. jan. 10.). Az Országgyűlési Építésügyi Bizottságának elnöke (1958–1962). Az Elnöki Tanács tagja (1961. okt. 7.–1963. márc. 21.). Az Állami és Kossuth-díj Bizottság tagja és elnökhelyettese (1964–1982).

Emlékezet

Makón született, 1930-tól Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson, a temető díszravatalozójánál Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT elnöke és Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkára búcsúztatta.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951),Munka Érdemrend (1954), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1961 és 1971), Szocialista Hazáért Érdemrend (1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1981).