Bródy Zsigmond
Bródy Zsigmond

2022. augusztus 12. Péntek

Bródy Zsigmond

újságíró, író, költő

Születési adatok

1840. november 15.

Miskolc

Halálozási adatok

1906. január 6.

Budapest


Család

Unokája: Bródy András (1924–2010) közgazdász; dédunokája: Bródy János (1946–) előadóművész, zeneszerző.

Iskola

Miskolcon és Pesten tanult; Pesten jogot hallgatott.

Életút

A Pesti Hölgydivatlap szerkesztője (1860), majd Grosz Károllyal megindította a Pannonia c. német nyelvű folyóiratot (1860–1861). Több bécsi lap pesti tudósítója, ill. egy rövid ideig Bécsben élt, ahonnan viszont pesti lapokat tudósított (1860-as–1870-es évek). A Magyar Sajtó (1865), a Pesti Napló főmunkatársa, vezércikkírója (1867–1872). A Belügyminisztérium (BM) szolgálatába lépett, minisztériumi titkár (1872–1873). Megvásárolta a Neues Pester Journalt (Schnitzler Ignáccal, 1873-ban, a lap egyedüli tulajdonosa: 1879-től). Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja (1896-tól). A 19. sz. végének egyik legjelentősebb újságírója. A kiegyezést megelőző években igen nagy erőfeszítést tett a magyar irodalom német nyelvű megismertetéséért. Az általa alapított német nyelvű folyóiratok kizárólag a magyar irodalommal foglalkoztak: tanulmányokat, kritikákat, műfordításokat közöltek. Maga Bródy Zsigmond is több Jókai-művet tolmácsolt német nyelven. Irányítása idején a Neues Pester Journal a legjelentősebb magyarországi német napilap lett. Publicisztikájában a zsidóság egyenjogúsítását hirdette. Költőként több zsidó témájú verset írt, 1861-ben Tatai Adolffal zsidó templomi énekeket szerzett (a pesti izraelita hitközség megbízásából). Híres volt bőkezű adományairól. Ötvenedik születésnapján vagyonából kb. 100 000 korona összegű alapítványt létesített: ebből 40 000 koronát az MTA-nak adott (amelynek kamatait publicisztikai munkák jutalmazására szánt, 20 000 koronát a magyar hírlapírók, 12 000 forintot a nyomdai személyzete nyugdíjára szánt). Felesége, Bródy Adél nevének megörökítésére 600 000 korona költségen gyermekkórházat létesített a fővárosban (1897-ben, a kórház a pesti izraelita hitközség kezelésében állt).

Emlékezet

ő építtette az első bp.-i újságpalotát (Budapest V. ker. Váczi körút [= Bajcsy-Zsilinszky út] 34. szám alatt, 1888-ban, tervező: Quittner Zsigmond).

Szerkesztés

A Pesti Hölgydivatlap szerkesztője (1860), majd Grosz Károllyal megindította a Pannonia c. német nyelvű folyóiratot (1860–1861). Több bécsi lap pesti tudósítója, ill. egy rövid ideig Bécsben élt, ahonnan viszont pesti lapokat tudósított (1860-as–1870-es évek). A Magyar Sajtó (1865), a Pesti Napló főmunkatársa, vezércikkírója (1867–1872). Megvásárolta a Neues Pester Journalt (Schnitzler Ignáccal, 1873-ban, a lap egyedüli tulajdonosa: 1879-től). A Látcső c. fővárosi napilap szerkesztője (1864. jún.–aug.). A Heti Krónika c. lap kiadója (1872).

Főbb művei

F. m.: Tíz magyar költemény. Írta egy zsidó-magyar. (Pest, 1860)
Az országgyűléshez. Költemények. (Pest, 1861)
Novellen. Jókai Mór után fordította. (Pest, 1864)
Jókai programmja és az ellenzék kormányképessége. (Pest, 1872)
Költemények. Sajtó alá rend. Bródy László. (Bp., 1890).

Irodalom

Irod.: Róna Béla: Zsidó írók az újabb magyar irodalomban. (Egyenlőség, 1893)
Peisner Ignác: Magyar zsidó hírlapírók. (Múlt és Jövő, 1912)
Bächer Iván: A Bródy-ház. (Népszabadság, 1993. 153.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője