Család

Sz: Bródy Samu, Stern Ilona. F: Bródy-Maróti Dóra (1899–1985) könyvtervező, grafikus. Fia: Bródy András (1924–2010) közgazdász, Bródy Péter villamosmérnök és Bródy Ferenc filozófus. matematikus (1931–). Unokája: Bródy János (1946–) zeneszerző és Bródy Mihály (1954–) nyelvész.

Iskola

Budapesten éretts. (1907), majd a bécsi Hochschule für Bodenkulturban közgazdász doktori okl. szerzett (1910-es évek).

Életút

A bp.-i Hírlapnyomda munkatársa (1922-től), vezérigazgatója (1930?–1948), a Hírlapnyomda Rt. Nemzeti Vállalat vezetője (1948–1952), családjával együtt kitelepítették (1952). A forradalom után kivándorolt Angliába (1956), az Association of British Master Printers egyik vezetője (1957–1961). A két vh. közötti az egyik legjelentősebb nyomdai vezető. Számos korszakos jelentőségű irodalmi és művészeti folyóirat, ill. országos napilap kiadója (pl. a Nyugat, az Esti Kurir, a Független Magyarország, a Magyar Nemzet stb.). Nyomdászati szakírói tevékenysége is értékes.

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben feleségével közös sírban nyugszik; sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Szerkesztés

Az Új Idők Lexikona (1936–1942) nyomdászati cikkeinek szerzője és a Nyomdászati Lexikon (szerk. Bíró Miklós, Kertész Árpád) munkatársa (1936).