Család

Sz: Bródy Lajos, Bermann Jusztina.

Iskola

A debreceni gazdasági akadémián és a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1904-ig), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Kis Színház rendezője és szerzője (1904), a győri társulat főrendezője (1904–1905), a Magyar Színház titkára (1905–1906), az aradi társulat főrendezője (1906–1907), a Vígszínház rendezője (1907–1910); egyúttal a Bonbonnière Kabaré művészeti igazgatója (1909–1910) és a Vígszínkör igazgatója (1910–1912). A bécsi Carl Theater rendezője (1912), az Operaház ügyelője (1913–1915), rendezője (1915–1918). A Margitszigeti Színkör (1918), a Revü Színház (1919–1920), a Scala Színház (1920) és az Eskü téri Színház igazgatója (1920–1921). Bécsbe költözött (1921), a Trocadero művészeti vezetője, a Theater an der Wien és a Metropol Theater rendezője (1921–1924). A Fővárosi Operettszínház rendezője (1924–1926), felépíttette a Sziget Színpadot (1926), a Magyar Színház művészeti vezetője (1929), a Pesti Színház alapító igazgatója (1931–1934). A Kamara Színház (1935–1936), a Művész Színház rendezője (1936), a margitszigeti Póló Színpad vezetője (1936). A 20. sz. elejének egyik ismert rendezőjeként elsősorban népszerű operetteket, könnyed vígjátékokat és kabaréjeleneteket vitt színpadra. Magyarországon kívül Bécsben is rendezett, majd az 1930-as években filmrendezéssel is próbálkozott: egy ún. stagione együttessel Olaszországban szerepelt. Tárcákat, vidám jeleneteket, egyfelvonásosakat, operettlibrettókat és verseket írt.

Emlékezet

A bp.-i Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Szerkesztés

A Nyitrai Színház c. lap szerkesztője (1905). Versei, tárcái elsősorban A Hétben (1902), a Fővárosi Lapokban (1903) és a Pesti Naplóban jelentek meg (1914–1916).