Bródy István
Bródy István

2022. január 26. Szerda

Bródy István

színigazgató, rendező, műfordító

Születési adatok

1882. május 1.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1941. január 4.

Budapest

Temetési adatok

1941. január 7.

Budapest


Család

Sz: Bródy Lajos, Bermann Jusztina.

Iskola

A debreceni gazdasági akadémián és a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1904-ig), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Kis Színház rendezője és szerzője (1904), a győri társulat főrendezője (1904–1905), a Magyar Színház titkára (1905–1906), az aradi társulat főrendezője (1906–1907), a Vígszínház rendezője (1907–1910); egyúttal a Bonbonnière Kabaré művészeti igazgatója (1909–1910) és a Vígszínkör igazgatója (1910–1912). A bécsi Carl Theater rendezője (1912), az Operaház ügyelője (1913–1915), rendezője (1915–1918). A Margitszigeti Színkör (1918), a Revü Színház (1919–1920), a Scala Színház (1920) és az Eskü téri Színház igazgatója (1920–1921). Bécsbe költözött (1921), a Trocadero művészeti vezetője, a Theater an der Wien és a Metropol Theater rendezője (1921–1924). A Fővárosi Operettszínház rendezője (1924–1926), felépíttette a Sziget Színpadot (1926), a Magyar Színház művészeti vezetője (1929), a Pesti Színház alapító igazgatója (1931–1934). A Kamara Színház (1935–1936), a Művész Színház rendezője (1936), a margitszigeti Póló Színpad vezetője (1936). A 20. sz. elejének egyik ismert rendezőjeként elsősorban népszerű operetteket, könnyed vígjátékokat és kabaréjeleneteket vitt színpadra. Magyarországon kívül Bécsben is rendezett, majd az 1930-as években filmrendezéssel is próbálkozott: egy ún. stagione együttessel Olaszországban szerepelt. Tárcákat, vidám jeleneteket, egyfelvonásosakat, operettlibrettókat és verseket írt.

Emlékezet

A bp.-i Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Szerkesztés

A Nyitrai Színház c. lap szerkesztője (1905). Versei, tárcái elsősorban A Hétben (1902), a Fővárosi Lapokban (1903) és a Pesti Naplóban jelentek meg (1914–1916).

Főbb művei

F. m.: Mindenki benne van… Egy színigazgató naplójából. A címlapot Herman Lipót, a karikatúrákat Gellért Lajos rajzolta. (Bp., 1937)
Régi pesti dáridók. Egy letűnt világ regénye. (Bp., 1940)
színművei: Bob király. Paródia. Urai Dezsővel. (bem.: Új Színház, 1903. máj. 16.)
A. B. C. Operett 3 felvonásban. Révész Ferenccel, Bródy Miklós zenéjére. (bem.: Pécs, 1903. nov. 26.)
szövegkönyvei: Rényi Aladár: Tiszavirág. Vajda Lászlóval. (bem.: Király Színház, 1915. márc. 27.)
Marthon Géza: A császár. Operett 3 felvonásban. (bem.: Téli Kert, 1916. febr. 29.)
Leitner Pál: Csókvásár. (bem.: Revü Színház, 1916. jún. 1.)
Farkas Imre: Pünkösdi rózsa. (bem.: Revü Színház, 1920. jan. 3.)
Bródy Miklós–Márkus Alfréd: Férjhez megy a feleségem. Énekes vígjáték 3 felvonásban. (bem.: Eskü téri Színház, 1921. ápr. 16.)
Lajtai Lajos.: Asszonyok bolondja. Operett 3 felvonásban. (bem.: Budai Színkör, 1923. máj. 9.)
Szlatinai Sándor: Leányálom. Operett 3 felvonásban Vajda Lászlóval. (bem.: Városi Színház, 1925. nov. 14.)
Jacobi Viktor: Miámi. Operett 3 felvonásban. Vajda Lászlóval. (bem.: Fővárosi Operett Színház, 1925. nov. 27.)
Ábrahám Pál Zenebona. Vidámság 3 felvonásban. (bem.: Fővárosi Operett Színház, 1928. márc.
100. előadás: szept. 9.). F. rendezései: Stolz, Robert: Csókbakter. (Revü Színház, 1919)
Millöcker, Karl: Szegény Jonathán. (Fővárosi Operett Színház, 1924)
De Fries Károly: Budapest – Wien. (Kamara Színház, 1935)
Benatzky, Ralph: Egy lány, aki mindenkié. (Művész Színház, 1936).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője